Varga Judit politikai döntésről beszélt, de kérdésekre nem válaszolt

A jogállamiság volt a Kormányinfó elsődleges témája

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Véget ért Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra tájékoztatója. Varga Judit igazságügyi miniszter csak a Kormányinfó elején ismertette a kormány álláspontját a jogállamisági ítélet ügyében, de kérdezni nem lehetett tőle.

  • Az ATV azt szerette volna megtudni, hogy az Európai Unió Bíróságának ítéletében hol van utalás a családvédelmi törvényre, a kormány hogyan olvasta ki a szoros kapcsolatot a törvény és az ítélet között. Gulyás Gergely kifejtette: a jogállamisági vádak a gyermekvédelmi törvénnyel vannak összefüggésben, a bíróság döntése pedig a jogállamisági mechanizmushoz kapcsolódik.

    „Még nekünk is az, mert a baloldal – bár olyan, amilyen – mégiscsak benne van a nemzetben, mint a balsors a Himnuszban” – jelentette ki Orbán Viktor az évértékelőjén. Kérdésre Gulyás Gergely azt mondta, hogy ez a kijelentése a mai baloldali politikai elitre vonatkozik, tehát nem a szavazókra.

    Nincs arról információja, hogy a választási kampányban Donald Trump Magyarországra jönne. A miniszter hozzátette: a miniszterelnök azonban mindig jelezte Trumpnak, hogy szívesen látná Magyarországon.

  • Márki-Zay Péter korábban arról beszélt, hogy egy blog „három meleg miniszternek a botrányát készíti elő”. Gulyás Gergely kizártnak tartja ezt.

  • Ruszin-Szendi Romulusz parancsnok úgy fogalmazott, hogy a Magyar Honvédség képes szavatolni a magyar emberek biztonságát. Gulyás Gergely szerint a honvédelem a határvédelemben és a belső rend biztosításában tud segítséget nyújtani. Viccesen hozzátette: nem készülünk támadó háborút indítani.

  • A Bloomberg kérdésére, hogy ha a választásokat megnyerik, lehet-e arra számítani, hogy az EU tagállamainak minősített többsége pénzügyi szankciókat szavaz meg Magyarországgal szemben, Gulyás Gergely azt válaszolta: akkor tartja valószínűnek, ha azok kerülnek hatalomra, akik önmagukat fasisztának és kommunistának gondolják, és akik úgy tartják, hogy feles többséggel hatályon kívül lehet helyezni az alkotmányt.

    „Akkor ennek az esélye nemcsak komoly, hanem szinte biztos – tette hozzá a miniszter. – Mi pedig az elmúlt tizenkét évben együtt tudtunk működni az Európai Bizottsággal” – jelentette ki.

    Azt is kifejtette: lehetnek és lesznek is viták, Magyarország azonban korrekt és megbízható partner, aki a lojális együttműködés elvét szem előtt tartotta, és a jövőben is erre lehet számítani.

  • Az Európai Parlament elfogadta a Cseh-jelentést, amelynek lényege, hogy a városok közvetlenül juthassanak uniós forrásokhoz – számoltunk be róla tegnap. Gulyás Gergely szerint ennek a jelentésnek semmilyen következménye nincs, egyébként minden olyan javaslatot elleneznek, amely a tagállamok döntési jogköréből von el pénzt.

  • A családtámogatási rendszert és a forrásokat bővíteni szeretnék, többet szeretnének erre költeni. Gulyás Gergely szerint ehhez az kell, hogy a rendszer valamennyi elemét megvizsgálják, ilyen anyagok most is készülnek. Azt ígérik, hogy az e területre szánt források bővülni fognak, szándékaik szerint jelentősen.

  • A Reuters kérdésére, hogy a családi adó-visszatérítés mekkora emelkedést okoz az inflációban, Gulyás Gergely azt mondta: nem okozhat nagyot, kimutathatatlan, szép közgazdasági feladat, a Pénzügyminisztérium tud erre pontos választ adni.

  • Gulyás Gergely kifejtette: az egyik igény a kormánnyal szemben az, hogy a gyermekvédelmi törvényt módosítsák, és konkrét kötelezettségszegési eljárást is indítottak ebben az ügyben. A mostani bírósági ítélethez úgy kapcsolódik, hogy az ítélet a kondicionalitási rendeletről szól, az uniós pénzt pedig kizárólag azért nem kaptuk meg, mert elfogadtuk a gyermekvédelmi törvényt – szögezte le a miniszter.

  • Gulyás Gergely ismét Márki-Zay Péter kommunistázó-fasisztázó kijelentésére reagálva elmondta: 1944 óta nem fordult elő, hogy valaki fasisztákat képviseljen, 1989 óta pedig nem fordult elő, hogy valaki kommunistákat akarjon képviselni.

    A miniszter azt is mondta: Márki-Zay Péter kijelentése ellenére továbbra is mögötte vannak az ellenzéki pártok, a menthetetlent próbálják menteni.

    Gulyás Gergely felidézte: olyan koalíció áll Márki-Zay Péter mögött, amelyben van olyan is, akinek korábbi megnyilvánulása miatt a kormánypártok még együtt tiltakoztak Bajnai Gordonnal és Mesterházy Attilával. Arra is emlékeztetett, hogy a jobbikos Gyöngyösi Márton zsidólistázós kijelentése miatt tiltakozásként a szocialista Ujhelyi István sárga csillagot ragasztott magára, „most levette, hogy meg tudja ölelni” – tette hozzá Gulyás Gergely.

  • Mennyien kaptak adó-visszatérítés? Gulyás Gergely a kérdésre elmondta: közel kétmillió ember jogosult a visszatérítésre, ebből egymillió-négyszázezer ember adta be időben az adóbevallását és az igényét. Hozzátette: ők meg is kapták már a térítést.

  • Varga Judit a Kormányinfó elején ismertette a kormány álláspontját a jogállamisági ítéletről, majd elhagyta a termet. A Telex újságírója arról érdeklődött, hogy ez mennyire sérti a sajtószabadságot. Gulyás Gergely szerint akkor sérülne a sajtószabadság, ha ezt az újságírók nem írhatnák meg. Az viszont, hogy ki kinek és mikor ad interjút, szabad döntése minden politikusnak. A miniszter arra emlékeztetett, hogy Karácsony Gergely nem tart sajtótájékoztatót és nem válaszol a jobboldali sajtó kérdéseire.

  • Ahogy arról beszámoltunk, az egyesült ellenzék a jogász-közgazdász Róna Pétert jelölte az államfői tisztségre. Gulyás Gergelynek nincs olyan elítélő véleménye Rónáról, mint Simor Andrásnak, de a két jelöltből (a másik Novák Katalin) nem őt tartja alkalmasabbnak a feladatra.

  • Az üzemanyagárstopot meghosszabbította a kormány, de a hat élelmiszer árát érintő befagyasztás még érvényben van, a hosszabbításról egyelőre nem született döntés.

  • Mikor indulhat meg a jogállamisági mechanizmus? Ha megindul, mire számítanak? – tette fel a kérdést a Privátbankár/Mfor.hu újságírója. Gulyás Gergely kifejtette: lassú folyamatról van szó, hosszú eljárásrendje van.

    Gulyás Gergely a helyreállítási alappal összefüggésben elmondta: vannak formális megbeszélések, de az Európai Bizottság meg akarja várni a választást, ha marad a kormány, akkor kénytelen lesz velük megállapodni.

    Azt azonban nem tudja Gulyás Gergely, hogy az Európai Bizottság támogatja-e még a baloldal miniszterelnök-jelöltjét, Márki-Zay Pétert a kommunistázó-fasisztázó beszéde miatt, támogatja-e a bizottság a kommunistákat és a fasisztákat.

  • Gulyás Gergely a jogállamisági ítéletre vonatkozóan elmondta, nincs fellebbezési fórum a bíróság döntésével szemben, ezért nem tudnak további jogi lépéseket tenni. A bizottságtól azt várják, hogy a tanácsi konklúziókkal összhangban, a bíróság szűkítésével értelmezzék a rendeletet, ebben az esetben nincs mitől tartania Magyarországnak.

  • Gulyás Gergely szerint több forgatókönyv van és több szám is elhangzott a menekültekre vonatkozóan, de nincs okuk riogatni a nyilvánosságot, remélik, hogy nem lesz háború. Annyit elárult, hogy több tízezer emberről is tudnak gondoskodni, ha kell. 

  • Az Azonnali kérdésére, hogy az április 3-i gyermekvédelmi népszavazás mikor lesz érvényes, Gulyás Gergely kifejtette: jogi értelemben akkor, ha a választók több mint fele részt vesz rajta, politikai értelemben pedig akkor, ha három-négymillió ember döntését kell majd figyelembe venni. A miniszter utalt rá, hogy 2016-ban nem volt érvényes jogi értelemben a migrációs népszavazás, de azon is több mint hárommillióan voksoltak.

  • Van-e visszhangja Nyugat-Európában Márki-Zay Péter fasisztákat és kommunistákat emlegető kijelentésének? – kérdezték Gulyás Gergelytől, aki elmondta: Magyarországról az európai főáramú sajtóba eljutó hírek jól megszűrtek vagy meghamisítottak, ott nincs az a sokszínűség a sajtóban, mint Magyarországon, de azért Németországban beszámoltak róla.

  • A Népszava azt kérdezte, hogy miért távozott Varga Judit a Kormányinfó elején, meg sem várva a kérdéseket. Fél a kérdésektől? – tette fel a kérdést a Népszava.

    Gulyás Gergely szerint a miniszter asszonyt kell kérdezni erről, de egyébként úgy tudja, hogy hivatalos programja van. „Velem kell beérniük” – tette hozzá.

    A Népszava másik kérdése az volt, hogy jó-e, ha egy jogállamban a bíróság ítéletét politikai ítéletnek nevezik. „Az a kérdés, hogy igaz-e, ha igaz, miért ne lenne szabad minősíteni?” – válaszolta Gulyás Gergely. Ha Magyarország és Lengyelország mellett hozott volna ítéletet az Európai Unió Bírósága, és előtte erről nyilatkozott volna a bíróság elnöke, az is politikai döntés lenne – fejtette ki a miniszer.

    Gulyás Gergely kérdésre azt is elmondta: a miniszterelnök három héttel ezelőtt kiadta az illetékes tárcáknak, hogy pontos terveket készítsenek egy Ukrajna felől érkező menekülthullám eshetőségére. Ha meglesz, akkor sem biztos, hogy a nyilvános tervek közé fog tartozni.

    A miniszter megismételte: a Mol vállalja a becsődölt benzinkutak átvételét, az ITM felkérte erre a társaságot.

  • Gulyás Gergely az Index kérdésére a pedagógussztrájkról elmondta: a jogszabályoknak megfelelően most is zajlanak a tárgyalások, a béremelési igényt jogosnak tartják, a sztrájkról viszont kimondta a bíróság, hogy jogellenes volt, az pedig veszélyes, ha az akaratérvényesítés olyan formáját választják, amely ellentétes a szülők és a gyermekek érdekeivel. Gulyás Gergely szerint március második felére sztrájkot hirdetni az érdekképviseleti szervek részéről úgy tűnik, mintha a választásba akarnának beavatkozni, ez olyan, mintha politikai akció lenne.

  • Miközben a kormány meghosszabbította az üzemanyagárstopot, több benzinkút is bezárt, de Gulyás Gergely az Index kérdésére világossá tette, hogy nem akarják az adófizetők pénzéből kisegíteni a benzinkutakat.

  • A Magyar Fórum újságírója az Európai Unió Bíróságának szerdai döntésével kapcsolatban azt kérdezte: a kormány nem gondolja-e, hogy az ítélet „szovjet időket megszégyenítő támadás”?

    Gulyás Gergely erről az ítéletről nem gondolja ezt, de szerinte a szuverenitás megsértése valóban rossz időket idéz.

    A Magyar Fórum újságírója arról kérdezett, hogy Márki-Zay Péter katonákat küldene Ukrajnába, mi erről a véleménye a kormánynak. Gulyás Gergely elmondta, hogy ez felelőtlen kijelentés, és kiemelte, hogy a védelem a NATO szövetségeseket illeti meg. Amíg polgári kormány van Magyarországon, addig nem fognak magyar katonákat küldeni Ukrajnába.

  • Mire számít a kormány, hogyan befolyásolhatja a mostani döntés a hozzáférésünket a jövőbeli uniós forrásokhoz? – kérdeztük Gulyás Gergelytől. A miniszter nem lát ilyen veszélyt, az viszont veszélyt jelentene, ha az ellenzék kormányra kerülne, mert a fasizmus és a kommunizmus összeegyeztethetetlen a jogállammal, akkor pedig vége van a jogállamnak, ha valaki határozattal hatályon kívül helyezi az Alaptörvényt.

  • Élünk-e valamilyen jogorvoslattal, vagy tudomásul vesszük az Európai Bíróság döntését? – kérdezte az Index Gulyás Gergelytől. A miniszter kifejtette: a helyzet kezelésére a válasz a gyermekvédelmi népszavazás, de a kérdés ennél összetettebb, mert amikor megszületett a kondicionalitási rendelet, az EU-állam- és -kormányfők 2020 decemberében abban maradtak, hogy bírósági felülvizsgálaton kell átesnie a rendeletnek.

    Gulyás Gergely így folytatta: önmagában az, hogy a rendelet alkalmazható, Magyarország számára különösebb problémát nem jelent, mert a bírósági ítélet egyes részeit megnézve látható, hogy a bíróság egyértelművé teszi: akkor jogszerű a rendelet alkalmazása, ha a jogállamisági alapelvek megsértése konkrét, körülírható és közvetlen összefüggésben áll az EU pénzügyi érdekeivel. Magyarország viszont az EU-ban a legalaposabban vizsgált országok közé tartozik. Gulyás Gergely szerint ugyanez a mechanizmus folytatódik, de politikai akarat áll a háttérben, az, hogy jogállamiság címszó alatt befolyásolni lehessen a belpolitikai döntéseket. Ilyen belpolitikai döntés a gyermekvédelmi törvény, miközben az EU-nak a gyermekvédelemhez, a családpolitikához és a büntetőjoghoz nincs semmi köze. A jogállamiságra hivatkozással az EU belpolitikai kérdésekbe próbál beavatkozni, ami nem elfogadható.

  • Mennyibe kerül Magyarországnak, hogy az ítélet szerint a ránk eső perköltséget meg kell fizetni? Mekkora összegről van szó? – kérdezte az Index Gulyás Gergelytől. A miniszter konkrétumot nem tudott mondani, de minimális összegről van szó.

  • Az ATV-től Csuhaj Ildikó jelezte, hogy mivel a legutóbbi Kormányinfón másodikként kérdezhetett, és a rövidebb sajtótájékoztatón több újságíró sem tudta feltenni a kérdéseit (az Index sem), ezért most csak a végén kérdezne.

  • Az Európai Bizottsággal megállapodtak a helyreállítási alapról, de a gyermekvédelmi törvény elfogadása a bizottság után visszalépett, ezért nem írták alá a megállapodást Magyarországgal, és a választásokig nem is fogják – fejtette ki Gulyás Gergely.

  • A magyar kormány a legdemokratikusabb megoldást választotta, amikor azt a lehetőséget ajánlotta fel a polgároknak, hogy népszavazáson döntsenek a gyermekvédelmi törvény legfontosabb rendelkezéseiről – fejtette ki Gulyás Gergely, hozzátéve: egyszer már sikerrel jártak így, amikor a migrációs vitáról volt szó.

    Gulyás Gergely mindenkit óva int attól, hogy túlértékelje a mai döntést, Magyarország a jogállam alapértékeit kiemelten fontosnak tartja, de a döntés így is veszélyt jelentene az ellenzék hatalomra jutásával, mert a kommunizmus, a fasizmus eszméi összeegyeztethetetlenek az Európai Unió jogállamisági elképzeléseivel.

  • Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a benzinárstoppal összefüggésben elmondta: hírek vannak arról, hogy benzinkutak fontolgatják a bezárást vagy bezártak (három-négy ilyen esetről tudnak), ugyanakkor ahol ilyen történt, ott öt kilométeren belül van helyettesítő kút, továbbá az állam élni fog a lehetőséggel, hogy szolgáltatót jelöljön ki a becsődölt benzinkutak helyére, ehhez hozzátette: a Mol vállalja, hogy működteti majd a benzinkutakat.

    A miniszter hangsúlyozta: a rendelet szerint korlátozások nélkül lehet tankolni, azonban kannában legfeljebb tíz liter üzemanyagot lehet elvinni. A NAV ellenőrzi a rendelet betartását.

    A kormány európai összefüggésben is foglalkozott az infláció kérdésével. A kamatsopnak és az ármaximum bevezetésének is köszönhető, hogy tíz százalék alatt maradt az infláció, az intézkedések három százalékot csökkentettek.

    A gazdasági növekedés 7,1 százalék volt tavaly, ez a legjobb és legmagasabb növekedés a rendszerváltás óta. Csak Lengyelország előzi meg hazánkat az EU-ban.