Thürmer Gyuláék nem kapják vissza az egykori állampárt vagyonát

27836401 071a33896cd2116f0e4e7ff0a36d4d45 o
2022.03.31. 14:37
Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a Magyar Munkáspárt indítványát, amelyben azt állította, hogy azonos az egykori állampárttal, az MSZMP-vel, ám ezt a vagyonjogi jogutódlás körében senki sem vette figyelembe. Thürmer Gyula, a párt elnöke egy belvárosi ingatlan ürügyén indított pert még 2017-ben, mert szerinte az MSZMP vagyona nem az MSZP-t, hanem pártját illeti. Az ügy, amely több bíróságon, köztük a Kúrián keresztül jutott el az Alkotmánybíróságig, Strasbourgban folytatódhat.

Bár a Magyar Szocialista Párt 1989-es megalakulása óta a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjának tekinti magát, Thürmer Gyula, a Magyar Munkáspárt elnöke szerint az egykori állampárt valójában nem oszlott fel, sőt változatlan néven működött tovább 1993-ig, amikor a szervezet átkeresztelte magát; a mai neve Magyar Munkáspárt. Ebből és az 1989-ben hatályos jogszabályokból azt a következtetést vonta le, hogy a rendszerváltozás idején az MSZMP nevén lévő vagyontárgyakkal nem rendelkezhettek volna a szocialisták.

Ha per, úgymond hadd legyen per!

Thürmer Gyula három évtized után sem adta fel. 2017-ben ingatlanpert indított, mert szerinte a Magyar Munkáspártot illeti egy Budapesten, a Parlament közelében lévő, nagy értékű belvárosi ingatlan.

Az Akadémia utca 15. szám alatti épület a rendszerváltozás után még egy ideig az MSZMP nevén volt, majd a földhivatalnál jogutódlás címén átírták az MSZP-re.

A szocialista párt egy 1993-as perben lemondott a tulajdonjogáról a Kossuth Könyvkiadó javára, amely nem sokkal később túladott az épületen.

A Fővárosi Törvényszék 2019. június 21-én hozott ítéletében rámutatott, hogy a perbeli ingatlan az MSZMP vagyonába tartozott, erre nézve nem térhetett el a korábbi perben hozott érdemi döntéstől. Ennélfogva a felperest nem illeti meg tulajdonjog a perbeli ingatlanon. Az elsőfokú bíróság szerint a felperes nem hozott elő olyan új érveket, amelyekre a korábban folyamatban lévő perben nem hivatkozott.

A Fővárosi Ítélőtába helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Érvelése szerint ugyanis csak az indíthat törlést eredményező keresetet, aki maga is rendelkezik vagy rendelkezett az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joggal. Ebből következően pedig azt kellett vizsgálni, hogy a felperesnek van-e joga törlési kereset indítására. Ehhez annak igazolása szükséges, hogy a felperes megegyezik-e az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett MSZMP-vel.

A másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy ezt az azonosságot nem támasztják alá a rendszerváltozást követően megalkotott jogszabályok. A jogalkotó azzal, hogy az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény (Vagyonelszámoltatási törvény) l. §-ában az MSZMP jogutódjaként az MSZP-t kötelezte vagyonelszámolásra, egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy az MSZP-t tekinti az MSZMP jogutódjának.

A jogerős ítélet ellen a Magyar Munkáspárt vezetője felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriához, amely nem találta alaposnak azt. A 2021. május 26-án született ítélet szerint

az MSZMP a rendszerváltozáskor megszűnt, az újonnan alakuló pártok nyilvántartásba vételére pedig az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szabályai szerint került sor.

A törvény hatályba lépésekor működő és nyilvántartásba nem vett szervezetek 1989. december 31-ig kérhették nyilvántartásba vételüket. Ennek elmulasztása esetén a szervezetet megszűntnek kellett tekinteni.

„Harminc éve tévedésben vannak tartva”

A Magyar Munkáspárt jogi képviselője 2021. augusztus 21-én alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. A huszonkét oldalas indítvány, amelyben a 6. pont után a 15. következik, valamint tizenkétszer szerepel a releváns kifejezés, hivatkozik arra, hogy a Kúria ex katedra (sic!) ítéletének konklúziójaként megszűntnek nyilvánította azt az alkotmányos tényezőként 1957. november 1-jétől jogi személyként működő pártot, amelynek státuszáról sem saját maga, sem semmilyen törvény vagy bírói döntés nem határozott. A kérelem többek közt hangsúlyozta:

A magyar társadalom döntő többsége a társadalmi tudatot befolyásoló, meghatározó entitások manipulációja és a történelmi tények célzott átírása folytán több mint harminc éve tévedésben van tartva, s a teljes köz- és bírói hatalom a hamis történelmi tudat fenntartásában munkálkodik, a bírósági ítéletek alapjaként hivatkozott törvények közjogilag ab ovo érvénytelenek. A történelem bebizonyította s a jelen ügyről is be fogja bizonyítani, hogy bármely olyan törvényi rendelkezés, amely ellentéttel a társadalmi és természeti törvényekkel, tényekkel e törvények alapján meghozott döntések, döntéshozók a nevetség tárgyát képezték, képezik s képezni fogják.

Az ügy jelentőségét mutatja, hogy az Alkotmánybíróság megkérte Varga Judit igazságügyi minisztert és Domokos Lászlót, az Állami Szánvevőszék elnökét is álláspontjának kifejtésére. Az igazságügyi tárca vezetője válaszában mindenekelőtt kiemelte, hogy az ügy dokumentumai nem állnak rendelkezésére. Emellett azt is rögzítette, hogy 

a megjelölt időszakban a társadalmi szervezetek, pártok létrejötte nyilvántartásba vételhez volt kötve, ezért jogutódlásra hivatkozással nem történhetett nyilvántartásba vétel.

A miniszter azt is előadta, hogy az Állami Számvevőszék jelentései és az érintett társadalmi szervezetek pótelszámolásai alapján benyújtott jelentései alapján az Országgyűlés 1993. január 26-i ülésnapján elfogadta Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával összefüggő intézkedésekről szóló 1993. évi IV. törvényt, amelynek melléklete szerint az MSZP (mint az MSZMP jogutódja) vagyonelszámolása pótolhatatlansági nyilatkozattal elfogadottnak tekintendő.

Domokos László arról tájékoztatta válaszában az Alkotmánybíróságot, hogy a számvevőszéki ellenőrzés megállapításai alapján az MSZP pót-vagyonelszámolást nyújtott be, amelyben az ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási pontatlanságokat kijavította, illetve megerősítette az ellenőrzés során tett azon nyilatkozatát,

miszerint a volt MSZMP nyilvántartásában 1980 előttről nem találtak olyan átfogó nyilvántartást, amely tételesen és hitelesen az elszámolás alapja lehetett volna, amelynek alapján az 1949-től 1980-ig terjedő időszakra adatszolgáltatását el tudta volna készíteni.

Az Állami Számvevőszék a jelentésben megállapította ugyan, hogy a pót-vagyonelszámolásban jelzett pótolhatatlan adathiányok fennállnak, az MSZP pót-vagyonelszámolását elfogadta. Domokos válaszában azt is rögzítette, hogy az ÁSZ jelentése kifejezetten a Budapest V. kerület, Akadémia utca 15. szám alatti ingatlanra vonatkozóan nem tartalmaz megállapítást.

Az Alkotmánybíróság tartózkodik

Az Alkotmánybíróság az elmúlt hónapokban ötször is napirendjére vette a Magyar Munkáspárt indítványát, de végül érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az alkotmányjogi panaszt, mert

nem talált olyan körülményt, amelyet a tulajdonhoz való joggal összefüggésben, alkotmányos jelentőségű eljárási szabályok érvényesülését érintő, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló Alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni.

Az alkotmánybírák azt is megállapították, hogy a bíróságok ítéleteikben az indítványozóval ellentétes jogi álláspontra helyezkedtek, döntésüket alátámasztó érveikről számot adtak, továbbá a Kúria a másodfokú bíróság bizonyítékértékelésének a felülmérlegelésére nem látott jogszerű lehetőséget.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint tartózkodik az indokolásban megjelenő érvek megalapozottságának vizsgálatától, mert a tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése és mérlegelése az eljárásjogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat.

A történetnek azonban előreláthatóan még nincs vége, mert az indítványozó már alkotmányjogi panaszában is jelezte, hogy a „Tisztelt Alkotmánybíróság döntésének függvényében” megfontolja, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljon.

Frissítés
Az ÁSZ április 12-én az alábbiak közlését kérte:

Az ÁSZ jogállását, hatáskörét és feladatait az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (ÁSZ tv.) 1-6. §-ai határozzák meg. Az ÁSZ hivatali típusú ellenőrző intézmény, és mint ilyen, nem foglal állást jogi kérdésekben, hanem mindenben a hatályos törvényi előírások szerint, mint jogalkalmazó jár el ellenőrzései és tevékenysége során. Ebből adódóan a hivatkozott alkotmánybírósági megkeresés alapján nem elnöki álláspont kifejtésére, hanem az érintett – 1992. április 30-án, 89. számon kiadott, „Jelentés az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek pótvagyonelszámolása hitelességének vizsgálatáról az 1991. évi LI. törvénnyel módosított 1990. évi LXXIII. törvény alapján” című – jelentés megállapításai ismertetésére került sor.

Az ÁSZ ellenőrizte az ingatlanállományra vonatkozó adatokat. A vagyonelszámolásban az ingatlanokra vonatkozó adatokat az ÁSZ nem hitelesítette. Az ellenőrzés megállapításai alapján az MSZP pótvagyonelszámolást nyújtott be, amelyben az ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási pontatlanságokat kijavította, illetve megerősítette az ellenőrzés során tett azon nyilatkozatát, „miszerint a volt MSZMP nyilvántartásában 1980 előttről nem találtak olyan átfogó nyilvántartást, amely tételesen és hitelesen az elszámolás alapja lehetett volna, amelynek alapján az 1949-től 1980-ig terjedő időszakra adatszolgáltatását el tudta volna készíteni”.  Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló – az 1991. évi LI. tőrvénnyel módosított 1990. évi LXXIII. törvény 6. §. (5) bekezdése szerint "az elszámolás nem pótolható adathiány esetén is elfogadottnak tekintendő. Az adathiány pótolhatóságáról az Állami Számvevőszék nyilatkozik". A hivatkozott rendelkezés alapján az ÁSZnak az adathiány pótolhatóságáról kellett nyilatkoznia, és ebben az esetben törvényi vélelem alapján volt az elszámolás elfogadottnak tekintendő, nem pedig az ÁSZ mérlegelése alapján. 

Az idézett tényállítás azon része, hogy az ÁSZ „a jelentésben megállapította ugyan, hogy a pótvagyonelszámolásban jelzett pótolhatatlan adathiányok fennállnak, az MSZP pótvagyonelszámolását elfogadta”, a fentiekben részletezett jogszabályi háttér megfelelő ismertetése nélkül azt a hamis látszatot kelti, hogy az ÁSZ mérlegelésén múlt az elszámolás hiányzó adatok ellenére való elfogadása. Ebben a formában a tényállítás jogilag megalapozatlan, és amellett, hogy megtévesztő információkat közvetít a nyilvánosság felé, alkalmas az ÁSZ jó hírnevének csorbítására is.

(Borítókép: Thürmer Gyula 2019. május 13-án. Fotó: Huszti István / Index)



  • Hírek
  • Hírek