Mit csinálnak a vesztes ellenzéki miniszterelnök-jelöltek?

A 2010-es, a 2014-es, valamint a 2018-as választás után a 2022-es is a Fidesz–KDNP kétharmados parlamenti többségét hozta. Ahogy korábbi anyagunkban részleteztük, az ellenzéki pártok részlegesen összefogva, külön-külön rajthoz állva és teljesen összefogva is próbálkoztak Orbán Viktor ellen. Ebben a cikkben azokat a politikusokat gyűjtöttük össze, akik miniszterelnök-jelöltként voltak kihívói a Fidesz vezetőjének.

Háromszor futott neki, aztán kiszállt a politikából

Vona Gábor 2006-ban lett a Jobbik elnöke, a pártnak 2009-ig kellett várnia az igazi áttörésre. A 2009-es európai parlamenti választáson a magyar politikai paletta harmadik erejévé léptek elő, a három mandátumot érő 14,77 százalékos eredményükkel a kormányzó MSZP-től (17,37 százalék) sem voltak messze.

A 2010-es választásoknak Vona Gábor vezetésével vágtak neki, 16,7 százalékos eredményük az akkor még 386 fős országgyűlésben 47 széket jelentett. A Jobbik története során először lépte át a parlament küszöbét.

A 2014-es választáson a Jobbik megszilárdította országgyűlési pozícióját. Vona Gábor miniszterelnök-jelöltként 20 százalék fölé vitte a pártot, egyedül indulva háromszázezernél kevesebb vokssal maradtak el a baloldali összefogás (MSZP, Együtt, DK, PM, LMP) listás eredményétől.

A 2018-as választáson Vona Gáborék győzelemre készültek, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje néhány nappal a voksolás előtt is arról nyilatkozott, hogy 70 százalék feletti részvételnél kormányváltás lesz.

A kormányváltás elmaradt, sőt a Fidesz–KDNP újra kétharmados többségbe került a parlamentben. Vona Gábor a választási vereség után – annak ellenére, hogy a Jobbik itt egyértelműen az ellenzéki oldal vezető erejévé vált, jelentős szavazataránnyal előzve az MSZP-t, az LMP-t és a DK-t – lemondott pártelnöki pozíciójáról és parlamenti mandátumáról.

A visszavonult politikus vloggerkedni kezdett, videóiban különböző témákat dolgoz fel, és interjúkat készít. Vona Gábor beszélgetős műsorokban szerepel, könyveket írt, az Indexen publikál, és létrehozta a Második Reformkor Alapítványt, ami törvényjavaslatokkal is előállt.

Nehéz helyzetben lépett a nagyszínpadra

Mesterházy Attila már 2002-ben államtitkár volt, 2004-től országgyűlési képviselő. Az őszödi beszéd kiszivárgását, a 2006-os eseményeket, a gazdasági válságot, Gyurcsány Ferenc lemondását, majd Bajnai Gordon kormányzását követően az ő miniszterelnök-jelöltségével állt rajthoz 2010-ben az MSZP. A szocialisták vesztes csatába vonultak, csak a Fidesz sikerének mértéke volt a kérdés. Orbán Viktor végül kétharmados parlamenti többséggel tért vissza a miniszterelnöki székbe.

2014-ben baloldali összefogással a háta mögött próbálkozott Mesterházy Attila, aki az MSZP, az Együtt, a DK, a Párbeszéd Magyarországért és a liberálisok miniszterelnök-jelöltje volt. Listán 26 százalékra volt elég a szövetség, a Fidesz–KDNP újra kétharmados többségbe került.

A 2014-es EP-választás idején még ő volt az MSZP elnöke, ezen már a Jobbik is megelőzte a szocialistákat, Mesterházy Attila lemondott pozíciójáról.

A politikus az országgyűlés tagja maradt, de a NATO intézményrendszerében is több tisztséget töltött be, volt például a NATO Parlamenti Közgyűlésének elnöke.

Mesterházy Attila a 2021-es ellenzéki előválasztáson Veszprém 1-es választókerületében vereséget szenvedett Csonka Balázstól, a hatpárti közös listán pedig nem szerepelt, így búcsúzik az országgyűléstől.

Miniszterelnök-jelöltből főpolgármester

2017-ben még úgy volt, hogy Botka László, Szeged polgármestere lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje a 2018-as választásokon. Botka László 2017 októberében – súlyos kritikákat megfogalmazva – lépett vissza a jelöltségtől.

Karácsony Gergely 2010–2014 között országgyűlési képviselő, először az LMP, aztán a pártszakadás után a Párbeszéd színeiben. 2014-ben Zugló polgármesterévé választották.

A 2018-as választásokon végül ő volt az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, de a Fidesz–KDNP és a Jobbik mögött csak a harmadik helyre sikerült befutniuk. Karácsony Gergely 2019-ben megnyerte az ellenzéki önkormányzati előválasztást, majd Budapest főpolgármesterévé választották.

A városvezető 2021-ben pályázott a hatpárti ellenzék miniszterelnök-jelöltségére is, az előválasztás második fordulójába a második helyen jutott tovább, de némi alkudozás után visszalépett a harmadik Márki-Zay Péter javára, akivel súlyos vereséget szenvedett az ellenzék.

Karácsony Gergely listáról bejutott a parlamentbe, de mandátumát nem veszi fel, marad Budapest főpolgármestere.

Kisebb pártok jelöltjei

A 2018-ban még létező Együtt a 2014-es összefogást követően önállóan mérette meg magát, sőt miniszterelnök-jelöltjük is volt Szigetvári Viktor személyében. Az egy százalékot sem sikerült elérniük, Szigetvári Viktor kiszállt a politikából.

2018-ban az LMP is miniszterelnök-jelöltet állított. Szél Bernadett vezetésével – aki 2012-től volt a párt országgyűlési képviselője – 7,06 százalékos listás eredménnyel jutottak a parlamentbe.

Szél Bernadett még abban az évben kilépett az LMP-ből, munkáját független országgyűlési képviselőként folytatta. A 2022-es választás után a Momentum frakciójához csatlakozott volna, de Pest 2-es számú választókerületében nem tudta legyőzni a kormánypárti Menczer Tamást. Az ellenzék közös listáján nem kapott bejutó helyet, de Márki-Zay Péter neki adná át nem vett mandátumát.

Polgármesternek maradni és új pártot alapítani

A 2022-es országgyűlési választáson Toroczkai László miniszterelnök-jelöltként a parlamentbe vezette a Mi Hazánk Mozgalmat, Ásotthalom polgármestere a Tisztelt Házban folytatja politikai pályafutását.

A hatpárti ellenzéki szövetség miniszterelnök-jelöltje nem vette át mandátumát, így Márki-Zay Péter marad hódmezővásárhelyi polgármester, és bejelentette, hogy már a 2024-es EP-választáson indítaná új, egyelőre megalapításra váró konzervatív pártját.

(Borítókép: Mesterházy Attila,  Vona Gábor és Márki-Zay Péter. Fotó: Kovács Attila, Soós Lajos / MTI, Kaszás Tamás / Index)