Ki az apa? Bíróságon és laborban is eldőlhet
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
Egy édesapa kiskorú lányának örökbefogadási eljárását sérelmezve fordult az alapvető jogok biztosához. Kifogásolta, hogy gyermeke születésétől kezdve több ízben kísérelt meg teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tenni a gyámhatóság előtt, de nem működtek vele együtt, nem rögzítették a beadványát. A gyermeket végül örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánították, majd engedélyezték az örökbefogadását. A panaszos az apasága megállapítása iránti keresetet nyújtott be a bíróságon, amelyet azonban
visszautasítottak azzal, hogy más férfi apaságának megállapítására nem irányulhat per, ha az apai státusz – az örökbefogadás révén – már betöltött.
A gyámhatóság szerint a gyermek örökbefogadási eljárását azért nem függesztették fel, mert nem volt tudomásuk a panaszos bírósági keresetéről. Az ombudsman nem fogadta el ezt a magyarázatot, ezért 2021-ben kelt jelentésében felkérte az igazságügyi minisztert, hogy kezdeményezze a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítását az örökbefogadást követően induló, illetve folyamatban lévő apaság megállapítása iránti perről való hivatalos tudomásszerzés biztosítása érdekében.
Az apasági vélelem esetei
Az apaság megállapítása iránti per akkor indulhat, ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke, sem reprodukciós eljárás, sem teljes hatályú apai elismerés alapján nem állapítható meg, vagy ha az apa helye az anyakönyvi kivonatban üres. (A reprodukciós eljárással az egészségügyi okból gyermektelen párokat vér szerinti gyermekhez juttatják, azzal, hogy a megtermékenyítéshez, illetőleg embrióbeültetéshez kizárólag emberi ivarsejt, illetve embrió használható fel.)
Következésképp az apai jogállást keletkeztető tények sorrendje alapján alapvélelemként első helyen a házassági kötelék áll, amelyet követ az élettársak emberi reprodukcióra irányuló eljárása, majd az apai elismerő nyilatkozat, és végül utolsóként foglal helyet a sorban az apaság bírói megállapítása. Ez a sorrend kötelező érvényű, azaz nem felcserélhető. Ez azt jelenti, hogy például házasság esetén vélelmezni kell a férj apaságát a házasságban született gyermekek tekintetében.
azt tekintik apának, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a születéséig eltelt időben vagy annak egy részében házasságban állt.
A jog igyekszik a főbb kérdéseket előre megválaszolni.
- Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése között háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.
- Ha viszont az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állt házassági kötelékben, a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, aki az anyával a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása szerint igazolt élettársi kapcsolatban élt. Ezt a szabályt ellenben nem lehet alkalmazni, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő alatt több férfival élt élettársi kapcsolatban.
- Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, és a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásán alapuló apasági vélelem sem áll fenn, a gyermek apjának kell tekinteni
- azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy
- azt, akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy
- a törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy
- azt a férfit, aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott, emberi reprodukcióra irányuló eljárásban vett részt, és a származás a reprodukciós eljárás következménye.
Ennélfogva az apaság megállapítása iránti pert csak akkor indítható, ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke, utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, illetve bírósági ítélet alapján nem állapítható meg, azaz az apai jogállás üres.
Ha per, úgymond, hadd legyen per!
Az apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, míg a gyermek halála után leszármazója és az apa kérheti. Az apasági perben a kiskorú gyermek a gyámhatóság hozzájárulásával az anya pertársaként vehet részt. A polgári törvénykönyv értelmében pedig kiskorúnak az számít, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. Amennyiben a gyermek reprodukciós eljárásból származott, nem jogosult perindításra az a férfi, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.
Érdekes módon a jogalkotó 2008 után jelentősen szűkítette a költségviselési kedvezményeket. 2008 előtt ugyanis az apaság megállapítása iránti per költségmentes volt. Azóta viszont a feleket csupán költségfeljegyzési jog illeti meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fél helyett az állam előlegezi meg az illetéket és az eljárás során felmerülő egyéb költségeket (például a szakértő vagy a pártfogó ügyvéd díját, a helyszíni tárgyalás és szemle költségét), de a feljegyzett illetéket és a megelőlegezett költséget a pervesztes fél köteles megfizetni az államnak.
Gulyás István, az Egri Törvényszék bírája szerint vita hiányában az apai elismerő nyilatkozat a legegyszerűbb és legkíméletesebb módja az apai jogállás rendezésének, mivel így nincs szükség az érintettek közötti peres eljárás lefolytatására. Nem feltétel annak bizonyítása sem, hogy a gyermek biológiailag az elismerő nyilatkozatot tevő férfitól származik.
Feltétel viszont az, hogy a nyilatkozatot tevő legalább tizenhat évvel idősebb legyen a gyermeknél, valamint az is, hogy az anya, a gyermek törvényes képviselője, valamint a tizennegyedik életévét betöltött gyermek ahhoz hozzájáruljon.
A gyakorlatban problémát okozott az a helyzet, amikor a házastársak életközössége már jó ideje megszűnt, a házasságukat azonban a bíróság még nem bontotta fel, ezért a születendő gyermek apjaként azt a férfit kellett vélelmezni, aki házassági kötelékben volt a gyermek anyjával. Ilyen helyzetben, amikor mind az anya, mind a vélelmezett apa, mind pedig az, akitől a gyermek ténylegesen származik, gyorsan és egyszerűen rendezni akarják a gyermek származásának kérdését, nem kényszerülnek arra, hogy az apaság vélelmének megdöntése iránt pert indítsanak. A bíróságon ugyanis közös kérelmükre egy gyors nemperes eljárásban nemcsak az apaság vélelmének megdöntésére kerülhet sor, hanem arra is, hogy a „tényleges” apa teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tegyen.
AZ APASÁGI PEREKBEN A TANÚVALLOMÁS ALÓL A KÖZELI ROKONOK SEM MENTESÜLNEK, ÉS MÉG AZ ORVOS SEM TAGADHATJA MEG A TANÚSÁGTÉTELT A TITOKTARTÁS MIATT.
Ha az alperes (a vélelmezett apa) az első tárgyaláson nem tesz teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, a bíróság bizonyítási eljárást folytat le, azaz tanúkat hallgat meg, okiratokat szerez be, illetve vértulajdonság-vizsgálatot vagy a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői vizsgálatot rendelhet el. Abban az esetben, ha több apajelölt is akad, közülük csak egyikük lehet alperes, a többieket tanúként hallgatják meg. A perrendtartás lehetőséget ad arra, hogy ha a bíróság vértulajdonság-vizsgálatot vagy más orvosszakértői vizsgálatot rendel el, annak tűrésére bármelyik érdekeltet kötelezheti.
A leghíresebb magyar apasági per
A leghíresebb hazai apasági per 1991-ben az Alkotmánybíróságon dőlt el, amikor is a testület nemcsak alkotmányellenesnek találta a családjogi törvény egyik rendelkezését, hanem egyúttal megsemmisítette az indítványt benyújtó Jánosi Antal apasági perében hozott két bírósági ítéletet is. Jogászi körökben nem is az alkotmánysértő szabály megsemmisítése keltett nagy visszhangot, hanem az, hogy az alkotmánybírák megsemmisítették az elsőfokú és a másodfokú bíróság ítéletének az apaság vélelmét megdöntő részét, sőt elrendelték az indítványozó apaságának anyakönyvi visszaállítását is. Ezt követően az Alkotmánybíróság megmaradt hatásköreinek keretei között, és jó két évtizedig nem semmisített meg több bírói döntést. Ugyanakkor ebben az ügyben fejtették ki az úgynevezett élő jog teóriát, amely szerint a bírói jogértelmezés adja meg egy jogi norma valódi tartalmát.
Apaság megállapítása DNS-teszttel
Az apasági vizsgálat DNS-teszttel végezhető el a legmegbízhatóbban. Ennél a vizsgálatnál a gyermek és a feltételezett apa DNS-molekuláit hasonlítják össze. Régebben vért vettek, és abból vonták ki a DNS-t, ma már inkább a szájnyálkahártya hámsejtjét vizsgálják. Ezt a köznyelv nyálmintának nevezi, noha valójában nem magából a nyálból, hanem a nyálkahártya felszíni sejtjeiből vonják ki a DNS-t.
A közhiedelemmel ellentétben nem kell hónapokat várni a vizsgálat eredményére. A minta megérkezésétől számítva az eredmény akár 2-4 napon – sürgős esetben 24 órán – belül elkészül, ami pedig egyértelmű információkat tartalmaz: ha az apaság valószínűsége 0%, akkor a vizsgált személy nem lehet a gyermek biológiai apja; ha pedig 99%, akkor a vizsgált személy a gyermek apja. A jogszabályi rendelkezések miatt ilyenkor is azt írják a leletre, hogy
a vizsgált személy apasága nem zárható ki.
Hála az orvostudomány fejlődésének, az apaság már a születés előtt is megállapítható. Ilyenkor a várandós anyától vért, az apától „nyálmintát” vesznek. Az anyai vérből kivonják a magzatból származó DNS-molekulákat, amelyeket összevetnek az anya és a feltételezett apa DNS-ével, és valószínűsítik vagy kizárják a vizsgált személy biológiai apaságát.
A legolcsóbb, alapszintű apasági vizsgálat 55-60 ezer forintba kerül.
A világ egyik legnagyobb DNS-laboratóriuma az Egyesült Államokban lévő DNA Diagnostics Center, amely több mint kilencszáz partnerén keresztül a világ 168 országának végzett eddig több mint négymillió apasági DNS-meghatározást.
(Borítókép: Munka közben a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ igazságügyi genetikus szakértői. Fotó: police.hu)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
