2024. június 23. 21:00
Svájc
Németország
Frankfurt Arena III. forduló
2024. június 23. 21:00
Skócia
Magyarország

Már 2000 milliárd forint felett jár a költségvetési hiány

2022.04.25. 15:16 Módosítva: 2022.04.25. 15:17
Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszerének első negyedévi hiánya 2309,4 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 1144,1 milliárd forinttal szemben. A bevételek az előző év azonos időszakához képest 1248,7 milliárd forinttal, 21,5 százalékkal nőttek, a kiadások 2414,0 milliárd forinttal, 34,7 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának összegét.

A Pénzügyminisztérium közlése szerint az első három hónapban felhalmozott hiány a 3152,6 milliárd forintos éves előirányzat 73,3 százalékát érte el.

A központi költségvetés 2331,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 17,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 39,2 milliárd forintos többletet könyveltek el március végéig.

A költségvetés hiánya 1388,4 milliárd forinttal meghaladta az egy évvel korábbit,

a társadalombiztosítási alapoké 165,5 milliárddal elmaradt attól, az elkülönített alapok egyenlege 57,6 milliárd forinttal javult.

Március végéig az általános forgalmi adóból 1495,7 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 299,3 milliárd forinttal, 25,0 százalékkal haladta meg. A jövedéki adóból származó bevétel az év első három hónapjában 266,6 milliárd forintot tett ki, amely 7,2 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi bevételnél, ami 2,8 százalékos növekedésnek felel meg.

A személyijövedelemadó-bevételek az év első három hónapjában 172,5 milliárd forintot tettek ki, 505,5 milliárd forinttal kevesebbet az egy évvel korábbinál, amit a bérek növekedése és a gyermeket nevelő szülők részére történő egyszeri adó-visszatérítés együttes hatásával magyaráz a PM tájékoztatója. Március végéig a személyi jövedelemadóból visszautalt összeg 684,1 milliárd forintot ért el, ami 654,9 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál, míg a befolyt összeg 149,4 milliárd forinttal, 21,1 százalékkal 856,6 milliárd forintra nőtt.

Az uniós programok bevételei mérlegsoron március végéig 200,1 milliárd forint bevétel keletkezett. A felmerült kiadások túlnyomó részét a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), valamint a Széchenyi 2020 programjai adták.

A nyugdíjbiztosítási alap első negyedévi bevételei 1348,2 milliárd forintot tettek ki, amiből a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból az előző évinél 115,4 milliárd forinttal több, 934,8 milliárd forint származott, míg 403,0 milliárd forint a költségvetési hozzájárulásból eredt. A háromhavi nyugdíjkiadások 1340,4 milliárd forintot értek el, ami 316,2 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A 30,9 százalékos kiadásnövekedést a 13. havi ellátások februári kifizetése okozta, amikor 2,5 millió nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy 371,3 milliárd forint 13. havi ellátásban részesült.

Az egészségbiztosítási alap első negyedévi bevételei 900,3 milliárd forintot értek el, amiből a szociális hozzájárulási adó és járulékok összege 512,9 milliárd forint volt, 70,9 milliárddal, 16,0 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az alap költségvetési kiegészítése 309,1 milliárd forint volt, 129,4 milliárd forinttal több az előző évinél. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás március végéig 531,4 milliárd forintot tett ki a tavalyi 507,1 milliárd forinttal szemben. Az emelkedést a tavaly januártól bevezetett béremelésekkel indokolta a jelentés.

A nettó kamatkiadás 189,0 milliárd forint volt az első negyedévben, 60,7 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. Ezen belül a devizakamat-kifizetések 57,0 milliárd forinttal emelkedtek.

A központi költségvetés adóssága március végéig 1636,4 milliárd forint növekedéssel 42 333,5 milliárd forintot tett ki. A költségvetés hiányát finanszírozó nettó forintkibocsátás 1349,3 milliárd forinttal, a nettó devizakibocsátás 256,2 milliárd forinttal növelte az adósságot. A forintnak az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 24,7 milliárd forinttal növelte az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét – írja az MTI.