Így választott az ország államfőket a rendszerváltozás óta

C  CC19900803147
2022.03.10. 08:01
Ma választja meg az Országgyűlés hatodik, ha az államfői feladatokat ideiglenesen ellátó politikusokat is beleszámítjuk, akik házelnökként töltötték be posztot, akkor a nyolcadik köztársasági elnökét. A jelenlegi államfő, Áder János mandátuma május 10-én jár le. A mai választás esélyese a parlamentben kétharmados többséggel rendelkező Fidesz–KDNP jelöltje, Novák Katalin, jogász, közgazdász, 2020 és 2021 között az Orbán-kormány családokért felelős tárca nélküli minisztere. Az ellenzéki pártok jelöltje Róna Péter jogász, közgazdász.

Magyarország első, ideiglenes köztársasági elnöke Szűrös Mátyás volt, aki a magyar köztársaság kikiáltásának napjától, 1989. október 23-ától a magyar Országgyűlés elnökeként töltötte be a posztot 1990. május 2-ig.

Hogy nem lett Pozsgay államfő?

A rendszerváltást előkészítő szervezetek eredeti közös elképzelése az volt, még a kerekasztal-tárgyalások idején, hogy első alkalommal 1990. január 7-én – még az első szabad országgyűlési választás előtt – tartsák meg a közvetlen elnökválasztást, ezt 1989. október 20-án az úgynevezett sarkalatos törvények között meg is szavazta az Országgyűlés. Ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) mellett a Magyar Demokrata Fórum (MDF) is támogatta, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) viszont nem, mégpedig azért, mert attól tartottak, hogy a volt kommunista politikust, az akkoriban komoly népszerűségnek örvendő Pozsgay Imre államminisztert választották volna meg. (Ő volt az a vezető szocialista politikus, aki először nevezte ′56-ot „ellenforradalom” helyett népfelkelésnek.)  

Azonban az SZDSZ és a Fidesz, majd a hozzájuk csatlakozó FKGP és MSZDP kezdeményezésére 1989. november 26-án – az emlékezetes négy igenes – országos népszavazáson az állampolgárok úgy döntöttek, hogy csak az országgyűlési választások után legyen a köztársasági elnök megválasztása, mégpedig közvetett módon, a parlament által.

Ennek ellenére 1990. március 1-jén a még régi összetételű Országgyűlés ismét a közvetlen elnökválasztást iktatta törvénybe, annak időpontját az új parlamenti választások utánra időzítve.

A paktum után jött Árpi bácsi

1990 tavaszán a választás a jobboldal győzelmét hozta, a kormányzásra készülő MDF a legerősebb ellenzéki párttal, a SZDSZ-szel 1990. április végén megkötött paktumban abban is megállapodott, hogy a parlament válassza meg az államfőt, és megegyeztek a leendő államfő személyében is. Antall József javaslatára az SZDSZ-es író, műfordító Göncz Árpád lett az államfőjelölt.

Később volt még egy sikeres aláírásgyűjtés a közvetlen elnökválasztás érdekében, ám ebben a kérdésben az 1990. július végén megtartott újabb referendum az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett.

Mindezek után az Országgyűlés 1990. augusztus 3-i ülésén Göncz Árpádot egyedüli jelöltként választotta meg a rendszerváltozás utáni Magyarország első köztársasági elnökének. A titkos szavazáson a leadott 310 voksból 295 szólt mellette, és csupán 13 képviselő ellenezte Göncz Árpád megválasztását.

1995 májusában járt le Göncz Árpád elnöki mandátuma, és az akkor kormányzó MSZPSZDSZ koalíció ismét őt jelölte államfőnek, míg az MDF, a KDNP és a Fidesz képviselőcsoportja közösen Mádl Ferenc jogászprofesszort, az Antall-kormány korábbi miniszterét javasolta államfőnek. A június 19-én megtartott titkos szavazáson 259-en szavaztak Göncz Árpádra, míg Mádl Ferenc 76 voksot kapott, 14 szavazat pedig érvénytelen volt. Ezzel Göncz Árpád lett újabb öt évre Magyarország köztársasági elnöke. Göncz Árpád először ideiglenesen 1990. május 2-ától augusztus 3-ig, majd 1990. augusztus 3. és 2000. augusztus 3. között töltötte be a köztársasági elnöki tisztséget.

2000-ben Göncz Árpádot – a törvényi szabályozás miatt – már nem lehetett újra jelölni, a FideszFKGPMDF kormánykoalíció pedig ismét Mádl Ferencet javasolta államfőnek. Az akkori baloldali ellenzék nem állított jelöltet. Mádl Ferenc a 2000. június 5-i első, majd a június 6-i második fordulójában sem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Végül június 6-án, a harmadik fordulóban, amikor a törvény szerint már egyszerű többség is elegendő volt, 243 igen szavazat mellett, 96 ellenében választották meg államfőnek. Mádl Ferenc 2000. augusztus 4. és 2005. augusztus 4. között volt Magyarország köztársasági elnöke.

Alkotmánybíró, aki a civilek jelöltje

2005-ben az MSZP Szili Katalint, az Országgyűlés akkori elnökét jelölte államfőnek. Azonban az MSZP koalíciós partnere, az SZDSZ nem támogatta Szili Katalin jelölését, mégpedig azért, mert ellenezte, hogy pártpolitikust jelöljenek a posztra. Az SZDSZ ugyanakkor önállóan nem tudott elnökjelöltet állítani, mégpedig azért, mert ehhez nem volt elég képviselője a parlamentben A Védegylet nevű közéleti és környezetvédelmi szervezet kezdeményezésére 2005 februárjában több mint száz közéleti személyiség nyílt levélben kérte az országgyűlési képviselőket, hogy Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság első elnökét válasszák meg köztársasági elnöknek.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke támogatta elsőként Sólyom Lászlót a tisztség betöltésére. Május végén pedig a Fidesz is úgy döntött, hogy támogatja Sólyom László jelölését. A május 30-i jelölési határidőre tehát az MSZP 177 képviselője Szili Katalint, míg a Fidesz 70 és az MDF nyolc képviselője Sólyom Lászlót jelölte köztársasági elnöknek. Az elnökválasztás június 6-i első és június 7-i második fordulója is eredménytelen volt. A szintén június 7-én megtartott harmadik fordulóban azonban Sólyom Lászlóra 185, Szili Katalinra 182 képviselő szavazott (mivel az SZDSZ frakció többsége távol maradt a voksolástól). Így csekély többséggel Sólyom Lászlót választották meg köztársasági elnöknek. Sólyom László 2005. augusztus 5. és 2010. augusztus 5. között volt Magyarország államfője.

A plágiumügy után újabb jogász jött

Az ötödik államfőválasztás 2010 júniusában volt. Az MSZP Balogh András történészt jelölte, a FideszKDNP frakció Schmitt Pál akkori házelnököt, míg a Lehet Más a Politika (LMP) pedig Sólyom László újabb államfőjelöltségét támogatja. A Jobbik Morvai Krisztinát jelölte köztársasági elnöknek. Mivel a két utóbbi parlamenti frakciónak kevés képviselője volt a jelöléshez (akkor 50 országgyűlési képviselő ajánlására volt szükség), ezért a többi frakcióhoz fordultak, hogy támogassák jelöltjeiket, ezt a támogatást azonban nem sikerült megszerezniük, így Sólyom László és Morvai Krisztina nem váltak hivatalos jelöltté.

Az Országgyűlés június 29-én választotta meg Schmitt Pált köztársasági elnöknek. Schmitt Pál 263 szavazatot kapott, míg Balogh Andrásra 59-en voksoltak.

Schmitt Pál 2010. augusztus 6. és 2012. április 2. között töltötte be a tisztséget. Köztársasági elnöki megbízatása a lemondásával ért véget. Schmitt Pál döntését azzal indokolta az Országgyűlésnek, hogy a kisdoktori értekezésével kapcsolatos plágiumügye megosztja a nemzetet.

2012. április 2-ától május 9-ig a köztársasági elnöki jogkört ideiglenesen gyakorló házelnökként Kövér László látta el az államfői feladatokat.

Őt Áder János követte, akit 2012. május 2-án kétharmados többséggel, 262 szavazattal választotta meg 40 szavazat ellenében az akkor még 386 tagú Országgyűlés köztársasági elnöknek. Az ellenzék nem állított jelöltet, a Jobbik képviselői részt vettek a választáson, és nemmel voksoltak, az MSZP és az LMP viszont se a jelölési folyamatban, se az államfőválasztásban nem vett részt. Áder Jánost 2012. május 10-én iktatták be hivatalába.

Öt évvel később, 2017. március 13-án a már 199 tagú Országgyűlés 131 szavazattal választotta meg újra államfőnek. A baloldali pártok elnökjelöltje Majtényi László jogtudós, korábbi adatvédelmi biztos volt, aki 39 szavazatot kapott.

Áder János államfői megbízatása május 10-én jár le.

A köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Mandátuma öt évre szól, egy alkalommal újraválasztható. 

A köztársasági elnök feladata sokrétű:ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Egyebek mellett részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; ahol törvényt is, országos népszavazást is kezdeményezhet. Ő tűzi ki az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját, különleges jogrendet érintő döntéseket hozhat. Összehívja az Országgyűlés alakuló ülését, de fel is oszlathatja az Országgyűlést. Az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára (normakontrollra) megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az államfő tesz javaslatot a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére, ő nevezi ki a bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét. Az Országgyűlés felhatalmazása alapján az államfő ismeri el a nemzetközi szerződés kötelező hatályát, ő bízza meg és fogadja a nagyköveteket és a követeket. Ő nevezi ki a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az egyetemi tanárokat, a tábornokokat, törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, és nem utolsósorban gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.

(Borítókép: a győzelem jelét, V betűket formáz a karjával és ujjaival Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság újonnan megválasztott elnöke az Országház előtt a Kossuth téren, az eskütétel után. Fotó: Cseke Csilla / MTI)



  • Hírek
  • Hírek