Ez lesz a menet április 3-ig – Minden, amit az idei választásról tudni kell

DBZOL20180408007
2022.01.14. 19:42
Magyarországon most először a parlamenti választással egyszerre, egy időben népszavazást is rendeznek. Előbbin szokás szerint az egyéni választókerületek jelöltjeire, valamint az országos pártlistákra voksolhatunk, utóbbin pedig az úgynevezett gyermekvédelmi népszavazás feltett kérdéseire válaszolhatunk. Választási naptár, egyben kisokos az Indexen.

Ahogy a héten kiderült, a jogszabályok szerinti lehetséges legkorábbi időpontra, április 3-ra írta ki az országgyűlési képviselő-választást, egyben a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazást Áder János köztársasági elnök.

Az országgyűlési képviselők választása most is egyfordulós lesz, a választópolgárok pedig ezúttal is két szavazattal rendelkeznek. Egyfelől voksolhatnak arra, hogy a saját egyéni választókerületükben kit szeretnének képviselőnek. (Ez az a bizonyos 106 körzet.) A másik íven az országos pártlistáról a számukra szimpatikus pártok, valamint pártformációk valamelyikére húzhatják be az x-et. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.

Azok, akik kérték – illetve kérik – a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe.

Lakcím és tartózkodási hely szerint a legfontosabb választási szabályok:

  • a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó választópolgárok a nagykövetségeken és konzulátusokon szavazhatnak;
  • azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, regisztráció után levélben adhatják le a voksukat, ám ők kizárólag az országos pártlistára szavazhatnak;
  • aki a szavazás napján nem tartózkodik a lakóhelyén, de Magyarországon szeretne voksolni, március végéig kérheti az átjelentkezését, ám aki így jár el, csak az eredeti lakcíme szerinti egyéni képviselőjelöltre szavazhat.

Most még közel egy hónap nyugalom vár ránk, majd február 12-én, a hivatalos kampánystarttal várhatóan felpörögnek az események. 

Február 11.

A közel 7,8 millió, magyarországi lakhellyel rendelkező választójogosultnak a január 26-i névjegyzéki állapotnak megfelelően február 11-ig kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést. Aki valami miatt nem kapja meg az értesítőt, ezt a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti.

Február 12.

A hivatalos kampány a választást megelőző ötvenedik napon, azaz február 12-én indul. Mivel jár ez a gyakorlatban? Többek között azzal, hogy a hivatalos kampányra felhasználható és elszámolható forrásokat ebben az időszakban lehet elkölteni.

Február 25.

Az egyéni jelöltek február 25-én 16 óráig gyűjthetik az ajánlásokat az ajánlóíveken a választókerületben, amelyben indulni szeretnének.

A jelöltséghez az egyéni választókerületekben legalább ötszáz, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges. Az induló egyaránt lehet független vagy pártjelölt, egy választópolgár pedig több jelöltet is ajánlhat, ám egy jelöltet csak egyszer. Az összegyűlt ajánlásokat utána a választókerületi választási bizottságnál kell leadni, majd a választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről. 

Országos listát kizárólag az a párt állíthat, amelyik legalább tizennégy megyében és Budapesten legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Közös egyéni jelöltek alapján közös lista állítható.

Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges. Nemzetiségi listán csak az adott nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgár lehet jelölt.

Február 26.

Az országos listákat legkésőbb február 26-án kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), és a listát állító pártok és nemzetiségek delegáltat küldhetnek az NVB-be.

A külhoni magyar állampolgárok idén is levélben szavazhatnak

Az a több mint 420 ezer magyar állampolgár, akinek nincs magyarországi lakcíme, és az előző, 2018-as országgyűlési választás előtt vagy azután regisztrált, továbbra is szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, azaz neki nem kell újból, ezúttal is regisztrálnia. Aki külhoni magyar állampolgárként még nem regisztrált, regisztrációs kérelmét március 9-ig juttathatja el a Nemzeti Választási Irodához (NVI). A külhoni választópolgároknak a választási iroda az országos lista jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, a választó pedig a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttatja bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez. Ebben az esetben a szavazatnak április 3-án 19 óráig meg kell érkeznie.

Március 25.

A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak a választáson, ha legkésőbb március 25-én 16 óráig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe.

Aki a szavazás napján nem tartózkodik a lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén szeretné leadni a szavazatait, szintén március 25-én 16 óráig kérheti az átjelentkezését. Ezt a lakcím szerinti választási irodától kell kérni. Fontos tudni, hogy az átjelentkezők a választott településen is az eredeti lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak.

Április 3.

Maga az országgyűlési választás napja, egyben a gyermekvédelmi népszavazásé. (Utóbbira cikk végi keretes írásunkban térünk ki.)

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

Azok a szavazatok, amelyeket nem számítanak be az egyéni mandátumszerzéshez, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.

Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.

Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el, valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.

Április 22.

Ahogy korábban megszokhattuk, a választás éjszakáján az NVI várhatóan közli az előzetes eredményeket, ám a végső, hivatalos eredményre ezúttal is várni kell. A választás úgynevezett jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 9-én, a választás országos eredményét pedig legkésőbb április 22-én.

Május 3.

Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia. Az Alaptörvény szerint az új Országgyűlés alakulóülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő harminc napon belüli időpontra. Az elmúlt hat törvényhozási választás esetében a gyakorlat azt mutatta, hogy az Országgyűlés alakulóülését követően másfél–négy hét elteltével letette az esküt az új kormány.

A gyermekvédelmi népszavazás szabályai

Az idei országgyűlési választás különlegessége – ami a hazai demokrácia történetében eddig nem fordult elő –, hogy az április 3-i parlamenti választással egy időben, közös eljárásban országos népszavazást is tartanak.

A kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazás apropóján a 7,8 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárnak a január 26-i névjegyzéki állapotnak megfelelően február 11-ig kell kézhez kapnia az értesítést arról, hogy felvették a névjegyzékbe. Aki ezt nem kapja meg, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) új értesítőt igényelhet.

Az a 420 ezer magyar állampolgár, aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, és a 2018-as országgyűlési választások előtt vagy azután regisztrált, továbbra is szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, vagyis nem kell újra kérnie a regisztrációt. Az a külhoni magyar állampolgár, aki még nem regisztrált, regisztrációs kérelmét március 9-ig juttathatja el a Nemzeti Választási Irodába.

A külhoni magyaroknak április 3-án 19 óráig kell eljuttatniuk levélben az NVI-hez a szavazatukat tartalmazó szavazási levélcsomagot, de a levélcsomag leadható a külképviseleteken, illetve a szavazás napján a külképviseleteken vagy bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában.

Akinek van magyarországi lakcíme, és a voksolás napján nem tartózkodik Magyarországon, a több mint száz külképviselet valamelyikén adhatja le szavazatát. Ehhez legkésőbb március 25-én 16 óráig kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét a magyarországi lakóhelye szerinti jegyzőtől.

Aki a népszavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, ugyancsak március 25-én 16 óráig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre. Valamennyi kérelem online is benyújtható a www.valasztas.hu oldalon keresztül.

A népszavazásra bocsátott kérdések a következők:

– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?

– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?

– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?

– Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

(Borítókép: Lezárt urna országgyűlésiképviselő-választáson 2018. április 8-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)