Két hét múlva választás: a tétadás kulcsfontosságú, a csodavárásra nem lehet építeni

A szakértő szerint ha az ellenzéki összefogás és a kormányoldal eddigi kampányának az összeszedettségét, kivitelezési professzionalizmusát nézzük, akkor alig vitatható, hogy utóbbinak áll a zászló, amiben szerepe van az erőforrás-aszimmetriának is, de nem lehet csupán erre fogni.

Az ellenzék az előválasztás időszakát leszámítva gyakorlatilag alig tudott saját témákat a közbeszéd középpontjába állítani, amiben pedig megnyilvánult, gyakran nem volt képes egységes álláspontra helyezkedni

– mondta Kovács János politikai elemző lapunknak. Példaként említette, hogy az egyes ellenzéki pártelnökök hányszor bírálták a közös miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter egy-egy nyilatkozatát, illetve nyomatékosították azt, hogy az együttműködéshez „nem kell szeretniük egymást”.

Ugyanakkor a szakértő szerint egy sokpárti koalíciónál kifejezetten lényeges szempont, hogy kellően tisztázva vannak-e a felelősségi viszonyok – vagy akár „a kapitány” politikai mozgástere –, hiszen a választók máskülönben nehezen hiszik el, hogy a közös kormányzásból valóban sikertörténet, de legalább pozitív irányú változás következhet.

Nagy hajrá lesz

Márki-Zay Péter közös jelöltté választásának egyik fő ígérete az ellenzékváltás, a politikai generációváltás volt, „ami a mögötte álló pártok miatt eleve csak felemásra sikeredhetett” – tette hozzá a politikai elemző.

Úgy látja, „az ellenzéki irányultságú médiumok” ügyesebben, tematikusabban nyúltak a Fidesz számára kényes, akár külföldről importált témákhoz, hazai botrányokhoz, mint maguk az ellenzéki pártok, amelyek leginkább „futottak az események után”.

A kormányoldal központi kampánygépezete új narratívába illesztette a korábbi következetlenségeket, míg az ellenzék belesétált abba a csapdába, hogy saját kijelentéseit folyamatosan magyarázni, újraértelmezni kényszerült

– mutatott rá a szakértő.

Kovács János politikai elemző szerint a választás előtti utolsó két hétben intenzívebb kampányra lehet számítani: erős, mozgósításra apelláló üzenetek várhatóak, nagy hajrá lesz az egyéni választókerületek aktivistái körében, a szereplők minél inkább a választás tétjét fogják hangsúlyozni, illetve fókuszban maradnak a nemzetközi fejlemények is (uniós ügyek, orosz–ukrán háború).

Az ellenfél táborának elbizonytalanítása és a bizonytalanok megnyerése – vagy épp szavazástól való távoltartása – is kiemelt cél lesz a kampányhajrában, amelyhez az ügyesen tálalt vagy pikánsabb, botránygyanús ügyek, a szerencsétlenebb politikusi elszólások és az ellenérdekelt szereplők által rendelt, hivatkozott vagy magyarázott közvélemény-kutatási adatok is hozzájárulhatnak

– fejtette ki Kovács János politikai elemző.

Minden a mozgósításon múlik

Arra a kérdésre, hogy eldőlt-e már a választás, illetve mi a jelentősége a kampány utolsó két hetének, a szakértő elmondta: az országos (listás) preferenciák jórészt beálltak, és ha nem történik valami rendkívüli, akkor releváns mértékű átrendeződésre aligha lehet számítani. Az egyéni választókerületekben zajló kampányok intenzitása azonban meghatározó lehet azokban a körzetekben, ahol szoros verseny várható.

Kovács János politikai elemző úgy látja, mostanra jórészt minden szereplő az eddigi magatartásának, kommunikációjának „foglyává” vált, „kötött pályán halad”, az elmúlt napok utcai erődemonstrációi után leginkább a mozgósításra koncentrálhat.

Minden meccset az utolsó percig kell játszani, ez a politikában sincs másképp

– jelentette ki az Indexnek.

A szakértő arra is kitért, hogy a tétadás kulcsfontosságú a mozgósítás szempontjából. A kormányoldal esetében világos, hogy az eddig elért eredmények megvédése, a 2010 előtti korszak visszarendezkedésének megakadályozása, a politikai és gazdasági stabilitás, valamint a csoportképző, identitásadó kérdések (népszavazás) kerülhetnek fókuszba.

Az ellenzék fő üzenete a kormány- és rendszerváltás, Kovács János politikai elemző szerint ugyanakkor a mai napig adósak egy-egy központi témával, amely köré átfogó rendszerkritika építhető, noha voltak ilyen kísérletek.

Amit leggyakrabban hallhatunk ellenzéki politikusok szájából, az egy olyan »bűnlajstrom«, aminek a nagy részét már négy vagy akár nyolc évvel ezelőtt is elmondhatták. Nem zárhatjuk ki, hogy a következő két hétben előkerül valamilyen botrány, amelynek lesz tematizációs ereje, de az efféle »csodavárásra« nem építhet az ellenzék

– mutatott rá a szakértő. Azt is megjegyezte: leginkább a háborús válságkezelésre, a Nyugat–Kelet törésvonalra, valamint a gazdasági és szociális helyzetre összpontosíthat az ellenzék, igyekezve bemutatni a kormány kudarcait.

A bizonytalanok dönthetik el

Kovács János politikai elemző kérdésre arról is beszélt: az ukrajnai háború átírta az eredeti kampánystratégiákat, és egy olyan újabb válsághelyzetet hozott létre, amelyben döntő fontosságú volt, hogy a kormány és az ellenzék milyen gyorsan és miképp reagál.

Akut, külső eredetű válsághelyzetek leginkább az inkumbens kormányok pozícióját tudják megerősíteni, ha azok nem követnek el kapitális hibákat. Ebben az esetben a kormány képes volt gyorsan alkalmazkodni a megváltozott nemzetközi környezethez, a korábbi külpolitikai következetlenségek ellenére is folytatni az ország konfliktusból való kimaradását hangsúlyozó békemissziót. A nemzeti önérdekkövetést hangsúlyozva és közel sem kritikátlanul, de megerősítette Magyarország euroatlanti elköteleződését, és állást foglalt Ukrajna területi integritása mellett

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

Ezzel szemben az ellenzék reaktív szerepből a korábbi, szorosabb orosz–magyar viszonyt kérte számon a kormányon, azonban „a fegyverszállítás és a katonák küldése ügyében következetlen volt, és túlzásokba esett, például amikor a miniszterelnököt közvetlen háborús felelősséggel vádolta meg” – mutatott rá Kovács János politikai elemző.

Ettől függetlenül úgy értékelt: az elkötelezett szavazókat ezek az impulzusok aligha tántorítják el a választási részvételtől és a pártpreferenciájuktól, a legnagyobb hatással az úgynevezett aktív (tehát a szavazástól nem elzárkózó) bizonytalanokra lehetnek, ők viszont akkora szavazói réteget képviselnek, ami a billegő körzetek sorában döntheti el egy-egy mandátum sorsát.

Ezek a szavazók most leginkább a stabilitás, a kiszámíthatóság, a határozottság és a kormányképesség érzetét keresik, a szakértő úgy fogalmazott: ebben meghatározó szerepe van annak, hogy miképp értékelik az elmúlt időszak válságkezeléseit, illetve mennyire tud egységesnek, erősnek mutatkozni a Fidesz és az ellenzéki összefogás.

(Borítókép: Levélben szavazásra készült országos pártlistás szavazólap mintája a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén 2022. március 3-án. A szavazólapokon hat pártlista neve szerepel. Fotó: Mohai Balázs / MTI)