Díjat nyert az öt év alatt megújított Turai kastélypark

A tíz és fél hektáros park öt éven át tartó rekonstrukciós munka keretében újult meg, két eredeti tervezője, Petz Ármin és Jámbor Vilmos hagyatékát ápolva – olvasható a BDPST Group közleményében. A Tájépítészeti Nívódíjjal olyan, műszaki és esztétikai szempontból is kiemelkedő alkotásokat ismernek el, amelyek hozzájárulnak a tájépítészet elismertségéhez és megfelelnek a fenntartható fejlődés elveinek.

és ritkaságszámba megy, ha egy kastély és kert együttese még megmenthető állapotban maradt. Tura ezek közé sorolható, ezért fontos volt a fejlesztő számára, hogy a park két eredeti tervezője, Petz Ármin és Jámbor Vilmos hagyatékának megfelelően újítsák meg az ősfás parkot, visszaidézve a kastélykert eredeti állapotát.

A turai kastélyt báró Schossberger Zsigmond termény-nagykereskedő mágnás építtette feleségének, Mayer von Gunthof Teréznek 1883-ban. A neoreneszánsz és neobarokk stílusjegyeket viselő kastély építésze Ybl Miklós tanítványa, Bukovics Gyula volt. A kastély a BDPST Group beruházásában újult meg, és jelenleg egy 19 szobás szálloda üzemel a falai között.

A kert – azon túl, hogy művészi alkotás – élő, eleven organizmus, mely odafigyelést igényel. A turai kastélypark a kertörökség olyan gyöngyszeme, amelyen keresztül bepillantást nyújt a magyar kertművészet és kertkultúra magas nívójába

– idézi a közlemény dr. Herczeg Ágnest, a Pagony Táj- és Kertépítész Kft. vezető tervezőjét.

A rekonstrukció során a kastélypark területét hét egységre, úgynevezett hangulatra osztották a tervezők: ezek az erdő, a nyugalom, az utazás, az álom, a játék, az idő és a gyémánt. A különböző egységek különböző fajtájú és elrendezésű növényei teremtik meg az egyes parkrészek hangulatát. A kert több mint kétezer fának ad otthont, a legjellemzőbb fajok közé tartozik a kocsányos tölgy, a piramistölgy, a bükk, a vadgesztenye, de a parkban van tulipánfa és szomorúfűz, valamint páfrányfenyő, vörösfenyő és tiszafa is.

A kastélyparkban található egykori lovarda területén mintagazdaság kap majd helyet, ennek első lépéseként jött létre a magyar körték kertje.

(Borítókép: Szabó Tamás)