A minisztérium szerint az ápolók is részesednek a gazdasági növekedésből

Csütörtökön, február 19-én, Kossuth Zsuzsanna születésének évfordulóján ünnepeljük a magyar ápolók napját. Kossuth Lajos 1849. április 16-án hozta létre az Országos Főápolói Hivatalt, és kisebb húgát, Kossuth Zsuzsannát „az összes tábori kórházak főápolójának” nevezte ki. 

Az ő munkájának eredményeként három hónap alatt 72 tábori kórház létesült, ahol a korban megszokottnál korszerűbb módszereket alkalmaztak. 1849. április 23-ai felhívásában felszólította a magyar nőket, hogy önkéntesként vegyenek részt a sebesültek ápolásában.

Az országgyűlés 2014-ben nyilvánította a napot a magyar ápolók napjává. 

A minisztérium szerint az ápolók is részesednek a gazdasági növekedésből 

A kormány által elért gazdasági növekedésnek köszönhetően az ápolóknak is egyre több pénz jut: 2010 óta átlagosan háromszorosára emeltük az ápolók bérét, közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MTI Országos Sajtószolgálatával. 

Ahogy írják, februárban több mint 85 ezer egészségügyi szakdolgozó kapta kézhez emelt bérét, az ápolók alapilletménye ugyanis januártól újabb 21 százalékkal emelkedett. A 25 év alatti szakdolgozók fizetését a béremelés mellett a jövedelemadó-mentesség is jelentősen megemelte.

A minisztérium tájékoztatása szerint az ápolói pályára készülő fiatalokat már tanulmányaik alatt ösztöndíjakkal támogatják, a középiskolás fiatalok havi 40 ezer forintos, a felsőoktatásban ápolói mesterképzésben tanulók félévente akár 640 ezer forintos ösztöndíjat kapnak.

Országszerte épülnek és megújulnak a nővérszállók, amelyekben több mint 1500 szakdolgozó lakhatásáról tudnak gondoskodni.

Mégsem elégedettek az ápolók

Mint azt megírtuk, Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke januárban úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy a mostani emelés továbbra sem szünteti meg az óriási bérszakadékot az orvosi és a szakdolgozói bér között, ez pedig továbbra sem erősíti a dolgozói összetartást a munkahelyeken, ami a betegellátásban az elengedhetetlen alapfeltételek egyike.

Mivel a magyar egészségügyi dolgozók, ápolók, szülésznők, orvosok, gyógyszerészek, fogorvosok hazai képzése mind uniós direktíva alá tartozik, végzettségüket az EU valamennyi országában automatikusan elismerik. Ausztriában egy alacsonyabb képesítésű egészségügyi szakdolgozó is havonta bruttó 2400–2600 eurót (860 ezer–930 ezer forintot) keres. Ennek eredményeként Ausztria és Németország már így is több tízezer jól képzett magyar dolgozót csábított el a hazai állami egészségügyi ágazatból. 

Az ellenzék azt ígéri, hogy kormányváltás esetén még több pénzt ad

A Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselőjelöltjeinek az Országos Sajtószolgálaton megjelent közleménye szerint az egészségügyi dolgozók, köztük az ápolók megérdemlik, hogy április 3-a után megkapják az őket megillető anyagi és erkölcsi megbecsülést, és újra tisztességes munkakörülmények között dolgozhassanak.

Az MSZP országos központjának közleményében Szelényi Zoltán, a párt egészségügyi kabinetjének vezetője elmondta, hogy az Egységben Magyarországért az esetleges kormányváltás után el fogja törölni az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, és újra önálló egészségügyi minisztériumot fog létrehozni. A szakdolgozók elvándorlásának és pályaelhagyásának megakadályozása érdekében olyan béremelést kell biztosítani valamennyi egészségügyi dolgozó számára, amely kifejezi megbecsülésüket, és lehetővé teszi a tisztességes megélhetést.

Az ápolói munkát vonzóvá kell tenni a fiatalok számára – mondta az LMP frakcióvezető-helyettese szombaton a Facebookon közvetített sajtótájékoztatón. Hohn Krisztina – aki az ellenzék közös képviselőjelöltje Pest megye 6. számú választókerületében – hangsúlyozta: az Országgyűlés 2014-ben nyilvánította február 19-ét az ápolók napjává, de a kormány azóta sem becsüli meg az ágazatban dolgozókat. Ezért több mint 20 ezer ápoló hiányzik a rendszerből, és a különböző egészségügyi intézmények sokszor képzettség nélküli munkaerőt kénytelenek igénybe venni.