Virtuális pénznem, activity az órán – így telik egy nap egy alternatív iskolában

DSC0908
2022.02.21. 07:31
A KSH adatai szerint az általános iskolások csupán 3 százaléka, mintegy 22 ezer tanuló jár az iskolák mindössze 6 százalékát kitevő 154 olyan intézménybe, aminek fenntartója nem az állam és nem az egyház. A magán- és az alapítványi iskolák több mint harmada a fővárosban működik. De vajon valóban éles határt kell húzni az állami és magán fenntartású intézmények között? Van ugyanis olyan iskola, amely bár eltér az általános gyakorlattól, mégis a Nemzeti Alaptanterv alapján működik. A Fürkész Suliban jártunk.

Berecz Zoltán és felesége, Berecz Melinda három gyereket nevelnek közösen. Kezdetben Petit, Nimródot és Grétit is beíratták hagyományos állami iskolába, ám ott végül olyan tapasztalatokat szereztek, mely arra késztette őket, hogy otthagyják korábbi állásukat, és az oktatás területén felépítsenek valami egészen újat. Ma már 80 gyereket nevelnek 160 szülővel és 20 pedagógussal karöltve a Fürkész Innovatív Általános Iskolában, melyet 2019 őszén, éppen a járvány berobbanása előtt nyitottak. A kezdeti nehézségek ellenére úgy érzik, hogy jó úton haladnak, az online tanulást elősegítő oktatási videóikat a pandémia elején több állami intézményben is átvették.

„A járvány alatt kiderült, hogy az állami iskolákban dolgozó tanárok is nyitottak az innovációra, nagyon sok elszánt, lelkes pedagógus van, akik szívesen szakítanának a múltbéli rossz beidegződésekkel” – kezdte az Indexnek Berecz Zoltán, a Fürkész Suli alapítója, aki hosszas kutatás után fejlesztett ki egy saját pedagógiai programot.

Szerintünk a Nemzeti Alaptantervben sok jó irányelv van. Persze a tananyag rengeteg, és tartalmaz olyan elemeket, amelyek teljesen feleslegesek – például semmi szükség arra, hogy egy hetedikes diák értse a longitudinális hullámok működését – mégis jó kiindulási pontnak tartjuk. Az viszont fontos lenne, hogy a tanárok nagyobb önállóságot kapjanak, és a tanulók egyedi kompetenciáihoz mérten a tananyagtól adott esetben el is térhessenek. Mindenki jó valamiben, de mindenki valami másban – többek közt ez az egyik mottónk

– mondta az iskolaalapító, megjegyezve, hogy náluk egy osztály maximum 20 főből áll, így lényegesen több idő jut mindenkire. Az osztálytermek egyébként leginkább egy nappalira hasonlítanak, a cél az, hogy a tanulók ott jól érezzék magukat. Szintén érdekesség, hogy az óra kezdetét nem jelzi csengő, a gyerekeknek kell gondoskodni arról, hogy a szünet után mindenki időben visszaérjen a terembe.

Péntekre mindenki meggyógyul

Amit a szülők és a diákok leginkább hiányolni szoktak a közoktatásból, az a készségfejlesztés. A legtöbb helyen csak rohannak előre a tananyaggal, anélkül, hogy az órákon megszerzett tudást a gyakorlatba is átültetnék. Ezt szerették volna elkerülni a Fürkész Suliban azzal, hogy bevezettek egy új típusú tanrendet, melynek keretein belül hétfőtől csütörtökig a Nemzeti Alaptanterv szerint haladnak – persze némileg újragondolva, amikor ott jártunk, a történelmet épp activity segítségével tanulták a diákok –, a pénteket viszont kinevezték projektnapnak, amikor mindenki a saját érdeklődésének megfelelő tevékenységet folytathat.

Fontos, hogy a megszerzett tudással kezdjenek is valamit, így a diákok gyakran filmet forgatnak, programoznak, az általuk létrehozott termékeket pedig értékesíthetik egymást közt egy applikáció segítségével. A kereskedéshez bevezettünk egy virtuális pénznemet, így ők is láthatják, hogy mennyit ér a munkájuk, és a legalapvetőbb gazdasági fogalmakkal is tisztába kerülhetnek. Kétségkívül ezt a napot élvezik a legjobban a gyerekek, azt szoktuk mondani, hogy ha valaki a héten beteg, péntekre egészen biztosan meggyógyul

– mondta Berecz Zoltán. Péntekenként az intézményben iskolagyűlést is tartanak, ahol a diákok bármilyen problémát megvitathatnak. Az utóbbi időben például arra igyekeztek megoldást találni, hogy miként csökkentsék a menzai maradék mennyiségét. A tanulók ma már csak annyit szednek, amennyit valóban megesznek, a kimaradt, érintetlen ételt pedig a menzán dolgozók eljuttatják kórházakba, rászorulóknak.

A magániskolákkal szemben leggyakrabban azt a kritikát szokták megfogalmazni, hogy a diákok ott buborékban vannak, és nem találkoznak az élet valódi kihívásaival. Berecz Zoltán szerint ez az állítás csak részben igaz.

„Tény, hogy a szülők egy része menekül valami elől, amikor idehozza a gyerekét, a kérdés csak az, hogy pontosan mitől tartanak. A beszélgetéseinkből egyértelműen az derül ki, hogy csupán egy nyugodtabb, bizalmon alapuló légkört szeretnének teremteni a gyerekeiknek és saját maguknak. Ne feledjük ugyanakkor, hogy problémák itt is vannak, az élet itt sem csak móka és kacagás, viszont a konfliktusokat megtanuljuk kezelni. Ehhez viszont a szülők partnersége is elengedhetetlen, nem véletlenül szoktuk azt mondani, hogy a Fürkészbe komplett családokat veszünk fel” – tette hozzá az iskolaalapító.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)