Mit adott nekünk a politika? 2021 értékelése 5+1 pontban

Index 5plusz1
2021.12.31. 08:25
Amíg a 2020-as évet teljes egészében a koronavírus-járvány és annak kezelése uralta, a 2021-es év már inkább a 2022-es választási évre való készülődés és fegyverkezés, illetve az ennek nyomán élesedő konfliktusok jegyében telt el a magyar belpolitikában. 5+1 pontban szedtük össze és elemeztük az idei év legfontosabb politikai mozzanatait.

1. Válságkormányzási üzemmódban telt az év

Hiába közeleg a választási év, a koronavírus még mindig kezelendő probléma. Bármennyire is szerettük volna magunk mögött hagyni a járványt a 2020-as évvel együtt, a pandémia a 2021-es évre is rátelepedett. Tavasszal és nyár elején már úgy tűnhetett, hogy az oltásokkal végre újra visszatérhet az élet a normális kerékvágásba, azonban erre még mindig várnunk kell. Egymás után „érkeznek” a görög ábécé szerint elnevezett újabb és újabb vírusvariánsok, miközben már nem csak harmadik, hanem negyedik oltásról is szó van.

Az idei év elején találgathattunk, hogy mennyire lesz sikeres a magyar válságkezelés, és annak elhúzódása milyen módon mozgathatja a pártok támogatottságát. A vakcinabeszerzés ütközőpontnak bizonyult a belpolitikában éppúgy, mint az európai politika színterén. Budapest mellett Athén, Bécs és Koppenhága is Brüsszelt okolta a beszerzés lassúsága miatt. Magyarországon az ellenzék többek között a keleti vakcinák ellen fogalmazott meg kritikákat.

„Idehaza mindkét politikai tömb megtalálta a saját kommunikációs céljaival összecsengő mutatószámait – oltási statisztikák, halálozási mutatók –, amelyek segítségével európai összevetésben is sikeres, illetve kudarcos járványkezelésről beszélhetett” – mondta Kovács János politológus, Az elemző szemével blog és Facebook-oldal szerzője az Indexnek.

Más országokhoz hasonlóan Magyarországon is megjelent az oltáspárti-oltásellenes törésvonal, melynek vitaterében, az utóbbi narratívát képviselve csak néhány kisebb, jellemzően partvonalon kívüli politikai szereplő látott piaci rést. A releváns pártok mindegyike az oltás fontossága mellett foglalt állást.

A korlátozások szigorítása vagy lazítása körüli viták – sokszor látványos ellentmondásokkal – végigkísérték az évet, miközben a gazdaság ismét dinamikus növekedési pályára állt. A társadalmi közhangulat a nehézségek és járványfáradtság ellenére is bizakodó maradt, legyen szó a közvélemény-kutatások által vázolt helyzetről vagy a fogyasztói bizalmi index alakulásáról

– fejtette ki az elemző.

Kovács János politológus szerint a protesthangulat nem vált uralkodóvá, a válságkezelés során nyújtott kormányzati teljesítmény megítélése a kormány-ellenzék véleménypolarizációnak megfelelően alakult.

Az utolsó negyedévben a gazdaságélénkítő programok, a bőkezű, hangulatjavító osztogatás, valamint a külső gazdasági hatások a problématérképre helyezték az inflációt és a költségvetés egyensúlytalanságát. A válságkormányzás politikai értelemben – idáig – ütésállónak bizonyult: a kilábalási optimizmus erősebb volt, mint az átmeneti recessziós elégedetlenség

– jelentette ki az elemző.

KULCSMOMENTUMOK:

• Már 2020 végétől érkeztek az első vakcinaszállítmányok (Pfizer). Idén januárban jött az első Moderna, majd februárban az első Szputnyik, AstraZeneca és Sinopharm vakcinaszállítmány.

• A 2,5 milliomodik beoltott nyomán áprilisban megindult az újranyitás. Május végére beoltották az ötmilliomodik magyar állampolgárt.

• Ősszel ismét korlátozásokat jelentett be a kormány, a tömegközlekedésen és a zárt terekben újra kötelezővé vált a maszkviselet, a kormány oltási hetet hirdetett.

• Július közepén Orbán Viktor bejelentette: augusztus 1-től lehetővé teszik a harmadik oltás felvételét.

• A járvány gazdasági kezelésével összefüggésben (és a választás közeledtével) – többek között – döntés született a minimálbér 200 ezer forintra emeléséről, családi adókedvezményekről, a 25 év alattiak szja-mentességéről, a 13. havi nyugdíjról, illetve annak emeléséről, az üzemanyagár-befagyasztásról, továbbá közvetlenül karácsony előtt bejelentették a lakossági kamatstop bevezetését is.

• Az Országgyűlés 2022. június 1-jéig hosszabbította meg a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet.

2. Kötélhúzás a kormány és a főváros között

A 2019-es önkormányzati választásokat követően a kormány-főváros viszonyban megmutatkozó, kezdeti visszafogottság hamar kölcsönös vádakba és ultimátumokba csapott át. Ennek újabb lökést adott a járvány elleni védekezés, illetve a válság(kezelés) gazdasági tehermegoszlása (elvonások), ezzel együtt az önkormányzatok költségvetési mozgásterének beszűkülése.

A konfliktushelyzet a 2021-es évet is meghatározta – legyen szó fejlesztési lehetőségekről és irányokról, a közösségi közlekedés finanszírozásáról vagy a városüzemeltetés egyéb területeiről. Az ellenzék számára Budapest vezetésével lehetőség nyílt saját kormányképességének kidomborítására, egyúttal egy, az országosnál hatékonyabb járványkezelés bemutatására.

Kovács János politológus szerint ez beváltatlan ígéret maradt, mivel a válság következményei, valamint a főváros és a kormány feszültséggel terhelt politikai társbérlete lehetetlenné tették a fővárosi vezetés eredménykommunikációját. A járvány elleni védekezés megítélését pedig jórészt a kínai oltás hatásossága körüli viták, a tavalyi év ütközőpontjai (mint pl. Pesti úti Idősek Otthonában lévő járványügyi állapotok) és a járványfáradtság miatti nyitási vágy határozták meg.

Karácsony Gergely elvesztette »teflonember« jellegét: a sérelmi kommunikáció és az ellene vitt negatív kampányok következtében az elutasítottsága releváns mértékben nőtt, miközben vezetői alkalmasságának szubjektív, választói érzete csökkent. Ez meg is mutatkozott az előválasztáson

– mondta az elemző az Indexnek.

Ugyanakkor úgy véli, a kormánypártok sem örülhetnek maradéktalanul: a városvezetéssel való tartós konfliktus ugyan amortizálta a sokáig befutónak gondolt, ellenzéki miniszterelnök-jelöltet, ám – jövő tavaszra előretekintve – még nehezebb tereppé tette a Fidesz számára a fővárosi egyéni választókerületeket.

KULCSMOMENTUMOK:

• Jöhet az állami támogatás a tömegközlekedésre, Karácsony Gergely aláírta a megállapodást – írtuk meg az Indexen novemberben, miután a főváros és a kormány közötti huzavona látszólag véget ért azzal, hogy a főpolgármester aláírta a budapesti közösségi közlekedés állami támogatásáról szóló megállapodást. „Veszélybe sodorták a közlekedési cégek működését, bizonytalanságban tartották az utasokat, és feleslegesen fitogtatták az erejüket” – közölte Karácsony Gerely, aki szerint a kormány visszatartotta a törvényben előírt szerződést. A fővárosi Fidesz–KDNP-frakció álláspontja szerint azonban a főpolgármester használta fel a tömegközlekedés ügyét arra, hogy a politikai csatározását tovább folytathassa a kormánnyal.

• Ősszel robbant a Városháza-ügy. A Főváros eladná a Városházát? Tisztázatlan körülmények között készült hangfelvételeken szó esik egy ilyen tervről. Karácsony Gergely és a főváros vezetése szerint szó sincs ilyenről, és a Fidesz kezdett „hazug lejárató kampányba”, a hangfelvételek mögött az orosz titkosszolgálatokat sejtik. A Városháza-ügyben nyomozás zajlik, házkutatások voltak, fővárosi vizsgálóbizottság alakult.

• Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes elismerte, ő volt az egyik benyújtója egy olyan dokumentumnak, amely főpolgármester megrendelésére készült, és a Városháza eladását is számba vette lehetőségként. Kerpel-Fronius Gábor azonban leszögezte: nincs napirenden az eladás.

• December közepén elfogadták Budapest jövő évi költségvetését. Az ellenzék szerint is ingatag lábakon áll, de azt mondják, hogy ez a kormányzati elvonásoknak köszönhető. A Fidesz szerint komolytalan költségvetés került terítékre, a főváros rosszul gazdálkodik.

• Egy december 21-i videóban jelentette be az Anonymus-maszkos alak, hogy elküldi a rendőrségnek a Városháza „tervezett eladásáról” szóló vágatlan felvételeket. A szivárogtató azt állította, hogy 7 tárgyalás 10 órányi vágatlan felvételével segítené a nyomozást.

• Tizennégy feljelentés alapján négy büntetőeljárás indult a Városháza-ügyben, erről Pintér Sándor tájékoztatta Kocsis-Cake Oliviót, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjét, aki írásbeli kérdéssel fordult a belügyminiszterhez. A Városháza-ügy krónikáját ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

3. Az ellenzék hadat üzent Kínának

A Kínához való viszony és hozzáállás a főként kínai hitelből finanszírozott Budapest–Belgrád vasútvonal beruházása, illetve a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervezett létrehozása miatt vált politikai ütközőponttá.

Kovács János politológus szerint egy ellenzéki győzelem esetén hosszú távú következményei lehetnek annak, hogy az összefogás pártjai felvállalták a harsány Kína-ellenességet.

Miközben az EU – amerikai rosszallás mellett – kereskedelmi megállapodást kötött Kínával, amely mind az unió egészének, mind a német gazdaságnak jelentősebb partnerévé vált a kereskedelmi volumen tekintetében, mint az Egyesült Államok, ráadásul az ázsiai óriás világszerte egyre komolyabb pozíciókat szerez a stratégiai ágazatokban és a termelési tényezők piacán, a magyar ellenzék kevés visszafogottságot mutat a Kína-dilemma vonatkozásában. A Belgrád-Budapest vasútvonal és a Fudan-kampusz megvalósítása kapcsán az ellenzék nem állt meg a beruházási konstrukció elemeinek és az átláthatóság hiányának a bírálatánál, hanem ideológiai, értékítéletbeli dimenziót is adott a Kína-ellenességnek

– fejtette ki az elemző.

A Fudan-egyetem budapesti beruházása átkerült a szimbolikus térbe: olyan panelekkel került párosításba, mint a „Kelet felé fordulásnak”, „kommunista képzőhely”, vagy „kémegyetem” létesítésének, az eladósodásnak és a korrupciónak a vádja.

Az ellenzék úgy érezhette, hogy megtalálta a maga ütőkártyáját, amivel egyetlen ügy mentén átfogó rendszerkritikát képes megfogalmazni. A Kína-ellenesség az egészségügyi eszközbeszerzés bírálatában, a Sinopharm elleni politikai támadásokban, de az előválasztás informatikai problémái mögött hackertámadást vizionáló kommunikációban, vagy épp a fővárosi utcaátnevezésben is tetten érhető volt

– mutatott rá Kovács János politológus.

Ugyanakkor szerinte látható, hogy a Fudan-ügy a várakozások ellenére nem vált csodafegyverré az ellenzék kezében, ami részben a téma – főként vidéken – korlátozott kommunikációs potenciálján, részben pedig a kormányoldal politikai korrekcióján (egy budapesti népszavazás lebegtetése) múlt.

Azt azonban elérte az ellenzék, hogy a magyar kormánynak az Európai Unióval és az új amerikai adminisztrációval való feszült viszonya miatt felerősítette azt a narratívát, miszerint a 2022-es választás a Kelet és a Nyugat közötti választásként is értelmezhető.

A Karácsony Gergely által még júliusban elindított népszavazási kezdeményezés – amelynek két, a Kúria által nemrég átengedett kérdéséből az egyik épp a Fudanra irányul – szintén azt vetíti előre, hogy a kérdés az ellenzék választási kampányának szerves részévé válik, hiszen a következő hetekben össze kell gyűlnie a szükséges számú aláírásnak ahhoz, hogy legalább elméleti lehetőség legyen az ellenzék által feltett kérdésekben a választásnapi népszavazásra. Ezután pedig »tűzben kell tartani« a Fudan-kérdést

– tette hozzá az elemző.

KULCSMOMENTUMOK:

• Júniusban a Fudan-beruházás ellen tüntettek a Kossuth téren. „A Fudan-ügy a Fidesz végső és teljes erkölcsi öngyilkossága”jelentette ki Karácsony Gergely a demonstráción. Az ellenzéki kritika abból indult, hogy a Fudan Egyetem budapesti kampusza sérti a magyar egyetemeken tanuló, vidékről felvett hallgatóknak szánt Diákváros tervét.

• Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek közös levelet írtak Hszi Csin-pingnek, a Kínai Népköztársaság elnökének. Hogy ez valaha is a kínai elnök kezébe került-e, nem lehet tudni, de a Fudan Egyetem ügye valóban úgy tűnik, mintha a magyar kormány részéről fiókba került volna.

• December közepén a Nemzeti Választási Iroda átadta Karácsony Gergelynek a Fudan Egyetemre (és az álláskeresési járadékra) vonatkozó népszavazási aláírásgyűjtő íveket. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?” – így szól a kérdés a kínai egyetem ügyében.

4. „Meghekkelt” előválasztással renovált az ellenzék

Az ellenzéki összefogás pártjai számára (DK, Jobbik, MSZP, Momentum, LMP, Párbeszéd) az év legfontosabb eseménye és egyben szövetségük legjelentősebb próbája az őszi előválasztás volt.

Bár az előválasztás első napján a nagy érdeklődés miatti szervertúlterhelés magyarázata hamar kínai és orosz hackertámadásra változott, mégsem az ellenzéki jelöltek esélyei miatt a körmüket rágó külhatalmak „hekkelték meg” a „házi versenyt”, hanem egy párton kívüli szereplő.

Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke az establishmenttel és az ellenzéki kínálattal elégedetlen választók szavazataival két fordulóban a csúcsra tört, maga mögé utasítva a pártjelölteket.

Kovács János politológus rámutatott, rövid ideig még a kormánypártokat is reaktív szerepbe szorítva az előválasztás körüli hírverseny hosszú idő után megadta a tematizációs erőt az ellenzéknek, és „a már-már komikussá váló” visszaléptetések, körbetámogatások ellenére jelentős választói tömeget mozgatott meg.

Az ellenzék fontos innovációt hozott a magyar belpolitikába: sikerült megtalálnia a választási matematika szempontjából optimálisabb együttműködés receptjét, amely mederbe terelte a résztvevők közötti érdekkonfliktusokat

– mondta az elemző.

Azt a képletet, ami előállt, azonban továbbra is bonyolultnak tartja: adott egy magát kívülállóként építő miniszterelnök-jelölt, akinek egyszerre kellene az ellenzék megújulását („leváltását”) hitelesen képviselnie, közben pedig integratív karakterként a háta mögött tudnia az „összellenzéket”.

Márki-Zay Péternek saját párt hiányában (a hódmezővásárhelyi polgármester saját frakcióról és az összefogáson belül egy hetedik párt megjelenéséről is beszélt már), politikai tőkesúly nélkül egyszerre kellene ügyes hatalomtechnikusnak lennie, valamint megőriznie a közvélemény előtt az őszinte, nemes haraggal felvértezett, szókimondó ember imázsát.

„A mögötte álló pártokat idáig inkább az elejtett kritikákkal vegyes pozitív semlegesség és önérdekkövetés jellemezte, mintsem a közös jelölt erőforrást nem kímélő, aktív és lojális támogatása” – fogalmazott Kovács János politológus.

A miniszterelnök-jelölt választók általi, közvetlen kiválasztása az elemző szerint ráadásul megadja azt a lehetőséget az ellenzék „nagy túlélőinek”, hogy vereség esetén eltolják maguktól a felelősséget („a kapitányra”), és „vezéráldozatot” hozzanak.

KULCSMOMENTUMOK:

• Az ellenzék őszi előválasztásának első fordulójában kiderült, hogy kiket indíthatnak képviselő-jelöltként a 106 választókerületben 2022 tavaszán, a második fordulóban pedig eldőlt: Márki-Zay Péter lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje.

• December közepén a 444.hu közölt egy olyan, ellenzéken belülről kiszivárogtatott közvélemény-kutatást, amely szerint a Fidesz jelentősen növelte a táborát, és meggyőzően vezet, a megkérdezettek többsége a kormány maradását szeretné.

• Márki-Zay Péter a Szabad Európának adott interjúban arról is beszélt, elképzelhető, hogy a baloldalon előállnak majd egy miniszterelnökjelölt-cserével. Hozzátette: vannak eszközök ahhoz, ha valaki a Fidesz érdekében meg akarja buktatni az ellenzéket belülről, majd egyértelműen a 444.hu-n megjelent közvélemény-kutatásra utalt.

• Az Index megszerezte a közvélemény-kutatás részleteit, amely felkavarta az ellenzéket. Az felmérést nem a nyilvánosságnak szánták, személyesen Márki-Zay Péter részére készült.

• A megjelent felmérés után Márki-Zay Péter jelezte, hogy a továbbiakban új kutatócéggel fognak dolgozni. A Magyar Hangnak arról is beszélt, látott már olyan trükköket itthon és külföldön is, hogyan lehet hangulatot kelteni a saját jelölt ellen, elmondani róla, hogy már korábbi szövetségesei sem támogatják. Továbbá azt állította, vannak információi arról, hogy ki szivárogtatta ki a felmérést.

• Márki-Zay Péter az ATV-nek arról beszélt, ha az ellenzéki pártok nem tesznek be több pénzt a közös kampányba, akkor nem biztos, hogy ami most van, elég lesz a kampányidőszakra. Azt is mondta: vannak fideszes megbízottak az ellenzék soraiban, de szerinte ezeket az embereket majd a Fidesz fogja aktiválni, ha eljön annak az ideje.

• Jakab Péter a Szabad Európának adott, december 30-án megjelent interjúban visszaszólt Márki-Zay Péternek, a Jobbik elnöke szerint ugyanis a „karmesternek nem az a feladata, hogy elvegye a zenészektől a hangszert, és ő maga játsszon rajtuk, mert abból káosz és anarchia lesz”. A kampány költségvetésével kapcsolatban – szintén Márki-Zay Péternek üzenve – úgy fogalmazott: „Én azt várom, hogy ne tőlünk várjon még több támogatást. Én várok tőle támogatást a jelöltjeinkhez.”

• Az ellenzéki összefogás december végével elkezdte bemutatni a közösen készített szakpolitikai programját.

Kovács János politológus szerint egy miniszterelnökjelölt-váltás – bár nem elképzelhetetlen – az előválasztásból fakadó legitimációs viszonyok és a castingjelleg miatt komoly politikai kockázatokkal járna.

Az elemző valószínűbbnek tartja, hogy az ellenzéken belüli politikai játszmák inkább a túlságosan önjáró Márki-Zay Péter „politikai gyámság alá helyezéséről” és a közös listaállítás körüli vitákról szólnak, illetve arról, hogy a politikai tőkesúly a kormányfő-jelölt mögött, vagy az ellenzéki összefogás jelentősebb pártjainak vezetőinél legyen.

5. Botrány és ellenbotrány

A nyári-őszi hónapok egyik fajsúlyos történése volt a Pegasus-botrány. A Direkt36 több olyan cikket is közölt, amelyek szerint újságírókat, ellenzéki politikusokat, sőt még Áder János köztársasági elnök környezetét is lehallgathatták egy izraeli kémszoftverrel. Ki, miért, milyen alapon kezdeményezte a szoftver használatát a sajtóban megjelent személyek esetében? – így lehetne összefoglalni, milyen kérdések merültek fel az ellenzék és a sajtó részéről.

Kovács János politológus szerint a Pegasus-ügy minden oknyomozó cikk és politikusi nyilatkozat mellett is csak korlátosan felderíthető a nyilvánosság számára, hiszen egy titkosszolgálati, megfigyelési ügyről van szó, ami nemzetbiztonsági érdekeket és működési protokollokat érint.

A kémszoftver beszerzésének és használatának ügye a kormánnyal szembeni, a jogállamisági deficitet kidomborító, emblematikus üggyé vált, amely nem maradt meg a belpolitikai küzdőtéren, nemzetközi hullámokat is keltett. Ehhez társult egy jól felépített, kormányellenes médiakampány, ami beindította a Fidesz válságkommunikációs reflexeit. A Pegasus-botrány egy folytatásos regénnyé vált, amely bármikor előrántható a tarsolyból

– fejtette ki az elemző.

Kovács János úgy véli, hogy a kormánypártok a Városháza-eladási üggyel válaszoltak, ami „az ellenzéki városvezetés felelőtlenségét és a vagyongazdálkodás korrupciós kitettségét” helyezte fókuszba – kétségbe vonva a „tiszta kezek” iránti elkötelezettséget és az ellenzék Gyurcsány-Bajnai korszakhoz mért megújulási képességét.

A momentumos Cseh Katalin „céges ügyei”, amellyel összefüggésben a NAV már házkutatást is tartott, szintén az „ellenbotrányokhoz” sorolható. Az ellenzéki politikus korábban az Indexnek azt nyilatkozta, hogy a NAV akcióját egyértelműen politikai töltetűnek tartja.

Novemberben a 24.hu nyomán több portál is beszámolt Kövér László kabinetfőnökének állítólagos alapítványi és ingatlanos ügyéről, majd a házelnök azzal is az ellenzéki támadások és kérdések célkeresztjébe került, hogy a Direkt36 közzétett egy tisztázatlan körülmények között birtokába jutott hangfelvételt. Ezen Kövér László volt hallható, aki zárt ajtók mögött a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőinek mondott beszédet 2020 februárjában.

Az ellenzék azt kifogásolta, hogy a házelnök őket nevezte meg nemzetbiztonsági veszélyként a titkosszolgálatok vezetőinek. Kövér László a kiszivárgott felvétel szerint így fogalmazott:

A magyar politikai osztály egyik része önrendelkező államban és öntudatos nemzetben gondolkodik, ilyenben hisz és ilyenért dolgozik, a politika másik része pedig az önfeladó állam és önmarcangoló nemzet politikai hagyományának jegyében cselekszik. Tisztelt Kollégák! Én ezt a politikai helyzetet tartom a legveszélyesebb nemzetbiztonsági kockázatnak, amely Magyarországot fenyegeti.

Decemberben érkezett aztán az újabb botrány: a fideszes Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte a legfőbb ügyész. A gyanú szerint Völner Pál több alkalommal is kenőpénzt, vagyis több millió forintot fogadhatott el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül.

Ezeknek az ügyeknek a politikai hatása korlátozott, bár építik az ellenzék rendszerszintű korrupciós narratíváját, ugyanakkor a Völner-ügy például gyengíti az ügyészségi szervezettel szembeni, Fidesz-alárendeltségi vádat is

– mutatott rá Kovács János politológus.

A Pegasus-botrány a Macron-látogatás apropóján tartott sajtótájékoztatón is előkerült, az elemző szerint minden bizonnyal többször vissza fog köszönni a választási kampány során, mivel az ellenzék a polgárait, politikai ellenfeleit megfigyelő hatalom képével igyekszik ráerősíteni a diktatúravádra. A Pegasus-botrány és a Völner-ügy ráadásul annyiban összefügg – és az ellenzéki ki is használta ezt, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter korábban arról beszélt, Völner Pál a tárca miniszterhelyetteseként, parlamenti államtitkáraként adhatott engedélyt lehallgatásokra.

KULCSMOMENTUMOK:

• Júliusban írta meg a Direkt36 oknyomozó portál, hogy több ismert magyar, ellenzéki közéleti személyiséget is megfigyeltek egy NSO nevű izraeli cég mobiltelefonok feltörésére és lehallgatására kifejlesztett kémprogramjával.

• December közepén szintén az oknyomozó portál írta azt, hogy Áder János köztársasági elnök testőrségének tagjait is megfigyelhették ugyanezzel az izraeli szoftverrel. A kormány álláspontja összefoglalva az, hogy Magyarország demokratikus jogállam, nem történtek illegális megfigyelések, a szolgálatok az Alaptörvény és a vonatkozó szabályoknak megfelelően látják el a feladataikat.

• Novemberben írta meg a 24.hu, hogy „külhoni magyaroknak szánt pénzből vettek budai villalakást, Kövér László titkárságáig vezetnek a szálak”. December közepén jött a hír, hogy az üggyel összefüggésben sikkasztás miatt rendelt el nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

• Novemberben jelent meg az a hangfelvétel, amelyen Kövér László hallható, aki titkosszolgálati vezetőknek többek között arról beszélt az ellenzékre is kitérve, hogy mi jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági veszélyt az országra. Az ellenzéki pártok képviselői aztán egymás után olvastak be a parlamentben Kövér Lászlónak, aki mindezt ülésvezetőként hallgathatta végig.

• December közepén Juhász Péter, az Együtt volt elnöke azt állította, hogy Kövér László a kabinetfőnökének a hargitai Tibódon lévő villájában szokott időzni. Juhász Péter a helyszínen is járt, illetve helyieket is kérdezett a villa ügyében. Az erről szóló videó megjelenése után Kövér László az Országgyűlés Sajtóirodáján keresztül közölte: egyszer sem vette igénybe – sem hivatalos, sem pedig magán útjain – az elnöki titkárság vezetőjének székelyföldi házát.

• December 20-án az Országgyűlés sajtófőnöke a Kövér László kabinetfőnökével összefüggésbe hozott ingatlanokkal kapcsolatban közölte: „ellenzéki sajtótermékek és egyes ellenzéki politikusok valótlan állításával szemben dr. Veress László, az Országgyűlés elnöki titkárságának vezetője és családja soha nem lakott és jelenleg sem lakik semmiféle alapítványi tulajdonban lévő ingatlanban. Az elnöki titkárság vezetőjével szemben soha nem folyt és jelenleg sem folyik semmiféle hatósági nyomozás vagy büntetőeljárás. Dr. Veress Lászlónak kizárólagos tulajdonában és használatában van a 2006 és 2010 között épült székelyföldi családi háza.”

• December elején közölte a Legfőbb Ügyészség, hogy Polt Péter legfőbb ügyész a hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Völner Pál képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. A fideszes politikus még aznap lemondott az államtitkári posztjáról.

• December közepén a parlament elfogadta Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését. A fideszes politikus szerint a Legfőbb Ügyészség indítványa „zavaros, elnagyolt, ellentmondásos, több helyen összefüggéstelen”. A Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki, miután házkutatást tartottak nála.

+1 2021 vége: aláírásgyűjtés/bejelentés

A kormány által szorgalmazott gyermekvédelmi népszavazásra válaszul Karácsony Gergely főpolgármester is népszavazást kezdeményezett júliusban. Miután előbbihez nincs szükség aláírásgyűjtésre, és törvénymódosítás lehetővé tette, hogy országos népszavazás az országgyűlési képviselők általános választásával azonos napon tartható legyen, Kovács János politológus szerint az ellenzék lépéskényszerbe került.

Úgy kellene a 200 ezer érvényes aláírást összegyűjteniük, hogy az ünnepek alatti gyűjtés nehézségét az eljárási határidők miatti kicsúszás veszélye is nehezíti. Az elemző hozzátette: e mögött lehet ugyan kormányoldali trükközést láttatni – a politikai ellenfél az eljárás nehezítésében, elhúzásában érdekelt –, a szabályok azonban egyértelműek.

Amikor a főpolgármester előválasztási miniszterelnök-jelöltként bedobta a népszavazási javaslatait, azt minden bizonnyal a kampány hevében tette. Ugyan a versengést végül nem ő nyerte, ám az ellenzéki koalíció megörökölte a helyzetet, amiből arcvesztés nélkül nem farolhat ki. Ez kötött pályát jelent. Komoly presztízsveszteséggel járhat, ha pár százezer szavazót – különösen egy előválasztási regiszterépítést követően – nem tudnak időben megmozgatni azok a pártszereplők, akik fölényes győzelmet ígérnek a kormánypártokkal szemben jövő tavasszal. Ráadásul olyan témák mentén, amelyek köré teljes rendszerkritikát épített az ellenzéki sajtó

– fejtette ki Kovács János.

Az aláírásgyűjtés buktatói lehetnek, hogy az ünnepek alatt a politikai tematizáció ereje csökken, az ellenzéki kampánygépezetre komoly plusz terhet ró az akció, illetve az eljárási határidők miatt sikeres gyűjtés esetén is borulhat a terv.

Az év egyik utolsó meglepetése volt, hogy a szokásoktól eltérően Orbán Viktor évzáró Kormányinfót tartott, amelyen újságírói kérdésre válaszolva bejelentette: a kormánypártok Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert jelölik majd a köztársasági elnöki pozícióra.

Megválasztása esetén Novák Katalin lesz az első nő, aki Magyarországon betölti ezt a pozíciót, aminek pozitív üzenete van. Világos, hogy egy fiatalabb, ambiciózus politikusról van szó, aki kevéssé lesz önjáró, ami egy jogi és politikai biztosíték a Fidesz számára – akár kormányon marad a jövő évi választást követően, s különösen akkor, ha nem

– fogalmazott Kovács János politológus az Indexnek.

Hozzátette: fontos megjegyezni, hogy egy pártközössége iránt elkötelezett politikusról van szó, aki mégsem annyira megosztó, mint a kormányfő személyéhez közel álló, vezető politikusok többsége.

Ha nem is integratív jelölt, messze nem a legmegosztóbb. Egy felkészült, a nemzetközi politikában is otthonosan mozgó, a családcentrikusságot és a karrierépítést karakterében egyszerre felmutatni képes jelöltről beszélhetünk, aki optimális választás volt abban a körben, akik közül a miniszterelnök a fenti szempontok szerint válogathatott

– fejtette ki a politológus.

Az időzítéssel kapcsolatban rámutatott: a köztársaságielnök-választással – amihez most már nevet is tudunk társítani – újabb esemény került fel a választási év politikai napirendjére, ami nem mellékes a közéleti tematizálás szempontjából. Az elemző szerint ráadásul a parlamenti erőviszonyok miatt borítékolható megválasztás újabb győzelemként is felmutatható a szavazótábor számára.

Az ellenzék helyzetét úgy látja: nem tud kilépni a szerepéből anélkül, hogy ne veszélyeztetné az eddig építgetett narratíváját, „így értelemszerűen gesztusokat sem gyakorolhat, végképp nem tekintheti támogatható jelöltnek Novák Katalint”.

Ugyanakkor a másik végletnek azt tartja, hogy a jelölésre „zsigerileg reagál” az ellenzék, és elvitatja Novák Katalin felkészültségét. Egyes ellenzéki hangok egyenesen azt állítják, hogy az első női államfő megválasztása „rossz hír a nőknek”. Kovács János politológus úgy véli, ezzel megint csupán a törzsszavazóiknak küldenek üzenetet.

KULCSMOMENTUMOK:

• Júliusban jelentette be Orbán Viktor, hogy a kormány népszavazást kezdeményez a gyermekvédelem ügyében. Azt is megkérdeznék a szülőktől, mit gondolnak arról, hogy a köznevelési intézményekben a hozzájárulásuk nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak. November végén az Országgyűlés kormánypárti többséggel támogatta a gyermekvédelmi népszavazást.

• December közepén az ellenzéki összefogás elindította az aláírásgyűjtést a Fudan Egyetemre és az álláskeresési járadékra vonatkozó két népszavazási kérdéshez.

• A december 21-i Kormányinfón Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert jelöli a Fidesz-frakció köztársasági elnöknek.

• Az ellenzéknél gyorsan és hevesen reagáltak Novák Katalin jelölésének hírére. Az ellenzéki pártok szerint a Fidesz „megalázza az államfői hivatást”, Novák Katalin pedig „alkalmatlan”.

Novák Katalin interjút adott az Indexnek, az ellenzéki kritikákra reagálva kijelentette: akik azt mondják, hogy csak egy bábu lesz, valójában nem őt, hanem a nőket becsülik le.

(Borítókép: Index)



  • Hírek
  • Hírek