Orbán Viktor évet értékelt: Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon egy gombaszakértővel akar visszatérni

image 6483441 (2)
2022.02.12. 17:25 Módosítva: 2022.02.12. 17:58
Huszonharmadik érvértékelőjét tartotta Orbán Viktor, aki többek között arról beszélt: ha a baloldal kormányoz, akkor nincs pénz, a sokadik baloldali megváltójelöltet látja, aki egy „szélhámos televíziós távgyógyítóra” emlékezteti, most azonban fel kell tűrni az ingujjakat, majd nyergelni és kilovagolni, mert a kampány elkezdődött, a jöttükre pedig jobboldal felől lehet számítani.

Orbán Viktor azzal kezdte beszédét, hogy országértékelőre készülve mindig két dologgal kell tisztában lenni: kik vagyunk mi, és miről akarunk beszélni? Az ő közösségének eddig ez nem okozott problémát.

Mi, akik ma itt összejöttünk, különböző emberek vagyunk, de egy dolog közös bennünk: magyarok vagyunk, akiknek közös szenvedélye Magyarország.

A kormányfő ezután rögtön az ellenzékkel folytatta, többször idézte Márki-Zay Pétert: „mi valójában gombák vagyunk, akiket sötétben tartanak, és trágyával etetnek”, „egy keresztrejtvényt sem tudunk megfejteni, a baloldal szerint reggel tízkor részegek vagyunk, és agymosottak is”.

Orbán Viktor eltöprengett ezeken a szavakon, és arra jutott, hogy a gomba stimmelhet, mert „ennyi zagyvaságot csak akkor hord össze az ember, ha begombázott”. A miniszterelnök úgy gondolja, hogy Horn Gyula forog a sírjában, Medgyessy Péter nem győz félrenézni, az SZDSZ-esek zavartan bámulják a cipőjüket, miközben Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon egy gombaszakértővel kiegészülve készül visszatérni.

Orbán Viktor elmondta, hogy két nehéz évet hagytunk magunk mögött: járvány, népvándorlás, a hidegháború hűvös lehelete, energiaválság, a háború nyugtalanító árnyéka, de a magyar állam derekasan állta a sarat.

A baloldal viszont – tette hozzá a kormányfő – rátámadt az országra.

Ez súlyos felelőtlenség vagy még ennél is több. Ne ódzkodjunk az erős szavaktól: halálos világjárvány idején a családok millióinak félelmét kormánybuktatásra kihasználni minden ítélőszék előtt védhetetlen cselekedet.

A kormányfő ezután kiemelte Magyarország exportteljesítményét, valamint a magyar tulajdoni hányadot néhány szektorban: a bankoknál 60, a médiában 66, az energiaszektorban 71 százalékról indultak ebben tekintetben, mára mindenhol többségbe került a magyar tulajdon. A magyar tőke külföldi befektetéseit is sikerült felturbózni, itt többek között a Mol, az OTP és az MVM terjeszkedésére tért ki.

Orbán Viktor a gazdaságpolitikáról is szót ejtett: a Matolcsy–Varga-féle gyógymódot alkalmazták, kockázatot vállaltak, ami nem volt csekély, de 2021-ben 7 százalékkal növekedett a gazdaság. Az intézkedések közül példaként említette, hogy a minimálbér 20 százalékkal nőtt, a munkát terhelő adók 4 százalékkal csökkentek. A 13. havi nyugdíjat jóvátételnek nevezte, mert azt adják vissza, amit a Gyurcsány–Bajnai-kormány elvett.

Csákánnyal vállalkozott békemisszióra

Gyors EU-tagság, kiegyezés Szerbiával, uniós Marshall-terv – sorolta Orbán Viktor, hogy mire lenne szükség a Balkánon, de nem ez történik.

Nem fogjuk ölbe tett kézzel nézni, hogy a rossz nagyhatalmi politika károkat okozzon a szomszédunkban. Sem Berlin, sem Brüsszel nem csinálhat Balkán-politikát a magyarok ellenében, de még nélkülünk sem.

A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország érdeke a béke, a gazdasági fejlődés, a térség beemelése az EU kereteibe, szóba sem jöhet szankció, büntetőpolitika, kioktatás vagy más nagyhatalmi arrogancia.

Orbán Viktor az orosz–ukrán válságra kitérve hangsúlyozta: el kell kerülni a háborút Ukrajnában, ezt pedig nemcsak a humánum, hanem a magyar érdek is mondatja vele. Háború esetén akár milliós nagyságrendben érkezhetnek menekültek, ami alapjaiban rajzolná át a politikai és a gazdasági helyzetet. Ugyanakkor megjegyezte: a háborús végkifejlet esetére is van forgatókönyv.

Brüsszel stratégiáját viszont elhibázottnak tartja, az Oroszország elleni szankciókat zsákutcának látja. A kormányfő azt mondta: az oroszokkal valódi gazdasági együttműködés nélkül Európa továbbra is vérszegény és sápatag, az együttműködésektől elzárkózni, azokat átengedni a kínaiaknak stratégiai hiba.

Arról is beszélt, belátta, hogy az Európai Unió külpolitikai irányát nem tudják megváltoztatni, ezért a kormány a magyar modellt működteti, kiegyensúlyozott kapcsolatokkal. Moszkvában békemisszióra vállalkozott, és „bár nincs atommeghajtású jégtörő hajónk, de van csákányunk”, és néha egy repedés is elég.

A kormányfő szerint Európa katonai ereje legyen legalább összemérhető Oroszországéval, mert amíg ez nincs így, addig az európai népek biztonságáról az amerikaiak és az oroszok fognak dönteni. Ezért Magyarország támogatja, hogy európai katonai képességeket és közös véderőt alakítsanak ki, a kormány ennélfogva vágott bele a hadsereg fejlesztésébe és a hadiipar építésébe.

Meghosszabbítják a benzinárstopot

Orbán Viktor szerint ha a baloldal kormányoz, akkor munkanélküliség van, megszorítások és IMF-hitel, vagyis nincs pénz, „mindig ez a nóta”. Ezzel szemben most a szegénység mértéke csökken, a középosztály erősödik, vagyis van pénz, és ha folytatni tudják a kormányzást, akkor lesz pénz.

Azt is ígérte többek között, hogy a vidékfejlesztésre háromszor annyit fognak fordítani, mint eddig, illetve továbbra is védenék a családokat, kiterjesztenék a családtámogatásokat. A kormány a 4 stop politikáját folytatta: stop rezsi, stop üzemanyagárak, stop kamat és stop élelmiszerárak. A miniszterelnök kiemelte: további három hónappal meghosszabbítják az üzemanyagok árának befagyasztását.

„Soros György őszintén az ő hősük”

Orbán Viktor hosszasan kifejtette, hogy a mit gondol másképp a magyar kormány, mint a nyugati, liberális demokráciák: mást tekintenek Európa értékes hagyományának, mást gondolnak a nemzetállamok jövőjéről, a globalizációról, a családról, a bináris családképről, más jövőt képzelnek el és kívánnak a gyermekek számára. Az április 3-i gyermekvédelmi népszavazást említve kijelentette: „az apa férfi, az anya nő, a gyerekeinket meg hagyják békén”.

A kormányfő azt is különbségnek tartja, hogy másképp éltük meg és értelmezzük a hidegháború végét, mint a Nyugat. Arról beszélt, hogy a nyugati országok nem éltek diktatúrában, a szabadságot örökül kapták, mi azonban diktatúrában éltünk, a szabadságért pedig megharcoltunk. Azt is mondta, hogy a hidegháborúban az antikommunizmus és a nemzeti eszme nyert, a Nyugat azonban azt gondolja, hogy a liberális demokráciájuk nyert.

Soros György őszintén az ő hősük, persze az apró sem jön rosszul nekik

– fogalmazott Orbán Viktor.

Kifejtette: alkotmányos jogállami rendszerben élünk, a Nyugat számára azonban a jogállam eszköz, amellyel magukhoz hasonlóvá gyúrnának minket. Orbán Viktor szerint szent háborút, jogállami dzsihádot vívnak, de erőt kell mutatni ellenük, „jöjjön hát a reconquista”.

Fel kell tűrni az ingujjakat

Orbán Viktor a választási kampánnyal kapcsolatban elmondta: a választás tétje óriási, a magyarság számára létkérdés, pedig szeretnének egy választást már, ami nem létkérdés. Ez a választás azonban még arról szól, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon akar visszatérni.

Márki-Zay Péterre utalt ismételten a kormányfő, amikor úgy fogalmazott: már a sokadik baloldali megváltójelöltet látja, de olyan szélhámos televíziós távgyógyítóra emlékezteti, aki gyógyulást ígér, miközben három az egyben kínálja az akciós DVD-t, végül pedig lelép a pénzzel. Orbán Viktor szerint „akármilyen fejlett a klóntechnikájuk”, ha most legyőzik a baloldalt, nem tudnak annyi „MiniFerit gyártani”, hogy még egyszer akár csak a sorompóba is lépjenek.

Beszéde végén Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy fel kell tűrni az ingujjakat, majd nyergelni és kilovagolni, mert a kampány elkezdődött, jöttükre pedig jobboldal felől lehet számítani.

Orbán Viktor évértékelőjét percről percre közvetítettük, ezt itt találja.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)



  • Tippek
  • Hírek