Gyermekvédelmi népszavazás: bukás vagy politikai felhatalmazás?

Mint ismert, április 3-án az országgyűlési választásokkal egy napon népszavazást is tartottak hazánkban, de a referendum nem érte el az érvényességi küszöböt.

A szabályok alapján az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott. A Nemzeti Választási Iroda szerint 8 215 304 ember volt jogosult a szavazásra, vagyis az érvényességhez kérdésenként legalább 4 107 652 darab érvényes szavazat kellett volna.

A szavazólapon a következő négy kérdés szerepelt, a szavazatok megoszlása a következőképpen alakult:

1. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?

• érvényesen szavazott: 3 521 974, érvénytelenül szavazott: 1 591 007
• igen szavazat: 269 714 (7,66%), nem szavazat: 3 252 260 (92,34%)

2. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?

• érvényesen szavazott: 3 493 234, érvénytelenül szavazott: 1 619 747
• igen szavazat: 143 460 (4,11%), nem szavazat: 3 349 774 (95,89%)

3. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?

• érvényesen szavazott: 3 485 238, érvénytelenül szavazott: 1 627 743
• igen: 163 064 (4,68%), nem: 3 322 174 (95,32%)

4. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

• érvényesen szavazott: 3 483 051, érvénytelenül szavazott: 1 629 930
• igen: 168 164 (4,83%), nem: 3 314 887 (95,17%)

Alkotmányos rangra is emelkedhet

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a gyermekvédelmi népszavazás érvénytelenségéről elmondta: közjogi értelemben változás nem lesz, az érvényesen leadott nem szavazatok sokasága pedig politikai felhatalmazásként értelmezhető.

A Fidesz–KDNP erre hivatkozva kétharmados többségével akár alkotmányos rangra is emelgeti a gyermekvédelmet

– jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel. Álláspontja szerint a gyermekvédelem a népszavazás érvénytelensége ellenére is a kormány egyik legmeghatározóbb ügye marad. A referendumot a 2016-os kötelező betelepítésről szóló népszavazáshoz hasonlította, amely bár szintén érvénytelen lett, a válaszok a kormányzati álláspontot tükrözték vissza.

Hasonló a helyzet most is, és ahogy korábban a migrációs politika sem változott meg a népszavazás hatására, úgy a gyermekvédelmi ügyekhez való hozzáállás sem fog a mostani referendumot tekintve

– mondta a szakértő.

A törvény visszavonását követelik

Ezzel szemben az Amnesty International Magyarország vezetője úgy véli, hogy közjogi értelemben is változásnak kellene lennie, hiszen a kormány a népszavazással szerette volna legitimálni a tavaly nyáron megszavazott – egyébként „putyini mintára épülő” – törvényt, de a legitimációs kísérlet megbukott.

A magyar szabályok szerint akkor érvényes a népszavazás, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott. Ez nem történt meg. Innentől kezdve borzasztóan antidemokratikus abba kapaszkodni, hogy »egyébként az érvényes szavazatok között több volt a nem«

– mondta Víg Dávid, aki szerint nem kérdés, hogy „a homoszexualitást a pedofíliával összemosó” törvényt vissza kell vonni, a magyar választók ugyanis nem kérnek a kormány gyűlöletkampányából.

Brüsszel miatt kellett népszavazást tartani

Orbán Viktor tavaly nyáron jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez a gyermekvédelem ügyében, mivel „Brüsszel megtámadta Magyarországot a gyermekvédelmi törvények miatt”.

Sérelmezik, hogy nálunk nem lehetséges, ami Nyugat-Európában már állandósult. Ott az LMBTQ-aktivisták bejárnak az óvodákba és az iskolákba, ők végzik a szexuális felvilágosítást. Nálunk is ezt akarják, ezért a brüsszeli bürokraták fenyegetőznek, kötelezettségszegési eljárást indítanak, vagyis visszaélnek a hatalmukkal

– fogalmazott akkor a miniszterelnök.

Mint ismert, a kormány gyermekvédelmi törvénye komoly politikai vihart idézett elő, mivel civil szervezetek és ellenzéki pártok szerint abba homofób passzust csempésztek. Közvetlenül a népszavazás előtt a civil szervezetek összefogtak, és érvénytelen szavazásra buzdították a szavazópolgárokat. 

Az érvénytelenül szavazók egyébként nagyon kreatívak voltak, sokan rajzokkal, feliratokkal üzentek a kormánynak.

A témában korábban két véleménycikk is megjelent az Indexet, ezeket itt és itt olvashatja. Kibeszélő című műsorunkban szintén ütköztettünk az álláspontokat, meghívott vendégünk volt Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője és Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Az erről szóló adást ide kattintva érheti el.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)