Márki-Zay Péter: Nem írunk felül egyszerű többséggel kétharmados törvényeket

Márki-Zay egyértelművé tette, hogy nem fognak egyszerű többséggel megváltoztatni kétharmados törvényeket, de összeszedik és csokorba gyűjtik, hogy milyen alkotmányellenes döntések születtek a fideszes ciklusok alatt, amelyeket mindenképpen meg kell változtatni. Minimalista alkotmányról beszélt, amelyet a fékek és ellensúlyok rendszere fog nagyban meghatározni, hogy soha többet ne lehessen a jogállamiságot leépíteni Magyarországon.

Amikor Magyarország csatlakozott az európai jogrendszerhez, és elfogadta az emberi jogok európai rendszerét, akkor egyben elköteleződött, hogy aláveti magát a közösségi jogrendszernek. Aztán idővel jöttek a kifogások. A nemzetközi szerződések, jogrendszerek előbbre valók-e, mint a hazai jogrendszer? Hasonlóképpen bírálták az uniós gyakorlatot, mint a lengyelek, ahol ma már nem mondhatjuk, hogy a bíróságok függetlenek – emlegette fel Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora. Az orbánista médiapolitikai régi és kérlelhetetlen bírálója felvetette azt is, hogy mi történik akkor, ha nemsokára az Európai Bíróság úgy dönt, a jogállamisági rendelet összhangban van az uniós joggal. Vagyis életbe léphet az a szankciós mechanizmust, amely szerint 

Scheppele gondolatmenetét úgy vitte tovább, hogy mi van akkor, ha a Fidesz győz a választásokon, és a bíróság döntése értelmében a jogállamiság betartásához kötik az uniós források kifizetését – megváltozhat-e akkor Orbán Viktor eddigi viselkedése Brüsszel irányába? A jelenlegi választási osztogatással olyan mértékű hiány keletkezik a magyar költségvetésben, hogy Orbánnak mindenáron szüksége lesz azokra az uniós pénzekre, tehát nagyon meg akar majd felelni az EU elvárásainak.

Azonban tisztában van azzal is, hogy ha az ellenzék győz, akkor ők egy csődközeli gazdaságot kapnak, és ha nem sikerül nekik szanálni a gazdaságot, akkor négy év múlva simán visszatérhet a régi gárdával.

Válaszában Márki-Zay azt hangsúlyozta, hogy Orbán Viktornak létfontosságú a győzelem a választásokon, ezért mindent meg is fog tenni. Tisztában van ugyanis azzal, hogy az ellenzék elszámoltatásra készül, elsősorban a mostani felső vezetés és azok családtagjainak vagyonosodását kívánják vizsgálni. És amennyiben kiderülnek a tisztességtelenségek, akkor bizony el is ítélik majd őket.

Kérdésre válaszolva Márki-Zay elismerte: az ellenzéki pártok között is folyik vita arról, hogy esetleg rekordméretű adókkal próbálják meg visszaszerezni a nem tiszta eszközökkel felhalmozott vagyonokat. Szerinte ezzel csak elismernék, jogszerűvé tennék a lopást, nem erre van szükség, hanem arra, hogy megbüntessék azokat, akik arra rászolgáltak.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje azt a pragmatikus kérdést is felvetette: ha győznek, akkor azt követően is a Fidesz fogja vezetni az országot vagy sem?  A Fidesz által létrehozott mélyállamot sikerül-e leszerelni, semlegesíteni, vagy minden kulcsfontosságú pozícióban az ő embereik maradnak? Példának hozta, hogy a Médiatanács elnöke hirtelen lemondott decemberben, hogy valakit utána teljes 9 évre tudjanak megválasztani. Ez pedig azt jelenti, hogy innentől a választások után is ők dönthetnének például arról, hogy ki kapjon rádió- vagy éppen tévéfrekvenciát. Hát, hogy ellenzékiek nem fognak, az biztos – tette hozzá Márki-Zay.

Meg kell találni a jogos fellépés módját, eszközét, hogy visszaállítsák a sajtó szabadságát. Ezen már elismert jogászok nagy csapata dolgozik.

Olyan megoldásokon dolgoznak, hogy legyen majd olyan jogi eszköz a kezünkben, amellyel a szándékosan hozott, bebetonozó, fideszes törvényeket az Alaptörvény megsértése nélkül lehessen érvényteleníteni és visszaállítani a jogállamiságot Magyarországon

– hangsúlyozta Márki-Zay.

Kim Lane Scheppele itt jegyezte meg, hogy hasznos és Magyarországon bevett fegyver lehet a nyilvánossághoz fordulni, hiszen a rendszerváltás idején is működött, hogy az előző rendszerhez köthető emberekről szellőztettek meg értesüléseket. Vagyis olyan információkat kell nyilvánosságra hozni, hogy kik milyen csibészségeket követtek el az elmúlt években, így az emberek is tisztában lesznek ezekkel.

A beszélgetés során az ellenzék miniszterelnök-jelöltje nem adott választ arra a kérdésre, hogy esetleg terveznek-e chilei mintára alkotmányozó nemzetgyűlést összehívni. Azt viszont megerősítette Márki-Zay Péter, hogy továbbra sem érkezett Orbán Viktor közvetlen környezetéből reagálás a miniszterelnök-jelölti televíziós vitára. Egyelőre csak a propagandagépezet gyártotta válasz tartja magát, amelyben Gyurcsány Ferenc inasának nevezték, aki tehát vitára nem alkalmas. De az ellenzéki politikus még bízik abban, hogy változik a felkérés ügyében a Fidesz álláspontja, és végül mégis lesz vita.

Az online beszélgetés során Michal Simecka, az Európai Parlament alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elkövetkező választások kulcsfontosságúak lesznek abból a szempontból, hogy a jogállamiságot megsértő tagállamokban sikerül-e változásokat elérni.

(Borítókép: Márki-Zay Péter 2021. november 30-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)