A Mi Hazánkon múlhat, hogy ki lesz a miniszterelnök?

A 21 Kutatóközpont közvélemény-kutatási adatokra alapozott tanulmányban vizsgálta a Mi Hazánk szavazói bázisát, valamint azt, hogy a párt erősödése milyen hatással lehet az országgyűlési választások eredményére. Az adatfelvétel az Iránytű Intézet által 2021. októberben, novemberben és decemberben történt. A teljes adatbázis 5000 elemű, ebből 258 fő Mi Hazánk-szavazó, ezért rögzítik, hogy a táborukra vonatkozó eloszlásokat a szokásosnál nagyobb statisztikai bizonytalansággal kell kezelni.

Kik támogatják Toroczkai Lászlóékat?

A kutatás azt mutatja, hogy a Mi Hazánk szavazói között arányaiban jóval több férfi (57 százalék) van, mint a teljes népességben (47,5 százalék). A 65 év felettiek 11 százalékot tesznek a táborhoz, helyettük leginkább a 40–49-es korosztályban felülreprezentált a párt. A szavazóik között a teljes népességhez viszonyítva kevesebb a diplomás, több a szakmunkás végzettségű szavazó.

A 21 Kutatóközpont szerint a Mi Hazánk az oltásellenes kommunikációval és megmozdulásokkal egy olyan szavazói réteget szólíthat meg, akik nézeteit a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatban a Fidesz és a hatpárti ellenzék sem képviseli, ez a tendencia elérhetőbbé teszi a Mi Hazánknak a parlamenti küszöböt. Ami viszont nehezíti, hogy a támogatóik 67 százaléka mondja biztosra a választási részvételt, szemben a kormánypártok szavazóinak 82, és az ellenzéki lista mögött állók 87 százalékával.

Mit szeretnének?

A kutatásban részt vevő, Mi Hazánkat támogató válaszadók 55 százaléka mindent egybevetve inkább kormányváltást szeretne, 35 százalékuk a Fidesz–KDNP maradását. A 2021. februári, júniusi és októberi adatokban még kisebb volt a párt szavazói között a kormány maradását kívánók aránya. A tanulmányban ebből arra következtetnek, hogy az utóbbi hónapokban a Mi Hazánk a döntően ellenzéki táborát úgy tudta bővíteni, hogy növelte a kormánnyal szimpatizálók arányát.

A felmérésben elhangzott az a kérdés is, hogy kit látnának szívesebben miniszterelnökként a választások után. 37 százalék inkább Orbán Viktort, 23 százalék Márki-Zay Pétert, 35 százalékuk viszont egyiküket sem.

A Mi Hazánk lesz a mérleg nyelve?

A 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora úgy számol, ha a Mi Hazánk nem kerül be, és csak a két nagy tömb lépi át a parlamenti küszöböt, akkor az ellenzéki lista körülbelül 3 százalékpontos sikere kellene Márki-Zay Péterék abszolút többségéhez. Ha 2 százalékpontos az ellenzéki előny, akkor valószínűsíthető, hogy a jelenlegi kormánypártoknak legalább 100 képviselője lesz a 199 fős Országgyűlésben.

Ha a Mi Hazánk eléri az 5 százalékot, legalább 4-5 mandátummal számolhatnak. Ebben a forgatókönyvben az ellenzéknek és a Fidesznek is nagyobb fölényre lenne szüksége az abszolút többséghez. Az ellenzék esetében ez 5 százalékpontos országos szavazatelőnyt igényelne, a Fidesznél maximum 1 százalékpontos ellenzéki sikert, döntetlent, vagy Fidesz-győzelmet.

Amennyiben az ellenzék fölénye 5 százalékpontos, vagy több annál, akkor Márki-Zay Péter lehetne a következő miniszterelnök.

Ha a Mi Hazánk 4 vagy 6 listás mandátumot szerez, a Fidesz és a hatpárti ellenzék 2-2 vagy 3-3 helyet veszít. Összességében a Mi Hazánk parlamenti bejutása mindkét tömbnek kellemetlenségeket okozhat, és magasabbra teszi a lécet a kormányalakításhoz szükséges abszolút többség megszerzéséhez. Az nem világos, hogy Toroczkai Lászlóék inkább az ellenzéktől, vagy inkább a Fidesztől vesznek-e el nagyobb arányban szavazókat. A másodlagos preferenciákból arra lehet következtetni, hogy hasonló a nagyságrend.

Dúró Dóra, a párt elnökhelyettese lapunknak adott interjújában úgy vélekedett erről, hogy sok olyan támogatójuk van, akit az oltáskritikus retorikájuk állított az oldalukra, de több egykori jobbikos is csatlakozott hozzájuk, ahogy csalódott fideszesek is. A politikus szerint a Covid-kérdés keresztbe szeli a politikai törésvonalakat, „és jobbról, balról hozzánk terel bizonyos csoportokat”.

Melyik oldal kormányalakítását támogatnák?

A kutatásban azt írják, hogy az önkormányzatokban, ahol a polgármestert az összefogás pártjai adják, a Mi Hazánk inkább helyi ellenzékként viselkedik és több helyen a Fidesszel együtt kritizálja, nehezíti a városvezetés munkáját. A kormánypárti vezetésű városokban viszont ritkán ennyire kritikus a párt.

A 21 Kutatóközpont teljes tanulmánya itt érhető el.

Korábbi cikkünkben Nagy Attila Tibor politikai elemző úgy fogalmazott, hogy kiélezett helyzetben előállhat olyan szituáció, amelyben egyik vagy másik kis párt szavazatai kellenek a kormányalakításhoz.

Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója arra számít, hogy a Mi Hazánk valószínűleg a Fidesznek biztosítaná a szavazattöbbséget, adott esetben már a kormányalakításnál is.

Közel a bejutáshoz

A közvélemény-kutató intézetek legfrissebb adatai a parlamenti küszöb környékére mérik a Mi Hazánkat:

• A Závecz Research februári eleji adatfelvételében az aktív szavazóknál és választásra jogosultak körében is 3 százalékon állt a párt.
• Az IDEA Intézetnél a teljes népességben és a biztos szavazóknál 4-4 százalékon.
• A Publicus Intézetnél 2 százalékon.
• A Nézőpont Intézetnél az aktív szavazók körében 3 százalékon.
• A Republikon Intézetnél a teljes népességben és a pártválasztóknál 3-3 százalékon.
• A Mediánnál a szavazókorú népességnél 4, a választani tudóknál épp a parlamenti bejutást jelentő 5, a választani tudó biztos szavazóknál 4 százalékon.

A Nézőpont Intézet bővebben is foglalkozott a kérdéssel, kutatásukban a Mi Hazánk a bejutásra legesélyesebb kis párt, potenciális támogatottságuk a 6 százalékot is eléri. A Nézőpont elemzése szerint a biztosan meglévő, 3 százalék fölötti szavazótáboruk elsősorban a baloldali bizonytalanok közül érkezhet, a meglévő bázisuk egyik fele 2018-ban még Fidesz-szavazó volt, másik részük a Jobbikot támogatta.

(Borítókép: Bődey János / Index)