Rogyadoznak az ellenzéki nagyvárosok, de nem mindenhol a Fidesz a favorit

Az országos politikai színtéren az ellenzéki összefogás választási kudarcáért egyes pártok – a Jobbik és a Demokratikus Koalíció – elsősorban Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltet tették felelőssé. Az elemzők ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a hozzá köthető kommunikációs hibasorozat mellett mélyebb okai lehettek a vereségnek, ezt pedig elsősorban a vidéki körzetek elhanyagolt terepmunkájában és elégtelen üzeneteiben vélték megtalálni.

Politikai közhelynek számít, hogy egy-egy város helyi társadalmának politikai irányultsága az ott élők által megválasztott városvezető, illetve városvezetés világszemléletéből, párthovatartozásából is kikövetkeztethető. Ennek első számú példája Budapest, melyet helyesen vagy igazságtalanul, de évtizedek óta valamiféle baloldali, kozmopolita metropoliszként tartanak számon. Ez a besorolás az április 3-ai választási eredményből is visszaköszön, igazolva azt a feltevést, hogy a főpolgármesternek és a többségében baloldali vezetésű kerületeknek kulturális, szociális és egyéb preferenciáik révén valójában milyen komoly ráhatásuk lehet a választói attitűd befolyásolására. 

A helyi társadalom szövetében jelen lévő beágyazottságuk komoly támogató erőt jelenthet a városvezetéssel azonos színű versengő politikai közösségnek. A mostani választás tükrében ezúttal azokat a nagyvárosokat tekintjük át, ahol az eredmény – ha nem is cáfolja egyértelműen, de több ponton árnyalja e hipotézist.

A 23 megyei jogú város közül tizenegyben nem a Fidesz adja a polgármestert, Békéscsaba kivételével mindenütt kifejezetten ellenzéki a városvezetés. A városokat irányító polgármesterek irányultsága szerint a pártok hajlamosak stabil bázisukként tekinteni a településeket, ez azonban, mint látható, nem tekinthető adottságnak.

Egerben komplikálja a helyzetet, hogy az ellenzéki összefogás pártjai által korábban támogatott jobbikos polgármester, Mirkóczki Ádám épp saját partnereit illette a „szörnykoalíció" jelzővel, miután úgy érzékelte, hogy a helyi Fidesszel karöltve szembementek városvezetői politikájával. A Magyar Nemzet egyenesen Gyurcsány Ferenc keze munkáját vélte felfedezni a Mirkóczki polgármester körüli konfliktusban. A választópolgárok a torzsalkodásra válaszul – szoros helyi versenyben ugyan – a fideszes Pajtók Gábornak szavaztak bizalmat az országgyűlési választáson. A hevesi megyeszékhely körzetében a Republicon Intézet kutatása szerint 5 százalékos támogatói kört vesztett két és fél év alatt az összefogás.

Magyarország politikai térképén Érd különleges liberális zárvány, ahol a korábban SZDSZ-ben politizáló független polgármester az a Csőzik László, aki a Liberális Párt itt induló elnökének a férje. Bősz Anettnek egy fajsúlyos helyi botrány is kezére játszott, ugyanis polgármester férjét egy LED-izzóba épített kamerával megfigyelték az irodájában. A Pegasus-botrány árnyékában ez még akár erősíthette is volna az ellenzéki összefogás jelöltjét, ám végül Aradszki András a településen meggyőző fölénnyel diadalmaskodott.

Miskolc polgármesteri székét 2019 őszén hódította el a Fidesztől Veres Pál vezetésével az ellenzéki összefogás. A borsodi megyeszékhely azóta több súlyos problémával szembesült; tömegközlekedése majdnem csődbe ment, és az sem növelte a polgármesteri renomét, hogy a pandémia alatti önálló jogkörével élve „jól árasított” önkormányzati lakást adott az egyik DK-s képviselőnek. Az ellenzéki összefogásban jelen lévő Jobbiknak amúgy presztízskérdés volt Jakab Péter elnök szűkebb pátriájának megszerzése. Miskolcnak utoljára 2014-ben volt baloldali képviselője a Parlamentben, igaz, a két választókerületből csak az egyikben (Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2-es számú választókerületében Varga László nyert az MSZP–EGYÜTT–DK–PM–Magyar Liberális Párt jelöltjeként). Azóta mindkét országgyűlési választókerület fideszes, a város mégis a kormány nemszeretem településeinek listáját gyarapítja. Veres polgármester nem véletlenül fogalmazott úgy az elvonásokra utalva, hogy „már a működés fenntartására is büszkének kell lennünk”.

A helyzet 2018-hoz képest csupán annyiban változott, hogy a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2-es számú választókerületében a kormánypárt a korábbi győztes képviselőjét egy másik győztesre cserélte le. A 2022-es országgyűlési eredmények tükrében az látszik, hogy most már a polgármesteri széket is a Fidesz vinné Miskolcon. A Publicus kutatás szerint nem kevesebb mint 12 százalékot gyengült a baloldal 2019 óta.

Salgótarján már 2014 óta ellenzéki vezetésű település. Fekete Zsolt regnáló szocialista polgármester (elődje halálát követően) 2015 óta vezeti a várost. 2019-es újraválasztásakor az ellenzéki pártok mellett még két civil szervezetet is maga mögé állított, a széles körű összefogás pedig akkor több mint 54 százalékos győzelmet eredményezett számára. A mostani parlamenti választáson azonban épp Salgótarján mutatta meg, hogy a siker receptje nem feltétlenül az összefogás. A városi szavazókörök voksai alapján a Fidesz jelöltje, Becsó Zsolt volt a tarjániak favoritja.

Az egyik legkiélezettebb verseny Vas megye 1-es választókerületében zajlott, ahol az országos hírekben is rendszeresen megjelenő, és így ismertségi előnyhöz jutó DK-s Czeglédy Csaba jó eséllyel indulhatott. A 12 településből álló választókerületben végül közel 5000 szavazattal kapott ki Hende Csabától, és nem csupán a kistelepülések miatt. Czeglédy Szombathely mintegy 70 szavazóköréből csak tizenegyben diadalmaskodott. Hiába nyert tehát 2019-ben az ellenzéki összefogás jelöltjeként a szocialista Nemény András polgármester, az ellenzék szombathelyi haladása eddig tartott.

Tatabányán, ugyan egy független polgármestert választottak 2019-ben Szűcsné Posztovics Ilona személyében, de sikeréhez jelentősen hozzájárult a mögötte felsorakozott széles körű ellenzéki összefogás. A település vezetése azonban korántsem nevezhető stabilnak, miután a DK felé húzó polgármester összekülönbözött szocialista alpolgármesterével. A város jövője egyedi megállapodások mentén alakul, ezt a bizonytalanságot árazhatták be a választók azzal, hogy a fideszes Bencsik János a városhatáron belüli szavazókörben is magabiztos győzelmet aratott az ellenzék közös jelöltje, Konczer Erik felett.

Ellenzéki félsiker

A kampányban a jobbikos vezetésű Dunaújváros kifejezetten bevállalós kommunikációt folytatott. 

Dunaújvárost kirabolták. Az elkövető pedig a Fidesz-kormány volt

 – mondta tavaly Pintér Tamás polgármester, amikor egy kormányrendelettel különleges gazdasági övezetté nyilvánították azt az ipari területet, mely a korábbi szerződés szerint Dunaújvárosnak fizette az iparűzési adót. A döntés hatálybalépése előtt, tavaly májusban Gyurcsány Ferenctől Orosz Annán át egészen Márki-Zay Péterig minden ellenzéki vezető kiállt a tervezett döntés ellen.

ám a másik nyolc település eredményeivel végül a Fidesz jelöltje, Mészáros Lajos szerzett mandátumot. A Republikon Intézet elemzése szerint a 2019-es önkormányzati választás listás eredményeihez képest 6 százalékkal csökkent az ellenzéki összefogás népszerűsége ebben a választókerületben.

A baranyai megyeszékhely – Pécs – két választókerületéből az egyik hozta meg az ellenzék számára az egyik vidéki sikert. Baranya megye 1-es számú választókerületében Mellár Tamásnak sikerült legyőznie fideszes ellenfelét. A másik választókerületben (Baranya 2-esben) a fideszes Hoppál Péter alig több mint 1000 szavazattal nyert, és az ötven pécsi szavazókörből is csak 29-et sikerült elhoznia. Ez tehát arra utal, hogy Pécs a városvezetés belső feszültségei ellenére sem tekinthető egyértelműen a Fidesz számára a jövőben „hozható” megyei jogú nagyvárosnak.

Szegeden egyértelműen érvényesült a nagy Botka-hatás. Budapest után a legerősebb ellenzéki fellegvár egyértelműen Szeged. Botka László polgármester már 2002 óta áll a megyeszékhely élén, helyi népszerűsége vitathatatlan. A város két parlamenti választókerületéből április 3-án az ellenzék az egyiket el is hozta. A másikban (Csongrád-Csanád 2-es) a Fidesz jelöltje szerzett mandátumot, ám ezt sem a szegediek voksainak köszönhette. A megyeszékhely választói ugyanis a 49 szavazókörből csupán tízben hozták első helyre Mihálffy Bélát, a Fidesz önkormányzati képviselőjét. 

Dunaújváros és Szeged mellett Hódmezővásárhely az a város, ahol a környező kistelepüléseken úszott el az ellenzéki jelölt – ez esetben Márki-Zay Péter – sikere. A mindent vagy semmit küzdelemben a levélszavazatok összesítése után az ellenzék miniszterelnök-jelöltje úgy nyilatkozott, hogy az eredmény alapján Hódmezővásárhelyen rá szavaztak többen.

A Csongrád-Csanád 4-es számú választókerületben győztes Lázár János azonban a közösségi oldalán azt írta, Hódmezővásárhelyen is nyert ő és a Fidesz–KDNP. A politikus hozzátette: a megszámolt, külképviseleteken leadott, valamint átjelentkező választók szavazatai nem csak a városból, hanem az egész körzetből érkeztek. „A vásárhelyi emberek bizalmát külön köszönöm, az ő felhatalmazásukkal pontot tettünk az évek óta húzódó polgárháborús szembenállásra” – fogalmazott Lázár János.

Békéscsaba bár a lokálpatriotizmus talán legerősebb bástyája, nem tipikusan ellenzéki település. A Viharsarok központját vezető Szarvas Péter civil jelöltként lett ugyan független polgármester, de élvezi a kormányzat bizalmát. Ennek fényében talán nem is meglepő, ha a fideszes Herczeg Tamás simán behúzta a körzetet.

(Borítókép: Botka László 2019. október 13-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)