Bajban a Föld vízkészlete

A tengerek, folyók, tavak apadásának egyik oka az éghajlatváltozás, a másik viszont az emberi tényező: 

Az utóbbi évszázadban hatszorosára nőtt a vízhasználat világszerte, ami azt jelenti, hogy kétszer gyorsabb ütemben nőtt az elmúlt száz évben, mint a Föld népessége. A víz- és talajszennyezés, az ipar és a mezőgazdaság, a helytelen vízgazdálkodás és a folyószabályozás pedig tovább ront a helyzeten, és veszélyezteti a vizes élőhelyek fenntarthatóságát.

Ez volt a világon az első olyan globális megállapodás, amely valamilyen természeti érték védelmét célozta. Az egyezményt aláíró kormányok a biológiai sokféleség megőrzése érdekében vállaltak felelősséget. A kétezres évekre a megállapodás már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült, amit eddig 171 ország írt már alá – tájékoztat a KaposPont.

Magyarország 1979-ben csatlakozott a ramsari egyezményhez. Jelenleg hazánkban 29 terület van a listán, ami összesen több mint 240 ezer hektárt jelent. Tata 2018-ban elnyerte a Ramsari Város címet a vadludak és élőhelyük védelméért. De a védendő területek között van a kardoskúti Fehér-tó, a Hortobágy, a kiskunsági szikes tavak és csatornák, a Tisza hullámterén lévő Mártély, Pusztaszer, a Dráva egyik holtága, a Szaporca, valamint a Velencei-tó és a Dinnyési-fertő. 

amely számos védett madárnak ad otthont, többek között a kanalas, a hegyi és a füstös récének, a kis bukónak, a sarki búvárnak és a bütykös hattyúnak. Ezek a területek ugyanakkor nemcsak a hazai növény- és állatvilág szempontjából jelentősek, de a vonuló madarak számára is igen fontos pihenő- és táplálkozóhelyül szolgálnak.

(Borítókép: A Paraná folyó alacsony vízállás idején Argentínában 2021. június 24-én. Fotó:  Sebastian Lopez Brach / Bloomberg / Getty Images)