Gulyás Gergely: Nem biztos, hogy a Völner-ügy ártani fog a kormánynak

PAP 8464
2021.12.13. 12:05
Elbírja a magyar gazdaság teljesítménye a jövő évre összeállított költségvetést, amelyben nincsenek pusztán választási célokat szolgáló döntések – nyilatkozta lapunknak Gulyás Gergely, aki szerint ha a kampány csak a kormányzati teljesítmények összehasonlításáról szólna, a Fidesz–KDNP magabiztosan nyerné a jövő évi parlamenti voksolást. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Völner-ügy kapcsán kijelentette, az akár még a kormány előnyére is szolgálhat, hiszen egyértelműen kiderült, hogy megalapozatlanok a magyar jogállamiságot érő kritikák, hiszen a jobboldalon még a korrupció gyanújának is következményei vannak.

Orvosi béremelés, egészségügyi és rendvédelmi dolgozóknak járó béremelés, pedagógusbér-emelés, 25 év alattiak adómentessége, családi adó-visszatérítés, minimálbér-emelés, 13. havi nyugdíj és most az ötszázalékos nyugdíjemelés. Kijelenthetjük, hogy igazi választási költségvetést alkottak?

Azt kell figyelembe venni, hogy mire képes a magyar gazdaság. Idén minden valószínűség szerint hat és hét százalék közötti gazdasági növekedés lesz, amelyre nem volt példa a rendszerváltoztatás óta. Emlékezhetünk, a szocialisták kormányzása alatt a választás előtti utolsó évben mínusz hét százalék volt a gazdaság „teljesítménye”, nálunk pedig közel lesz a plusz héthez.

Járvány idején, amikor megnövekedett a gazdasági bizonytalanság, és ismét magasabb az államadósság, nem meggondolatlanság ennyi népjóléti intézkedést hozni?

Ha van kormány, amelyet fegyelmezett pénzügyi politika jellemez, az éppen a miénk. Amikor szükséges volt intézkedéseket hozni a költségvetési fegyelem fenntartása érdekében, ezt mindig megtettük, és ezután is meg fogjuk tenni. Látni kell, hogy mindenhol a világon van egy inflációs nyomás, és ezzel együtt kell nézni a gazdasági teljesítményt. Mindezek különösen is indokolttá teszik, hogy a koronavírus nehéz időszaka után tovább növeljük a minimálbért és a béreket, hogy európai szinten is minél versenyképesebb fizetésekkel tudjuk itthon tartani a munkavállalókat.

A nyugdíjak esetében már két évvel ezelőtt bejelentett és lépésről lépésre megvalósított döntés volt a 13. havi nyugdíj visszaadása. Azért, mert a baloldal vette ezt el, és mi adjuk vissza, kár lenne kampányintézkedésnek tekinteni.

Egyszerűen arról van szó, hogy amikor az országnak van rá lehetősége, hogy az idősek iránti megbecsülését anyagilag is kifejezze, akkor ezt meg kell tenni. Én nem látok egyetlen olyan döntést sem, amely pusztán választási célokat szolgálna. Ugyanakkor természetesen elismerem, hogy a béremelések sosem tesznek rosszat egy kormány megítélésének.

Említette a növekvő inflációt. Nem viszi el a mostani juttatások nagy részét a pénzromlás? Nem kockáztatják a gazdaságba öntött rengeteg forrással, hogy inflációs spirálba kerülünk?

A kormány is és a jegybank is mindent megtesz annak érdekében, hogy mielőbb véget érjen az egész világon megemelkedett infláció időszaka Magyarországon. Nálunk annyival magasabb az infláció, amennyivel magasabb a gazdasági növekedés. A közgazdászok szerint e két jelenség általában együtt jár – különösen egy gazdasági válságból való kilábalás időszakában. Optimista vagyok, és szerintem az infláció már a következő év második felében visszatér a normális kerékvágásba.

Amikor azt mondta, hogy mindent megtesznek az infláció csökkentéséért, milyen lépésekre gondolt?

A hatósági árakra, a rezsicsökkentésre, illetve a benzinár csökkentésére. Ezek mind mérséklik az inflációt. A beruházásoknál is meg kell nézni, hol túlfeszített a piac. Például az építőipar ilyen, ezért itt érdemes ütemezni az állami beruházásokat.

További gondot jelent, hogy az EU is visszatartja a helyreállítási alapból Magyarországnak járó forrásokat. Mi lesz, ha nem kapjuk meg a pénzt?

Van egy uniós jogszabály, amely a bizottságot a tagállamokkal való megegyezésre kötelezi. Tartalmilag már júniusban egyezségre jutottunk az Európai Bizottsággal, azonban a gyermekvédelmi törvény miatt zsarolni kezdtek bennünket. Az LMBTQ-lobbi brüsszeli befolyása óriási. Ráadásul a bevándorlás ügyében sem engedünk Brüsszelnek. Ezért ők halasztják a megállapodást, sajnos okkal feltételezhető, hogy ezzel a választásokat akarják befolyásolni.

Brüsszel szívesebben látna egy bevándorlásbarát és a gyermekvédelmi törvény eltörlését ígérő kormányt Budapesten, és nekünk éppen ilyen ellenzékünk van. Szerintem a Bizottság lenézi a magyar embereket. Ezért fontos a parlamenti választás és a gyermekvédelmi népszavazás.

Az Európai Unió nem a Szovjetunió, Brüsszel nem Moszkva. Legkésőbb a választás után kénytelenek lesznek megegyezni, akkor is, ha nem azok nyernek, akiknek szurkolnak. Hét évvel ezelőtt az uniós költségvetés kifizetéseihez szükséges partnerségi megállapodást is másfél éves tárgyalás után kötöttük meg. Most sincs más lehetősége a bizottságnak, csak a megállapodás, hiszen az uniós jogszabály konkrétan kimondja, hogy meg kell egyezniük velünk. Mivel előfinanszírozás van az uniós projektek esetén, ezért minden pályázatot ki tudunk írni, el tudunk bírálni és ki tudunk fizetni. Egyetlen fejlesztés sem szenved halasztást Magyarországon az Európai Bizottság lojális együttműködést nélkülöző hozzáállása miatt.

Az, hogy a bizottságnak lojális együttműködésre kellene törekednie, meglehetősen tágan értelmezhető. Ennek alapján biztosak lehetünk benne, hogy nem veszítjük el a pénzt?

Önmagában ez még nem jelentene kellő garanciát, de az igen, hogy létezik egy konkrét jogszabály is, amely azt mondja, hogy a bizottságnak minden tagállammal meg kell egyeznie a helyreállítási alapról. Feketén-fehéren rögzített a bizottság kötelezettsége, hiszen egy közösen felvett hitelről van szó, amely esetében a visszafizetési kötelezettségünk is csak akkor áll fenn, ha mi is részesülünk a forrásokból. Én nem látok tehát komoly kockázatot. Egyszer már létre is jött a megállapodás, olyannyira, hogy a bizottság elnöke már informálisan időpontot is kért, hogy Budapestre jöhessen a bejelentésre, majd a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt – ami amúgy nem tartozik uniós kompetenciába – elhalasztották a megállapodást, és úgy látszik, hogy most már a választásokig mérsékelt a hajlandóság Brüsszelben az aláírásra.

Korábbi viták esetében is mindig optimista nyilatkozatokat tettek a kormánytagok, de az EU bírósága elé kerülő ügyekben gyakran veszíteni szokott Magyarország, akár úgy is, hogy az Oxford English Dictionary egy szócikkére alapozzák az ítéletet. Mindez nem jó ómen arra az esetre, ha a vita mégis elhúzódna.

Szerintem még súlyosabb is a helyzet annál, amit felvázolt, hiszen egy olyan közösségről beszélünk, amely a döntéseinek egy jó részét még mindig egyhangúsággal hozza meg. Amennyiben a bizottság tevékenysége nem a konszenzus kialakításához járul hozzá, hanem politikai alapon diszkriminál egyes országokat, az szétveri az uniót. Mi egy jól működő és erős Európai Unióban vagyunk érdekeltek, ezért joggal várjuk, hogy a brüsszeli intézmények is ehhez járuljanak hozzá. Igaz, vannak tisztán politikai intézményei az uniónak, mint az Európai Parlament, de a bizottság esetében bizonyos szakmai elvárásoknak meg kell felelni.

Térjünk haza Budapestre  Brüsszelből . Mi a véleménye a Városháza-ügyben eddig nyilvánosságra került információkról?

Jól mutatja ez az ügy azt a tervezetlenséget, káoszt és korrupcióra való hajlandóságot, amely általánosságban jellemzi a baloldalt. A fővárosi önkormányzat egy nagy intézmény, és a baloldal itt akarta bebizonyítani, hogy alkalmas a kormányzásra. Mostanra már jól látjuk, hogy egy nagyobb önkormányzatot sem tudnak vezetni, hiszen vagy nem tudják, hogy milyen korrupciós ügyek történnek alattuk „jutalékos rendszerben”, vagy – ami még rosszabb – tudnak mindenről, és mégis megengedik.

Karácsony Gergely szerint orosz mintára végrehajtott titkosszolgálati jellegű lejáratás folyik. Mit gondol erről?

Régi baloldali hagyomány, hogy azzal kell megvádolni a politikai ellenfelet, amit azok követtek el, akik a vádakat megfogalmazzák. A Karácsony Gergely mögött álló koalíció kormányon a politikai ellenfeleivel szemben titkosszolgálati eszközöket alkalmazott. Mi ezt soha nem tettük és soha nem is fogjuk tenni. A Városháza-ügy pedig önmagáért beszél. Emlékezhetünk rá, hogy amikor először megjelent egy tudósítás arról, hogy el akarják adni a Városházát, a főpolgármester kategorikusan tagadta, majd kiderült, hogy a hír igaz.

Két lehetséges magyarázat van: vagy fogalma sincs Karácsony Gergelynek arról, mi folyik a Városházán, és úgy lehet eladni alóla a munkahelyéül szolgáló épületet, hogy csak akkor veszi észre, hogy mi történt, amikor már a vevő ül a dolgozószobájában, vagy nem mondott igazat, amikor letagadta, hogy volt szó a Városháza értékesítéséről.

Az pedig, hogy a korábbi baloldali kormányfő, Bajnai Gordon milyen szerepet játszik az ügyben, szintén önmagáért beszél. Aligha hihető, hogy ha a volt miniszterelnök ingatlanközvetítőnek állva hivatkozik a főváros vezetésének eladási szándékára, akkor a baloldali politikai és üzleti elit ne lenne tisztában az ügylettel.

A Pegazus-ügy kirobbanása és Kövér Lászlónak a titkosszolgálatok állománya előtt mondott elhíresült beszéde után egyre több kellemetlen video- és hanganyag jön ki az ellenzékről. Nem érthető mindezek után a főpolgármester gyanakvása?

Ne felejtsük el, hogy a főpolgármester a jelenlegi megbízatását egy titkos videofelvételnek köszönheti. Ott érdekes módon elmulasztott bármilyen titkosszolgálati szál után kutatni. Nehéz azt a látszatot kelteni, hogy amikor a kormánypártoknak kellemetlen kép- vagy hangfelvétel jelenik meg, akkor az magától értetődően igaz, viszont az ellenzéknek kellemetlen képek és hangfelvételek tartalmáról beszélni sem érdemes, mert azok mögött bizonyára az orosz titkosszolgálat áll. Mondják ezt azon a baloldalon, ahol kormányzásuk alatt az oroszoknak szabad bejárásuk lehetett a titkosszolgálatokhoz. Ezt csak a józan észt nélkülöző pártossággal lehet elhinni, amelyben a magyar társadalom döntő többsége – hála istennek – nem osztozik.

Mire véli Márki-Zay Péter offenzív kommunikációját? Árthat a Fidesznek, hogy a saját fegyverükkel lő önökre, amikor például migránsok betelepítésével vádolja a kormányt, és ezzel plakátozza tele az országot?

Én semmi újat nem látok abban, amit Márki-Zay Péter képvisel. A négy évvel ezelőtti választási kampányban is ugyanezt mondta már a baloldal. Emlékezhetünk arra, hogy egy helyettes államtitkárnak a Times of Malta című lapban megjelent interjúját félremagyarázva a baloldal akkor is heteken keresztül próbálta elhitetni azt a képtelenséget, hogy mi támogatjuk a bevándorlást. Pedig a jelenlegi kormány a baloldal támadásai közepette megállította a határon a migrációt, mi az ő támadásaik közepette kerítést építettünk, és a baloldallal és külföldi elvtársaikkal is szembeszállva Európában is elutasítottuk a kvótákat, és azt képviseltük, hogy a migrációról nemzeti hatáskörben kell dönteni, és senkit nem vagyunk hajlandók beengedni Magyarországra. Mégis mi lennénk azok, akik támogatjuk a migrációt? Ez a taktika négy évvel ezelőtt sem jött be a baloldalnak, és most sem fog.

Egy nemrég kiszivárgott hangfelvételen elhangzottak szerint Bajnai Gordon közreműködésével a Soros-birodalom és nyugati nagytőkés körök irányítják az ellenzéket. Mit gondol erről a hírről, illetve arról, hogy Bajnai jelöltje, Karácsony Gergely helyére Márki-Zay Péter került?

A magyar baloldal gyökerei és támogatottsága mindig is internacionalista volt. Ezt látjuk ma is, amikor az Európai Unió egyre több helyen akar belpolitikai kérdésekbe beavatkozni, és lopakodva kiterjeszteni a hatásköreit. Most Brüsszel mellett még több olyan nyugat-európai támogatója van a magyar baloldalnak, akik úgy gondolják, hogy a migráció kérdésében vagy az üzleti érdekeik érvényesítése terén akkor tudnak Magyarországon eredményt elérni, ha itt baloldali kormány van. Ebben egyébként igazuk is van.

Nézzük csak meg, miket mond a baloldal éppen aktuális miniszterelnök-jelöltje. Szerinte a rezsicsökkentés ostobaság, azt mondja, hogy a migránsokkal szemben nem úgy kell eljárni, ahogy mi tesszük, a gyermekvédelmi törvény eltörlését ígéri, és megszüntetné a minimálbért is, ami a nagy külföldi multik érdeke.

Nyilvánvaló, hogy a külföldi üzleti érdekek érvényesítésére és a migrációbarát politika megvalósítására egészen más lehetőségek lennének egy baloldali kormány esetében, mint most.

Karácsony Gergely és helyettesei esetében még nem bizonyosodott be semmilyen bűncselekmény a fővárosi ingatlanok eladása kapcsán. Völner Pálnak viszont már a mentelmi joga felfüggesztését kéri az ügyészség. Mekkora kárt okozhat ez az ügy a kormánypártoknak a választások előtt?

Azért nehéz válaszolni erre a kérdésre, mert első pillantásra joggal gondolnánk, hogy ártani fog a kormánynak, ami történt, de ebben nem vagyok biztos. A helyzet ugyanis az, hogy Magyarországon a jobboldalon ha valakivel szemben akár csak a gyanúja is felmerül a korrupciónak, annak rögtön következményei vannak. Nincs semmilyen bírósági ítélet Völner Pállal szemben, aki mégis lemondott és a mentelmi joga felfüggesztését kérte. A baloldalon ezzel szemben azt látjuk, hogy semminek nincs következménye – akár Cseh Katalin uniós pénzcsapolására, akár Gyurcsány Ferencre, akár a Városháza ügyére gondolunk. Ha csak azt nem soroljuk ide, hogy a főpolgármester a saját sofőrjének fegyelmit adott.

Ön még bízik abban, hogy Völner Pál ártatlan?

A bíróságnak kell eldöntenie, mi történt a valóságban, és én csak reménykedni tudok abban, hogy nem megalapozottak a súlyos vádak.

Két dolog azonban biztos: egyrészt a jobboldalon még az alapos gyanúnak is van következménye, másrészt azok a vádak porba hullottak, amelyek szerint Magyarország ne lenne jogállam, és itt bárki bármit következmények nélkül megtehetne.

Most ugyanis mindenki számára kiderült, hogy még a hatalmon lévők esetében is, ha bűncselekménynek akár a gyanúja is felmerül, annak súlyos következményei vannak.

Arról mi a véleménye, hogy az ellenzék szerint Varga Juditnak is le kellene mondania?

Nyilván azért mondják ezt, mert mindenki látja, hogy az igazságügyi miniszter asszony a kormány egyik legeredményesebb, legnépszerűbb, kiváló munkát végző, az Európai Unióban a magyar érdekeket nagyszerűen képviselő tagja.

A választási kampány hivatalosan még nem kezdődött el, de már most durvább a politikai hangulat, mint korábban bármikor. Mire számítsunk a következő hónapokban?

Aki a szerelmet keresi, szerintem ne a magyar választási kampányt figyelje. Sajnos ami történik, az logikus, mondhatni magától értetődő. A Gyurcsány Ferenc fémjelezte baloldal nyolc évig volt kormányon ebben az országban, és mi is most már több mint egy évtizede kormányzunk. A két teljesítmény pedig jól összehasonlítható. Ha erről lenne szó a kampányban, akkor mindenki tudja, hogy a jelenlegi kormány magabiztosan nyerné a választást. Ezért a politikai ellenfeleinknek az az érdekük, hogy botrányokról, hazugságokról és személyeskedésről szóljon a kampány, és ne arról, hogy kormányon ki mit tett.

Azért önök nem csak állják a pofonokat, hanem adják is. Miért nem az eredménykommunikációra koncentrálnak inkább? Mégsem bíznak a saját teljesítményükben?

Egyetértek azzal, hogy a kampánynak arról is kell szólnia, hogy milyen eredményeket ért el az ország az elmúlt tizenkét évben. Arról, hogy a koronavírus-járvány és a 2010-es kormányváltás között eltelt tíz év Magyarország legjobb évtizede volt az elmúlt évszázadból.

Mire alapozza ezt az állítást?

Például arra, hogy a szegénység felszámolása érdekében óriási lépéseket sikerült tenni. Egymillió új munkahely jött létre, és a fizetések terén – noha még továbbra sem olyan magasak, mint kellene – sem léptünk előre soha akkorát, mint az elmúlt években. Januártól több lesz a minimálbér, mint Gyurcsány Ferenc kormánya alatt az átlagbér volt. Ráadásul mindez egy, a biztonságot és a rendet fenntartani képes kormányzás időszakában történt. Ezalatt a külső biztonságot is értem, a migrációs krízis idején az ország megóvását és a határainak védelmét, de arra is gondolok, hogy a bűncselekmények száma is radikálisan csökkent Magyarországon. Hazánk ma Európa egyik legbiztonságosabb országa. Családpolitikánk a legbőkezűbb Európában. Ön is láthatja, hogy én minderről szívesen beszélek, és a kampányban is beszélnünk kell minderről.

Az Egyesült Államokban azt láttuk, hogy utcai zavargásokig fajult a társadalmi feszültség és a politikai ellenségeskedés. Nem tart attól, hogy a folyamatos harcos politikai kommunikáció nálunk is ide vezethet?

Külső szemlélő joggal feltételezi azt, hogy a politikában mindenki egyforma, de ez a valóságban nincs így. Amikor a Fidesz választást vesztett, minden alkalommal gratulált politikai ellenfeleinek. Orbán Viktor Medgyessy Péternek, de még Gyurcsány Ferencnek is telefonon gratulált a választás estéjén. A magyar baloldal a választási vereséget nem tudja elviselni, gratulációra, de még a vereség elfogadására is képtelen, a politikai kultúra minimumát sem képviselik. Sőt ők még a győzelmet sem tudnák elviselni, hiszen az az állítás, hogy a Fidesz kétharmaddal sem alkotmányozhat, a baloldal pedig feles többséggel is, jól mutatja a demokráciafelfogásukat.

A Fidesz a szabadságért jött létre a diktatúra időszakában. A baloldal a második világháború óta 55 évig volt hatalmon, ebből csak tizenkét év volt, amikor parlamenti választáson és nem erőszakkal szerezte meg a hatalmat. Nekünk meggyőződésünk, hogy egy választási győzelemért mindent meg kell tenni a jogszabályi kereteken belül, és el kell mondanunk az érveinket, de a választópolgárok akaratát tiszteletben kell tartani. A baloldalon viszont csak akkor tartják tiszteletben a választási eredményeket, ha ők nyernek.

Politikai szempontból mi lenne önöknek optimális időpont a gyermekvédelmi népszavazásra?

Azért vagyok óvatos a válaszadással, mert mi mindig tiszteletben tartottuk azt, hogy a köztársasági elnök határozza meg a választások és népszavazások időpontját. Az ugyanakkor mutatja a kormánypártok hajlandóságát az ellenzékkel való együttműködésre, hogy egy ellenzéki javaslatot, egészen pontosan Karácsony Gergely pártja frakcióvezetőjének, Szabó Tímeának a javaslatát, hogy lehessen az országgyűlési választások napján népszavazást tartani, mi is megszavaztuk. Erről a parlament egyhangúlag döntött. Ez megnyitotta a lehetőségét annak, hogy egy időben lehessen a két voksolás, ráadásul egy fajsúlyos érv is szól emellett, hiszen ebben az esetben több mint hétmilliárd forintot spórolhatnánk meg.

Lenne egyáltalán értelme így a referendumnak, amikor ugyanezzel a tartalommal már elfogadták a gyermekvédelmi törvényt, és a jelenlegi erőviszonyok alapján a választások után nem valószínű, hogy kétharmaduk lesz, hogy az Alaptörvénybe is belefoglalják az eredményt?

Szerintem hiba csak és kizárólag hatalmi szempontból gondolkodni. Az országgyűlési választás nagyon fontos, és az ország jövője szempontjából meghatározó, de ugyanígy meghatározó az is, hogy Magyarországra is betörhet-e az időnként már az erőszak határait is túllépő genderlobbi. Vannak ugyanis, akik úgy gondolják, hogy a gyerekek nevelése nem a szülők feladata, hanem civil szervezeteké, és mindenkinek 8-10-12 évesen meg kell ismernie azt, hogy ki milyen formában éli az életét, és milyen formában élheti. Ez a mi véleményünk szerint a magánélet védelméhez tartozik, de nem a gyermekneveléshez. Szerintem nagyon komoly jelentősége van ennek a döntésnek, hiszen a következő generációkról van szó, és nincs a népszavazásnál hatékonyabb eszköz ebben a kérdésben. Nemcsak azért, mert a baloldal arról beszél, hogyan dobnák ki – akár bűncselekmény elkövetése árán is – az Alaptörvényt, hanem azért, mert egy demokráciában a népakaratnak egy referendum mégiscsak a legerősebb és legközvetlenebb megnyilvánulása.

Azt se felejtsük el, hogy amikor 2016-ban a bevándorlási kvóta elutasításáról szavaztunk, a kormány álláspontja világos volt. Mégis az Európai Unióban a népszavazáson kifejezett társadalmi ellenállás révén sikerült megakadályozni azt, hogy kötelező kvótákat vezessenek be a migránsok szétosztására.

Most is van egy jelentős európai nyomás, a gyermekvédelmi törvény miatt nem írta alá a bizottság a helyreállítási alapról szóló megállapodást. Három évig viszont nem lehet változtatni azokon a szabályokon, amelyeket egy népszavazás következtében alkot meg az Országgyűlés. Ezért ez ma a legerősebb jogi eszköz a kezünkben.

Ön hogy látja, a migrációs álláspontjuk vagy a gyermekvédelmi törvény generálta a nagyobb konfliktust az EU-val?

A gyermekvédelmi törvény esetében azért erősebb az ellenállás, mert a migráció kapcsán néhány hónap után a nyugat-európai közvélemény is megfordult, és ezért az ottani kormányok sem tudták tartani az eredeti pozíciójukat. Annak idején az azóta elfeledett Willkommenskultur jegyében a pályaudvaron tapsolták meg a törvénytelenül Németországba érkező külföldieket, de néhány hét után a német emberek is azzal a félelmetes élménnyel szembesültek, hogy országuk kormánya nem ura a helyzetnek, és nem tudják, mindennek hol lesz a vége. Ezért egy idő után Németországban és így Nyugat-Európában is teret kaptak a józan hangok. Ha nem is kerültek többségbe, és nem is ismerte el a kormány, hogy hibázott és más országokat is hibára akart kényszeríteni, de mégiscsak valamennyire teret nyertek a józan hangok is, és odajutottunk, hogy a német politikában – talán a zöldek kivételével – mindenki elmondta az idei a kampányban, hogy többé nem ismétlődhetnek meg a 2015-ös események. A migráció esetében elég hamar bebizonyosodott, hogy igazunk van – bár ezt nyíltan nem szokták beismerni Európában –, és szövetségesekre leltünk. A gyermekvédelmi törvénynél viszont azt látjuk, hogy – ugyan tíz ország nem írta alá a magyar jogszabályt elítélő nyilatkozatot – nem mernek mellettünk olyan nyíltan kiállni, mint a migráció kérdésében. Mindezért most nagyobb a nyomás és a küzdelem is.

Ön szerint az ellenzék a referendum hatására megtartaná a gyermekvédelmi szabályokat, ha nyerne a választásokon?

Feltéve, de meg nem engedve, hogy ez történik: igen, úgy gondolom, hogy az nagyon jelentős visszatartó erő minden demokráciában, ha a választók egy kérdésről népszavazáson döntöttek, aminek ráadásul közjogi következményei is vannak, hiszen alkotmányellenes lenne három évig az eredménnyel ellentétes értelmű törvényt hozni.

Többször említette, hogy ön szerint az ellenzék valóban akár az Alaptörvényt is kidobná a kukába, ha nyerne. Miért gondolja akkor, hogy a népszavazási eredményt törvénybe foglalnák ebben az esetben a parlamentben?

Természetesen ha minden relatívvá válik, akkor megszűnnek azok a keretek, amelyek között értelmezhetjük a történéseket. Az azonban egy olyan jogon kívüli állapot lenne, amelyet senki nem kívánhat ennek az országnak. A magyar baloldalnak valóban vannak diktatórikus hagyományai és szándékai, de nem vádolnám meg a politikusaik többségét azzal, hogy biztosan diktatúrát akarnak.

Nem érzi jogosnak az ellenzéki kritikát, hogy olyan manipulatív kérdéseket fogalmaztak meg a népszavazásra, amelyekre senki soha nem mondana igent?

Nemhogy nincs ebben igazság, de tényszerűen nem igaz ez az állítás. Nézzük meg, hogy a magyar baloldal által üdvözölt és dicsőített, most megalakult német kormány programjában mi szerepel. Az van benne, hogy 14 év fölött szülői beleegyezés nélkül állami támogatással lehetővé kell tenni a nemváltó műtéteket. Ez nem a világ másik végén történik, hanem az Európai Unióban.

Hogy látja, nyugodtan karácsonyozhatunk majd, és ki lehet jelenteni, hogy az oltásoknak köszönhetően megúsztuk a negyedik hullámot az egészségügy túlterhelése nélkül?

Azoknak, akik három oltást kaptak, vagy a második oltást hat hónapon belül kapták meg, nyugodt karácsonyuk lehet.

Miért nem hozzák nyilvánosságra, hogy az elhunytak vagy a lélegeztetőgépen lévők közül hányan és milyen oltást kaptak?

Vannak kórházak, amelyek ezt nyilvánosságra hozták, és ebből látható, hogy a kórházakban kezelt betegek és az elhunytak között is egyértelmű többségben vannak azok, akik nem oltatták be magukat.

Elégséges tájékoztatás ez így? Nem lenne az államnak feladata közzétenni minden lehetséges adatot?

Én igyekeztem áttekinteni a nyugati adatszolgáltatási gyakorlatot, de teljesen eltérők mindenütt az adatok. Ha az ember egy-egy kórház esetében látja a pontos bontást, akkor képben van, mivel nagy területi különbségek ma már nincsenek. Amit az orvosok mondanak, illetve azokból az arányokból, amelyet a Kormányinfón én is említettem, biztonsággal levonhatók az előbb említett következtetések.

Felvetődött az oltás kötelezővé tétele, amelyet más országokban meglépnek? Nem tartanak attól, hogy megtapad a vád, hogy a választásoktól való félelmükben nem lépik ezt meg, sokak egészségét veszélyeztetve?

Szerintem általánosságban sem helyes, Magyarországon pedig különösen is veszélyes lenne az ellenzéki kritikák alapján döntéseket hozni. Néhány héttel ezelőtt még az volt a kritikájuk ugyanis, hogy azáltal, hogy a munkáltatók számára lehetővé tettük, hogy a munkavállalóik kötelező oltását elrendeljék, túl radikális intézkedést hoztunk.

És valóban: azok a döntések, amelyeket az oltási kötelezettségről hoztunk, a legszigorúbbak közé tartoznak Európában. Általános kötelező oltásra vonatkozó szabályt ugyanis még sehol sem vezettek be az unióban. Februárra és márciusra ígérnek csak ilyet egy-két országban.

Mi mindig egyértelművé tettük: a felelősségteljes és helyes magatartás az, ha beoltatjuk magunkat.

Akik keleti vakcinával lettek beoltva, nem utazhatnak szabadon az unióban. Tudnak nekik segíteni valahogy?

Mára bebizonyosodott, hogy a keleti vakcinabeszerzés indokolt és helyes volt, és a legmértéktartóbb számítások szerint is emberi életek ezreit tudtuk általa megmenteni. Természetesen ha valaki kínai vagy orosz vakcinát kapott, és utazni szeretne Nyugat-Európába, az a leghatékonyabb megoldás, ha Janssent adat be magának harmadik oltásként. Volt ugyan egy orvosi vita ebben a kérdésben, de konzultáltam Merkely Béla professzor úrral, és garantálta, hogy az összes orvostudományi egyetem beadja a Janssent a Szputnyik után. Sőt sokan ezt tartják a leghatékonyabb megoldásnak. Ezért én mindenkit arra biztatok, hogy aki Szputnyikot vagy Sinopharmot kapott, és külföldre akar utazni, Janssennel oltassa be magát harmadjára.

Tegyük föl, hogy a tanácsát megfogadva tömegek rohanják meg az oltópontokat. Lenne ebben az esetben elég Janssenünk?

Igen, természetesen mindenkinek jutna Janssen-vakcina, mivel négymillió van raktáron, és körülbelül kétmillióan vannak, akiket keleti vakcinával oltottak be.

Azt is lehetne mondani, hogy az utóbbi hónapok viszonylag laza járványkezelésével a gazdasági érdeket az életek megmentése elé helyezték. Erre mit válaszolna?

Azt, hogy ez nem igaz. A harmadik hullám óta annyi változott, hogy most már a vírussal szemben van ellenanyag, rendelkezésünkre állnak a vakcinák, amelyekkel hatékonyan védekezhetünk. Az Alaptörvény fontos szabálya, hogy „mindenki felelős önmagáért”.

Ezért lehet, hogy valaki nem oltatja be magát, de ennek a következményeit is vállalnia kell. Azok után, hogy közel 6 millió 200 ezer ember beoltatta magát, az állam nem tehet úgy, mintha a nagy többség nem lenne védett, és nem hozhatunk olyan szabályokat, mintha az emberek jelentős része nem rendelkezne a ma elérhető legnagyobb védettséggel.

A hárommillióhoz közelít a harmadszorra beoltottak száma, ezért szerintem természetes és helyes is, hogy az emberek mozgását nem korlátozzuk és a gazdaságot engedjük működni. Úgy kell védekeznünk, hogy eközben az ország működjön. Ma már mindenkinek lehetősége van eldönteni, hogy az elérhető legnagyobb védettséget meg kívánja-e szerezni, vagy sem. Ha valaki nem él ezzel a lehetőséggel, az természetesen kockázatot vállal, de nem alkothatjuk az általános szabályokat azokra, akik nem oltatják be magukat.

(Borítókép: Gulyás Gergely. Fotó: Papajcsik Péter / Index)



  • Bérelnék
  • Bankszámla