Jakab Péter burkoltan lehülyézte Márki-Zay Pétert

D KOS20210215011
2022.01.04. 12:17
Továbbra sem tűnik úgy, hogy felhőtlen a viszony Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, illetve az elmúlt hónapokban a Demokratikus Koalíció kvázi legfőbb szövetségesévé vált Jobbik között.

Jakab Péter, a párt elnöke a Jobbik-közeli Alfahírnek adott interjúban fejtette ki álláspontját az esetleges hetedik ellenzéki frakció dilemmájáról, a programalkotásról és a listaállításról, valamint arról is beszélt, hogy miről egyeztek meg a miniszterelnök-jelölttel.

A tartalmi kérdések helyett azonban szinte rögtön az interjú elején Márki-Zay Péter újévi ominózus kijelentése került szóba, miszerint a Fidesznek vélhetően azért nincs több szavazója, mint 2018-ban, mert „a Covid miatt megtizedelt időskorú lakosság nagyobb része szavazott a Fideszre, de a fiatalok, akik minden eddiginél nagyobb számban jelentkeztek és csatlakoztak az előválasztás során már az ellenzékhez, ők nagy többségben kormánykritikusak”. Mint ismert, a megjegyzés komoly felhördülést váltott ki a politikai térben, a kormánypárti sajtó csakhamar „nyugdíjasgyalázást” emlegetett, illetve értelmezésük szerint Márki-Zay Péter bizonyosan azért állította ezt, mert örül a nyugdíjasok halálának. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt egy nappal később úgy magyarázta a kijelentést, hogy: 

Egyik hazugságból megyünk a másikba: természetesen tegnapi köszöntőmben nem örvendeztem afelett, hogy a fideszes nyugdíjasokat pusztítaná valamilyen kór. Egyszerű tényként állapítottam meg azt, hogy az idős korosztályban nagyobb a Fidesz-szavazók aránya, a fiataloknál meg kisebb.

Jakab Péter pedig szemlátomást inkább a kormánypárti narratívához közeledve úgy kommentálta a dolgot, hogy „egészen abszurd maga a felvetés is, hogy a Covid áldozatai között milyen arányban vannak fideszes vagy ellenzéki szavazók”. Majd hozzátette:

A halál nem válogat pártszimpátia alapján, és úgy tűnik, hogy a hülyeség sem.

A közös miniszterelnök-jelölt burkolt lehülyézése után a Jobbik elnöke anyagi támogatást kért tőle, mondván, hogy „az üzletemberek, a pénzügyi körök őt keresik meg, és így neki is nagyobb áldozatot kell vállalnia, hogy a billegő körzeteket megnyerje az ellenzék”. Jakab Péter ezt azzal indokolta, hogy állítása szerint a közös kampányba a Jobbik teszi be a legtöbb pénzt, 60 millió forintot. Ez némileg ellentmond annak, hogy korábban Márki-Zay Péter egyebek között éppen arra panaszkodott, hogy a Jobbik meglehetős passzivitást mutat ezen a téren is az előválasztás lezárulta óta. Igaz, Jakab szerint a két politikus hódmezővásárhelyi találkozóján a miniszterelnök-jelölt elismerte, hogy az ekkor említett 2,7 milliárd forintos gazdálkodási keret nem valós szám, így elnézést is kért emiatt.

Ezt követően Jakab Péter megismételte, hogy nem hajlandó támogatni a Márki-Zay által tervezett hetedik ellenzéki frakció ötletét, azzal az indoklással, hogy „a szabályokon menet közben nem változtatunk”. Emlékeztetésképpen „engedménynek” nevezte, hogy az Új Világ Néppárt számára öt előválasztáson megnyert körzet esetére jóváhagyták a saját frakció alakítását. Ez azonban, mint ismeretes, nem történt meg.

A közös ellenzéki programról azt mondta,

a programbemutatás folyamatban van, vitás kérdések pedig kormányon is lesznek.

Egyetérteni abban sikerült a Jobbik elnökének Márki-Zay Péter kérésével, hogy először a programot alkossák meg, és utána rendeljenek hozzá megfelelő szakpolitikusokat, valamint abban, hogy a közös lista első öt helyén az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek neve szerepeljen.

Mint ismert, Márki-Zay Péter és Jakab Péter nem éppen tökéletes viszonya már az ellenzéki előválasztás óta erősen érzékelhető, a Jobbik ugyanis az utolsó pillanatig nem volt hajlandó támogatni a hódmezővásárhelyi polgármestert Dobrev Klárával szemben, sőt felmerült, hogy az egykor radikális jobboldali párt valójában hallgatólagosan a DK miniszterelnök-jelöltjét szeretné győzelemre segíteni, ráadásul Gyurcsány Ferenc pártja és a Jobbik együttműködése már az előválasztások alkalmával történt számos visszalépésből is érzékelhető volt. Ismert az is, hogy Márki-Zay Péterék kutatócéget váltottak azt követően, hogy a Jobbikhoz köthető Iránytű Intézet és a 21 Kutatóközpont által jegyzett, nagy vihart kavaró közvélemény-kutatás – amely jelentős Fidesz-előnyt mért – kiszivárgott, s a 444 megszellőztette. A kérdéses közvélemény-kutatást teljes terjedelmében az Index szerezte meg.

(via Alfahír)

(Borítókép: Jakab Péter. Fotó:  Koszticsák Szilárd / MTI)