2024. június 22. 15:00
Georgia
Csehország
Volksparkstadion II. forduló
2024. június 22. 18:00
Törökország
Portugália
BVB Stadion Dortmund II. forduló
2024. június 22. 21:00
Belgium
Románia

Virológusprofesszor: A koronavírus beáll a sorba, de új járványok jöhetnek

DSOKI20200925007
2022.04.28. 08:03
Kutatással és új egészségügyi berendezkedéssel lehet felkészülni a következő évtizedekre – állítja Jakab Ferenc virológusprofesszor, a PTE virológiai laboratóriumának vezetője, aki szerint a kutatás, az egészségügyi berendezkedés átalakítása lehet a megfelelő védekezési mód a következő évtizedek járványhullámai ellen.

Valóban lecsengőben van a koronavírus-járvány, vagy ez csak a látszat?

Annak ellenére hogy mindig vannak esetszámok – és valóban, ez hol emelkedik, hol csökken –, azt prognosztizálom, hogy az elkövetkező, nyári hónapokban a nagy meleg, az UV-sugárzás, a napsugárzás nem a légúti megbetegedéseknek fog kedvezni. Azt hiszem, hogy azt nem fogjuk elérni, hogy ne legyen egyetlen fertőzött sem Magyarországon, csak jóval alacsonyabb lesz az arányuk. Aztán hogy ősszel mi lesz, azt meglátjuk. Azt vallom, hogy

ez a vírus is be fog épülni a normális palettába, abba a fertőzési sorba, amely ősszel, illetve tél idején támad minket, és felső légúti fertőzést okoz.

Hasonlóan az influenzához, ez is szórványos, időközben kisebb-nagyobb járványokat előidéző fertőző betegséggé fog átalakulni, és hozzá kell szoknunk.

A 2020-as letaglózó járványra tehát már nem kell számítanunk?

Ezt sem lehet megjósolni. A koronavírus nagyon változatos, tehát nagyon változatos formában jelenhet meg. Látjuk, hogy különböző variánsok jelennek meg szerte a világon. Ha a kevésbé átoltott ázsiai vagy afrikai területekről egy olyan variáns üti fel a fejét, és érkezik Európába, amely súlyosabb, akkor nem biztos, hogy a meglévő és megszerzett védettségünk tökéletesen helyt fog állni. 

Olyan horderejű járványra, mint amikor az emberiség teljesen védtelen volt ezzel a kórokozóval szemben, nem kell számítani.

Mostanra már nagyon sokan átvészeltük a fertőzést. Ez hosszú távú védettséget nem eredményez, de nagyon sokan megkapták a koronavírus elleni oltást, ami előnyt jelenthet.

Hány vakcina jelent most biztos védettséget?

A három oltás mindenféleképpen sokkal jobb, mint a kettő. Ez tudományosan igazolt tény. A negyedik oltással kapcsolatban azonban már én is egy kicsit óvatosabb duhaj vagyok. Nem biztos, hogy nyár előtt a legszerencsésebb valakinek megkapnia a negyedik oltást, vagy akár a harmadikat. A negyediket semmiképp. Én várnék ezzel az őszi időszak előtt. A meleg miatt a fertőzés talán visszaszorulóban lesz a nyári hónapokban. Amikor ősszel az immunrendszerünket újra fel kell frissíteni  egy kicsit arra, hogy mi ellen kell védekezni, akkor kellene egy frissítő, ismétlő oltást beadatni. 

Az oltások tekintetében van különbség, vagy most már tiszta a kép, hogy minden oltás egyformán véd?

Minden oltás jó, de azt nem lehet kijelenteni, hogy milyen oltás hogyan véd. Ez nagyon egyénfüggő. Vannak, akiknek a hagyományos technológiákkal gyártott oltások nagyon jól bejöttek, a szervezetük jól reagált. Vannak, akiknek a sokkal komolyabb és újabb molekuláris biológiai módszerekkel gyártott, harmadik generációs vakcinák eredményezték a nagyobb immunválaszt. Mostanra nagyjából kiderült mindenki számára, hogy a szervezete melyik oltásra reagált jobban, afelé kell tendálni. Én magam egyébként azt gondolom, és a nemzetközi meg a hazai tapasztalat is az, hogy az új, harmadik generációs, RNS-alapú vakcinák azok, amelyek a legjobb hatásfokkal működnek és dolgoznak.

Nemrégiben ismét feltűnt a Zika-vírus, amely 2016-ban már okozott egészségügyi vészhelyzetet. Ezzel és újabb járványokkal számolnunk kell?

Nagyon sok kutató évek óta – és főleg most, a koronavírus-járvány után – egyre inkább azt mondja, hogy a járványok korát fogjuk érni. Nagyon sokan, így mi is kaptunk ezért kritikákat, de ez sajnos egy kimutatott és tényként kezelt állítás már. Egyre inkább olyan fertőző betegségek jelennek meg, és olyan területeken, ahol addig még nem volt ismert az adott vírus. Ennek számos faktora van. Egyik ilyen faktor lehet a vírust terjesztő szúnyog megjelenése és a stabil populáció kialakulása. Amint ez megjelenik, gyakorlatilag egy fertőzött szúnyog már fertőzött petéket rak. Abban a pillanatban, hogy kialakít  egy stabil populációt egy területen, képes továbbadni más szúnyogoknak, és onnantól embereket is megbetegíthet. Az emberiségnek ezzel számolnia kell. Egyre többen vagyunk, egyre többen és egyre nagyobb városokban élünk, ahol a járványok futótűzként terjedhetnek, tehát ez nem meglepő. Sajnos erre társadalmi szinten is fel kell készülni, és az erre való védekezésre is.

A legjobb védekezés a felkészülés

Mi lehet a felkészülés módja? Nyilvánvaló, hogy a félelem nem megoldás, az sem megoldás, hogy ugyanúgy éljük az életünket, de az sem megoldás, hogy mindent megváltoztatunk magunk körül. 

Én nem az egészségüggyel kezdeném, hanem a kutatással. Nagyon komoly kutatási tőkét és pénzt kell allokálni és biztosítani arra, hogy az ilyen fertőző betegségek kutatásával és a járványok kialakulásának kutatásával foglalkozó, akár virológiai, akár epidemiológiai kutatócsoportokat támogassák. A megelőzés a kulcsszó minden esetben. Amikor már kezelni kell valamit, az már baj.

Megelőzni kell. A megelőzésnek pedig az egyértelmű útja az, hogy igenis időt, energiát és pénzt kell fordítani azokra a kutatásokra, amelyek ezeket a potenciálisan nagy világjárványokat okozó vagy okozható vírusokat vizsgálják.

Ez egy nagyon fontos dolog. Ezekre különböző nemzetközi és remélhetőleg hazai programok is épülnek, ezeket a kutatócsoportokat támogatni kell, hiszen ez a kulcs. Csak az ellen tudunk védekezni, amit ismerünk, az ismeretlent pedig meg kell ismernünk ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni.

Mi lehet a kívánatos modell akár a magyar egészségügyben, akár a világban arra, hogy fel tudjunk  készülni  a járványokra?

Az egészségügynek is fel kellett készülnie és be kellett rendezkednie egy másfajta kezelésre. Igenis el kell érnünk azt a világot, ahol legalább a nagyobb klinikai központoknak van olyan részük, van olyan szárnyuk – mondjuk egy épületnek, egy osztálynak –, ahol fertőző betegségekben szenvedő emberek kezelésére izolált módon és elkülönítve van lehetőség. Nem azt mondom, hogy ennek az osztálynak mindig így kell működnie, de ha szükség van rá, akkor pillanatok alatt át tud állni, és fertőző betegségekben szenvedőket el tud különíteni izolált módon. Az egészségügynek is egy kicsit másfajta szemléletre kell átállnia.

Mindemellett amit kiemelkedően fontosnak tartok, az az utánpótlás-nevelés. A Nemzeti Laboratóriumban, Pécsett mi is keményen dolgozunk azon, hogy hazai szakembereket képezzünk, virológusokat, mikrobiológusokat. Látszik, hogy erre igen nagy igény van, és sajnos azt kell mondanom, hogy a jövőben igen sok munkájuk lesz.

Jelenleg hogy áll  Magyarországon a kutatástámogatás? A koronavírus-járvány ösztönzőleg hatott akár a kormányzatra, akár más szervezetekre abban, hogy több pénzt kapjanak?

Magyarországon több lábon áll a kutatás. Vannak az egyetemi kutatóintézetek, az egyetemeken lévő kutatócsoportok és az akadémiai kutatóintézetek, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat igen színvonalas és nívós kutatásokat végző csoportjai, és most az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezése, az úgynevezett nemzeti laboratóriumi hálózat, amely szerintem eszméletlenül jó kezdeményezés. 

Jelen pillanatban közel húsz Nemzeti Laboratórium van. Ezek egymással is szoros hálózatban dolgoznak, nagyon erős alapkutatási, alkalmazott kutatási tevékenységet végeznek. Természetesen a kutatás-fejlesztés, illetve innováció tekintetében a cégekkel is együttműködnek hazai és nemzetközi szinten. Ennek kapcsán nyertük el Pécsett a Virológiai Nemzeti Laboratórium címet mi is. 

Valljuk be őszintén, a koronavírus-járvány segítette a kutatás-fejlesztést, hiszen talán kinyitotta a döntéshozók szemét mindarra, amiről már 2015 óta folyamatosan próbálunk tájékoztatni, és azt mondani: igenis ezeknek a fertőző betegségeknek a kutatására pénzt és kutatási támogatást kell fordítani. Azt gondolom, hogy most ez megtörtént, úgyhogy szerintem hazai szinten jelen pillanatban nincs okunk panaszra.

Milyen nagyságrend az, amellyel stabilan lehet hosszú távú, jó munkát végezni?

Ezt nem lehet megmondani. Ha valaki kutatni szeretne, és az élete részét képezi a munkája és a kutatása, akkor néhány millió forintból is nagyon komoly kutatásokat tud elérni. Nyilván a maga szintjén és a maga módján. Természetesen nem azokkal a vegyszerekkel vagy nem azzal a kutatási infrastruktúrával, amit szeretne, hanem azzal, ami megadatott, de már ott is nagyon jó eredményeket lehet produkálni.

Minél több a kutatásra fordítható pénzt, annál magasabb szintű kutatási eredményeket lehet elérni, ami a nemzetközi porondon való megjelenéshez elengedhetetlen. De nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy most ennyi vagy annyi pénzre van szükség ahhoz, hogy innentől fogva jó vagy nívós kutatást csináljunk. Lehet akármilyen infrastruktúrája valakinek, ha nincs meg hozzá a szürkeállomány, az csak egy darab fal meg néhány műszer összehordva. Nemcsak a pénz és az infrastruktúra fontos, hanem azok a fejek, azok az agyak, az a szürkeállomány, amely szükséges ahhoz, hogy színvonalas kutatást lehessen csinálni.

Ilyen szempontból Magyarország és Pécs kiemelkedően jól áll?

Magyarország és Pécs kiemelkedően jól áll. Azt gondolom, hogy ma Magyarországon, Pécsett centralizálódik a virológiai kutatások java és zöme. Nemcsak azért, mert Pécsett nagyon sok virológus van – tizennyolc kollégámmal dolgozunk együtt –, hanem azért, mert együttműködési megállapodás és szoros kollaboráció van Debrecen, Szeged, Budapest laboratóriumaival. A nagyobb centrumokkal, egyetemekkel, kutatócsoportokkal együtt, egy hálózatban képzeljük el a Virológiai Nemzeti Laboratóriumot. Olyan kicsi országban élünk, hogy össze kell fogniuk azoknak a szakembereknek, akik együtt tudtak dolgozni. Azt gondoljuk, hogy ennek egy hálózatban kell működnie, aminek igen, a központja Pécs, és nyilvánvalóan ide lokalizálódik a legnagyobb infrastruktúra és a legtöbb ember. De ez nem azt jelenti, hogy ennek a hálózatnak a többi tagját nem kötjük be ebbe a rendszerbe.

Mik azok a napi dolgok, amelyekkel most leginkább foglalkoznak? Még a koronavírus-kutatás zajlik, vagy már vannak új feladatok?

A járvány egy kicsit lecsengőben van, de ez nem azt jelenti, hogy a laboratóriumunk megszűnik. Sőt talán most van az, hogy egy kicsit nagyobb energiát tudunk rá fordítani. Nagyon dominálnak most a koronavírusos kísérletekben az állatkísérletek. Jelen pillanatban nagyon sok kutatóközponttal és céggel dolgozunk együtt az állatkísérletek tekintetében. Most – hála istennek – egy kicsit fel tudtunk szabadulni, tudjuk folytatni a koronavírus-járvány előtt megkezdett munkáinkat, illetve befejezni. 


Nagyon komoly kutatásokat folytatunk a krími–kongói vérzéses lázzal mind az alap-, mind alkalmazott kutatás tekintetében, de sok egyéb fontos, a világban jelen lévő kórokozóval foglalkozunk a nyugat-nílusi láztól kezdve a Nipah-víruson át. Most újra megnyílt a portfóliónk, és újra lehetőséget kaptak azok a kutatási témák, amelyek eddig fagyasztva voltak – a szó szoros értelmében. 

Kutatás határok nélkül

A járvány kapcsán végzett kutatások és a magyar eredmények a nemzetközi színteret is megnyitották  egy kicsit , vagy eddig is voltak ilyenek?

Eddig is komoly nemzetközi kapcsolatrendszert építettünk ki. A filovírus-kutatásunkkal kapcsolatban az Amerikai Egyesült Államok három legnagyobb fertőzőbetegség-kutató központjával vagyunk együttműködésben. Az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi hatósága által kiírt pályázatból egyet már megnyertünk, egy pedig folyamatban van, aminek nagyon pozitív a visszacsatolása. Most publikáltunk a Nature Communicationsben egy cikket, azt gondolom, egyedülálló, hogy Magyarországról ilyen témában ilyen publikáció jelenjen meg. Ez már a második, most készítjük a harmadikat.

Nemzetközi kitekintésben is megnyílt számunkra a világ, részben a Nemzeti Labor támogatása révén. Ez egy nagyon nagy tőkeinjekció volt számunkra, lehetőségeket és kapukat nyitott meg, nemcsak hazai, hanem nemzetközi fronton is.

Komoly nemzetközi kapcsolatokat kezdtünk építeni. Egy társlaboratóriumot hoztunk létre Bangladesben, akikkel igen szoros együttműködésben dolgozunk a bangladesi egyetemen. Kollégáim most töltöttek kint egy hónapot egy expedíció keretében, és várjuk az ottani kollégákat ide. Ők ott a mintagyűjtésben, mintafeldolgozásban vesznek részt, mi pedig az ide szállított pozitív mintákkal végezzük el azokat a kutatásokat, amelyek az ottani infrastruktúrában nem lehetségesek. Azt kell mondanom, hogy ezek a harmadik országbeli területek a járványok kiinduló gócpontjaként fontos faktorai a kollaborációnak, hiszen az innen származó kórokozók az egyik fő profilunk.

Az ön személyes élete mennyiben változott meg a koronavírus-járvány kapcsán?

Drasztikusan. Szerintem mindenkinek, de azt gondolom, hogy aki most a szakmában van bármilyen, akár egészségügyi, akár kutatási vagy más fronton, az elég jelentős változásokat élt meg. Nekünk a pandémia, a világméretű járvány megjelenése nem volt meglepetés. 

Hosszú-hosszú évek óta tanítjuk és kommunikáljuk, hogy a járványok korát fogjuk élni, és fel kell készülni a világjárványokra. Nem történt semmi, csak egyszerűen bejött, amit mondtunk.

Mi erre – virológusként – itt a csoportban is fel voltunk készülve. Nem csak infrastrukturálisan. 2017 márciusában a négyes labor – vagyis az olyan súlyos, életveszélyes fertőzéseket okozó vírusokat vizsgáló kutatólaboratórium, amelyek ellen sem célzott terápia, sem védőoltás nem áll rendelkezésre – megnyitásakor nagyon sokan bírálták, hogy miért kell Magyarországnak Pécs közepére egy BSL-4 -es laboratóriumot létrehoznia. Akkor azt mondtam, hogy ezt majd a történelem mondja meg. Hát megmondta.

(Borítókép: Jakab Ferenc 2020. szeptember 25-én. Fotó: Sóki Tamás / MTI)