Nincs pozitív fejlemény a Magyarország ellen indított jogállamisági eljárásban

Az Európai Bizottság nem tud beszámolni pozitív fejleményekről a jogállamiság magyarországi helyzetével kapcsolatban – jelentette ki Didier Reynders igazságügyi uniós biztos Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetéről folytatott vitáján szerdán.

Didier Reynders beszédében reményét fejezte ki, hogy a folyamatban lévő eljárások lehetővé teszik a magyar hatóságok számára, hogy megfelelően reagáljanak az Európai Bizottság által megfogalmazott aggályokra.

Közölte, az Európai Bizottság számos kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a közös értékek megsértése miatt, köztük az akadémiai szabadsággal, valamint a civil társadalmi szervezetek, a migránsok és a szexuális kisebbségekhez tartozók jogaival összefüggésben.

Nemrégiben az uniós bizottság eljárást indított a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban is, amelyre választ vár Magyarországtól, mielőtt arról döntene, hogy az Európai Unió Bírósága elé vigye-e az ügyet 

– mondta Reynders. Kijelentette továbbá, hogy az Európai Bizottság elítéli a szexuális kisebbségekhez tartozók bármilyen megkülönböztetését, az ellenük elkövetett erőszakot és gyűlöletkeltést. Az Európai Unió értékeit és az alapvető jogokat kivétel nélkül minden uniós tagországnak és hatóságainak tiszteletben kell tartania – hangsúlyozta.

Elmondta, az Európai Unió az uniós forrásokkal kapcsolatos feltételességi mechanizmussal rendelkezik. Az Európai Bizottság a mechanizmus keretében folytatható eljárás megindításáról dönthet Magyarországgal szemben azt követően, hogy megvizsgálta a novemberben küldött, a kérdésekre adott magyar válaszokat – közölte.

Magyarország esetében „blokkolták” a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló alap forrásainak kifizetését – emlékeztetett. Hozzátette: a források lehívását lehetővé tevő magyar terv nincs elfogadva, ugyanis az Európai Bizottságnak előbb látnia kell az országspecifikus ajánlásoknak megfelelő valódi reformok megvalósulását.

Hidvéghi: A felnőtteknek joguk van az önkifejezésre

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője hozzászólásában emlékeztetett: vannak olyan területek, amelyeknél a döntések kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartoznak. A gyermekek védelme vagy az oktatás esetében az Európai Uniónak nincs kompetenciája – mondta.

A képviselő közölte: Magyarországon a felnőtteknek joguk van az önkifejezésre, beleértve a szexuális élet területét is. Ennek ellenkezőjének állítása hazugság – mondta. A gyermekek védelmével kapcsolatos magyar törvény elleni támadás valójában ideológiai alapú, boszorkányüldözést jelent – jelentette ki. Hozzátette: Magyarország úgy gondolja, hogy az LMBT-jogok szószólóinak nincs helyük az iskolákban és a játszótereken.

Elfogadhatatlan pénzügyi szankciókkal zsarolni a tagállamokat egy ideológiai program érdekében

– fogalmazott Hidvéghi. Az Európai Bizottságnak el kellene fogadnia a magyar nép akaratát, és fel kellene hagynia a politikai támadásokkal – zárta hozzászólását Hidvéghi Balázs.

Donáth Anna: A népszavazás törvénytelen volt

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt mondta, április 3. óta számos magyar döntött úgy, hogy elhagyja Magyarországot homoszexualitása miatt, vagy azért, mert homoszexuálisként családra vágyik.

Véleménye szerint a gyermekvédelmi törvényről tartott népszavazás törvénytelen volt, illetve politikai eszközként szolgált, amelyet – mint mondta – a magyarok többsége nem támogatott.