Jakab Péter megszólalt Márki-Zay Péter esetleges elmozdításáról

BP-7451
2021.12.28. 20:16
A Jobbik elnöke az Inforádió Aréna című műsorában válaszolt a miniszterelnök-jelölt cserére vonatkozó kérdésre, valamint beszélt a kormányprogramról, a hetedik frakcióról és a határon túliak szavazati jogáról is.

Jakab Péter hasznosnak tartja az előválasztást, mert azzal végre sikerült megmozgatni a választókat, akik ha kapnak lehetőséget, akkor élnek is vele, így hosszú idő óta először maguk a választók mondhatták meg, hogy kit tartanak alkalmasnak Orbán Viktor kihívójának. A Jobbik elnökének célja az volt, hogy a legtöbb körzetben talpon maradjanak az előválasztáson a Jobbik jelöltjei. 47 körzetben indultak jobbikosok, ezek közül 29 jelölt győzött.

Kérdésre válaszolva, hogy mit gondol az előválasztási szerepléséről, azt mondta, csalódott volt, amikor csak a negyedik helyre futott be. Budapesten próbált meg több szavazót szerezni, viszont vidéken ez jobban ment a pártjának. Azt is hangsúlyozta, hogy a vidéki településeken kell erősíteni az ellenzéki pozíciókat.

Az interjúban utalt arra is, hogy csalódottságot érzett, amikor Karácsony Gergely visszalépett a második forduló előtt. Dobrev Klárát alkalmasabbnak tartotta volna a szerepre, mert ő hosszabb ideje működik szigorú pártstruktúrában, ugyanakkor Márki-Zay Péternek még gyakorolni kell, hogy miként legyen kompromisszumokra kész. Az ellenzéken belül konszenzusos döntések születnek az egyes kérdésekben, ez pedig alkalmas arra, hogy megmutassák a politikailag bizonytalanoknak, hogy miként működnek, és ezzel közülük mind többeket az ellenzék felé fordítsanak.

A Jobbik elnöke úgy látja, hogy az emberek Márki-Zay Péterben egy új politikai szereplőt láttak meg, aki Hódmezővásárhelyen már sikeresnek bizonyult, még akkor is, ha ez csak egy lokális győzelem volt.

Mi a Jobbik?

A kérdésre, hogy mi a Jobbik, Jakab Péter úgy válaszolt, hogy egy keresztény-szociális néppárt. Tavaly, amikor pártelnök lett, akkor azt mondta párttársainak, hogy egységes ellenzéket kell építeni és össze kell fogni. Akik ezt az összefogást nem tették magukévá, azok már elhagyták a pártot. A 2003-as alapító nyilatkozathoz tartják magukat a mai napig, azzal együtt, hogy már néppártosodott a Jobbik, viszont hiszik továbbra is, hogy a nemzet egészét akarják képviselni.

Hamarosan elkészülhet a program

Amikor leült Gyurcsány Ferenccel egyeztetni, Jakab Péter azt kérte, hogy mondják ki: mindenképpen lesz elszámoltatás. Sikerült ebben a kérdésben nemzeti minimumot elfogadni.

Az ellenzéki együttműködés azzal kezdődött, hogy az alapkérdésekben megegyeztek, majd ezt követte a szakértőknek a részleteket kidolgozó munkája, és 10 százalék híján már gyakorlatilag összeállt az ellenzék kormányprogramja.

Fajsúlyos viták nincsenek, de amiben még nem tudtak megállapodni, azokban a kérdésekben a színfalak mögött egyeztetnek. Amiben a hét politikai szereplő megegyezik, azokat a döntéseket közösen bejelentik, erre jó példa volt a ma tartott közös sajtótájékoztató az ellenzék gazdasági elképzeléseiről.

A bérpolitikáról kiemelte, hogy több pénzt kell hagyni az embereknél, ez éppen az ellenkezője annak, amit Orbán Viktor mond, hogy azért érdemes nálunk dolgoztatni a külföldieknek, mert olcsó a magyar munkaerő. Idézett egy MNB-összesítést, amelyből kiderült, hogy a magyar családoknak 16 millió forintos megtakarításuk van. Hozzátette: ha az emberek nem találják esetleg ezt az összeget, akkor annak az az oka, hogy ez a többletpénz a fideszes oligarchák zsebében lapul. Arra a kérdésre, hogy a kisvállalkozások miként tudják majd kigazdálkodni az európai bérminimumot, úgy válaszolt, hogy a vállalkozásokat támogatni kívánják, akár járulékok, akár adócsökkentés formájában.

Milyen területekre pályázik a Jobbik?

Jakab Péter arra is kitért, hogy minden szakpolitikai kérdésben jelen van a Jobbik, kormányzásra készülnek, és vannak elképzeléseik, hogy mely területekre tartanának igényt, de ezt nem a nyilvánosság előtt fogja elmondani. A Jobbik elnöke hozzátette: kormányzati struktúráról akkor lehet majd igazán beszélni, ha véglegesítették a kormányprogramot, a listaállítást is a program véglegesítése mögé sorolta.

A politikus azokat a neveket sem árulta el, akik a program egyes területeit képviselik, Márki-Zay Péter korábban több személyt is megemlített.

Lesz hetedik frakció?

Márki-Zay Péter többször is beszélt egy új, jobbközép párt létrehozásáról, ami az ellenzéki összefogás hetedik frakcióját jelenthetné a parlamentben. Jakab Péter ezzel kapcsolatban kifejtette: Márki-Zay Péter arra kapott felhatalmazást, hogy összehangolja a hatpárti sokaságot, az emberek pedig nem még több pártot akarnak, hanem egységes ellenzéket.

Nincs ilyen törekvés

– szögezte le Jakab Péter a Márki-Zay Péter elmozdítására, a miniszterelnök-jelölt cseréjére vonatkozó kérdésre. A Jobbik vezetője még utalás szintjén sem hallott ilyen gondolatot. A nyilvánosságra hozott, belső használatra szánt közvélemény-kutatást Jakab Péter szerint egyik ellenzéki pártelnök sem látta.

A kampánystartról úgy fogalmazott, hogy sok háttérmunka zajlott az előválasztás óta, kampánytanács alakult, programalkotás zajlott, a munka tehát nem állt meg, csak a kevésbé látványos része került előtérbe. A Jobbik a benzinár emelkedése ellen is csinált akciókat, tüntettek és petíciót indítottak, az ellenzék Karácsony Gergely népszavazási kezdeményezésével tért vissza az utcára.

Mi lesz a határon túliakkal?

Jakab Péter elismerte, hogy a határon túliak jogait illetően még vannak viták, nincs egységes összellenzéki álláspont, de a Jobbik megreformálná a szavazati jogot, mert a határon túliaknak nem az az érdekük, hogy pártlistákra adják le a voksaikat. Helyette egy olyan verziót vázolt, amelyben például a székelyek a saját közösségükből szószólót küldhetnének a magyar parlamentbe, és vitakérdés lehet az is, hogy a szószóló rendelkezzen-e szavazati joggal.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)