Milyen előnyöket élvez egy megyei jogú város?

2022. május 1-je óta Magyarországon 25 megyei jogú város van: 18 megyeszékhely és hét további város. A megyeszékhelyek automatikusan megyei joggal bírnak. Az 1990. évi LXV. törvény szerint minden olyan város képviselő-testülete kérvényezheti megyei jogi státuszát, ahol elérték az ötvenezer fős lélekszámot. Ezután azok a települések kaphatják meg a rangot, amelyek a jogszabályi feltételeknek megfelelnek, rendelkeznek megyei szintű infrastruktúrával. A megyei jogú városok a saját feladataikon és hatáskörükön kívül ellátják a megyeieket is, a települési és a megyei önkormányzathoz tartozó ügyeket is kezelik, képviselő-testületük a közgyűlés. A többi várostól abban különböznek, hogy megyei szintű közszolgáltatásokat nyújtanak saját területükön. Bár többségük egy megye székhelye, ezek a városok jogilag nem a megyék részei, hanem azzal azonos rangú közigazgatási egységek.

Feltételek, amelyeknek meg kell felelniük

A következő feladatok teljesítésével kell számolniuk a megyei jogú városoknak:

• középfokú oktatás (helyenként több országos beiskolázású oktatási intézmény fenntartása is) működtetése és fejlesztése,
• nemzetiségi nyelvű középiskolai oktatás,
• diákotthoni ellátás,
• felnőttek alap- és középfokú oktatása,
• művészeti oktatás,
• könyvtári és levéltári szolgáltatás,
• esetenként a színház, a szabadtéri játékok, szimfonikus zenekar fenntartása,
• közművelődési intézmény, ifjúsági és gyermekház működtetése,
• sportlétesítmények fenntartása, a testedzési igények kielégítése, a testnevelés, a diáksport, a szabadidő-, a verseny- és az élsport, a természetjárás, a turizmus feltételeinek biztosítása,
• távhőszolgáltatás, a kéményseprői szolgáltatások, a közfürdők működtetése,
• kórház-rendelőintézet működtetése, drogcentrum szervezése,
• nevelőotthonok, csecsemőotthonok, speciális szociális otthonok szervezése. 
• A megyei jogú városi és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására.

Baján és Esztergomban is megfelelő a közfeladatokat ellátó szolgáltatások mennyisége és minősége, oktatás, az egészségügyi, a szociális intézmények, sportlétesítmények, rendszeresek a kulturális események, de lakosainak száma nem éri el az ötvenezer főt, Baján 34 948-an, Esztergomban 29 043-an élnek a 2022-es adatok szerint. Emiatt korábban nem sikerült megszerezniük a státusz megszerzéséhez a parlamenti többség támogatását. Az idén benyújtott kérvényben további indoklásként az szerepel, hogy a Bács-Kiskun megyei település száz kilométeres sugarú körében nincs nagyobb város, emellett itt van az ország egyik legnagyobb közforgalmú és kereskedelmi kikötője. Esztergom pedig iskolaváros, közép- és felsőfokú intézményeknek ad otthont, és a kereszténység felvétele óta több mint ezeréves egyházmegyei központunk. 

2022. március 10-én a parlament 132 igen szavazattal, 3 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett megszavazta a két város megyei rangra emelését, ami május 1-jétől lépett életbe. A cím számos előnye mellett azzal is jár, hogy a megyei szintű közszolgáltatásokat 2024-ig meg kell szervezniük. 

Érd városának egy évet kellett várnia, mire a megyei jogú város státuszára vonatkozó kérelmüket jóváhagyták 2005-ben, bár már a kilencvenes évek óta ötvenezernél több ember él a településen, az infrastrukturális követelményeknek meg kellett felelniük. 

Nem lehet ezt a rangot elveszíteni

A rendszerváltás után rendelkeztek arról, hogy a megyeszékhelyeken kívül a közigazgatási rangra az ötvenezer fő feletti települések is pályázhassanak. 1990-ben húsz megyei jogú városunk volt, közülük csak Sopron (55 083 fővel), Nagykanizsa (54 052 fővel) és Dunaújváros (59 028 fővel), Hódmezővásárhely (51 191 fővel) nem volt megyeszékhely, 1994-ben kapta meg a címet Salgótarján és Szekszárd megyeszékhellyé nyilvánítással, majd 2006-ban Érd az akkori 62 ezres lélekszámával. 

A törvény nem rendelkezett arról, hogy a címet el lehetne veszíteni, ezért a státusz megszerzése óta folyamatosan csökkenő népességű, közigazgatásilag fontos, bár nem megyeszékhely városaink is megyei jogúak maradtak. 

Fejér megyében Dunaújváros 2009-ben haladta meg utoljára az ötvenezres határt, lélekszáma azóta is folyamatosan csökken, most 42 251 ember él ott.

Csongrád-Csanád megye második legnépesebb városa, Hódmezővásárhely népessége már 2007-ben sem érte el az ötvenezer főt, azóta egyre kevesebben élnek ott, 2022-ben 43 544-en

Nagykanizsa – bár területileg másfélszerese a megyeszékhelynek, Zalaegerszegnek – 2012 óta ötvenezer alatti a lélekszáma, idén 44 857 (Zalaegerszegé 55 384).

Magyarország majd minden településén népességfogyás következett be a kilencvenes évek óta, akkor 10,37 millió volt a hazai populáció, ami 2022-ben a KSH adatai szerint 9,84 millióra csökkent. Egyedül két régióban – Pest megyében harminc százalékkal és Győr-Moson Sopron megyében húsz százalékkal – élnek többen azóta. Meglepő módon Budapest lakossága is csökkent mintegy 270 ezer fővel, 1990-ben még kétmillióan éltek a fővárosban. Ami nem tartozik a megyei jogú városaink sorába, mert Budapest 1873-as megalakulása óta különleges jogi helyzetben van. 

A megyei jogú státusz előnyei

A város presztízsét növeli, ami további befektetőket is vonzhat. Az önkormányzati választásokon saját megyei listát állíthat. Az uniós pályázatoknál nem kell a megye többi városaival versenyeznie, ha a térség fejlesztéséről van szó. A polgármesterek fizetése is a jogszabályban meghatározottak szerint a korábbi bruttó 975 ezer forintról bruttó 1,3 millió forintra emelkedik, az alpolgármesterek és a közgyűlési képviselők díjazása is nő. Bekerülhetnek a Modern Városok Programba, ami évente tízmilliárdos támogatást jelenthet a megyei jogú szintre emelt városnak.

(Borítókép: A légi fotón az esztergomi bazilika látképe 2021. július 30-án. Fotó: Varga György / MTI)