16:00, December 03.
Hollandia 3
Egyesült Államok 1
Kalifa Nemzetközi Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 03. ÉLŐ
Argentína 1
Ausztrália 0

Nyaralásra készül a család, avagy a munkavállalók szabadságjogai

BJASZ20190806006
2022.05.09. 09:10
Hamarosan itt a nyár, lassan látótávolságba kerül a nagy szabadságolások időszaka. Ezért aztán nem mindegy, hogy hány nappal kalkulálhatunk, mikor vehetjük ki a szabadságot, mennyi időre mehetünk el nyaralni, vagy megszakíthatja-e a munkáltató a vakációnkat. Összeszedtük a legfontosabb munkajogi szabályokat.

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

Az alapszabadság mértéke egységesen évente húsz munkanap.

A munkavállaló az alapszabadságon felül az életkorára, a gyermeknevelés érdekében, továbbá egészségügyi okokra, vagy a munkavégzéssel járó egészségügyi kockázatokra tekintettel pótszabadságra is jogosult.

Az alapszabadságtól az apaszabadságig

Életkor után járó pótszabadság először abban az évben jár a munkavállalónak, amikor a szükséges életkort betöltötte:

  • a 25. életévtől 1 munkanap;
  • a 28. életévtől 2 munkanap;
  • a 31. életévtől 3 munkanap;
  • a 33. életévtől 4 munkanap;
  • a 35. életévtől 5 munkanap
  • a 37. életévtől 6 munkanap;
  • a 39. életévtől 7 munkanap;
  • a 41. életévtől 8 munkanap;
  • a 43. életévtől 9 munkanap;
  • a 45. életévtől 10 munkanap.

Ami a pótszabadságot illeti, a gyermeket nevelő munkavállalónak – akár férfi, akár nő – a 16 évesnél fiatalabb

  • egy gyermeke után kettő,
  • két gyermeke után négy,
  • kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.

AZ EGYÜTT ÉLŐ SZÜLŐKNÉL A PÓTSZABADSÁG MINDKÉT SZÜLŐT MEGILLETI.

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Még valami: ha a munkavállaló év közben válik jogosulttá a gyermeknevelési pótszabadságra, akkor neki az évre járó teljes pótszabadság jár, mert a törvény nem szabja feltételül ehhez a munkavégzés időtartamát. Például annak a 40 éves szülőnek, aki három, 16 évesnél fiatalabb – köztük egy fogyatékos – gyermeket nevel, 36 (20+7+7+2) munkanap szabadság jár.

Az apát a gyermeke születése után pótszabadság, az úgynevezett apaszabadság illeti meg. Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Az apaszabadság az anyával és az újszülöttel való együttlétet, a kötődés elősegítését szolgálja, ezért viszonylag rövid határidőn belül, a szülést követő két hónapon belül igényelheti az apa.

A munkáltató ezt a pótszabadságot az apa kérése szerinti időpontban köteles kiadni.

Azonban erre is érvényes az az általános szabály, hogy az apának az igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelentenie. Az apaszabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

Az alapszabadságon felül öt munkanap pótszabadság jár továbbá:

  • a fiatal munkavállalónak utoljára abban az évben, amikor a tizennyolcadik életévét betölti;
  • a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak;
  • megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónak.

Mennyi jár a részmunkaidőseknek?

Régi tévhit, ami makacsul tartja magát, hogy részmunkaidős foglalkoztatás esetén arányosan kevesebb szabadság jár. Ez nem így van. 

A részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak ugyanannyi szabadság jár, mint a teljes munkaidőben dolgozónak.

A munkaügyi bíróságok már számtalan ítéletükben megerősítették, hogy a részmunkaidőben alkalmazott munkavállalónak is az általános szabályok szerint jár az alap- és pótszabadság. Sőt, ha valakinek több részmunkaidős munkaviszonya van, akkor mindegyik munkaviszonya után jár a szabadság. Vagyis akinek két négyórás munkaviszonya van, mindegyikben húsz-húsz nap az alapszabadsága. Persze ha az egyik munkaviszonyában éppen szabadságon van, nem mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól a másik munkaviszonyában.

Tizennégy egybefüggő nap

A szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, a kiadás előtt azonban a munkáltatónak meg kell hallgatnia a munkavállalót.

Évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben viszont a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató, a munkaviszony első három hónapját leszámítva. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal,

legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

Megszakíthatják-e a szabadságot?

Nos, a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

  • a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja;
  • a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja;
  • kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

A munkáltató azonban köteles megtéríteni a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit. A szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

Mi a helyzet a próbaidősekkel?

Elvileg próbaidő alatt is lehet szabadságra menni. A Munka törvénykönyve nem tiltja, hogy a munkavállaló a próbaideje alatt szabadságra menjen. Igaz,

a törvény alapján a munkaviszony első három hónapjában a munkáltató nem köteles szabadságot kiadni a munkavállaló kérésére.

Azaz nem tilos kérni, de nem is köteles kiadni. Egy új munkahelyen ezzel együtt nem szerencsés azzal nyitni, hogy két hétre szabadságra megyünk. Egy régóta tervezett és befizetett utazást viszont, ha azt a szerződéskötéskor előre jeleztük, a munkáltatónak illik engedélyeznie.

És a diákmunkásokkal?

A diákmunkások is jogosultak szabadságra, amely a munkaviszony időtartalmával arányosan illeti meg őket. Iskolaszervezeten keresztüli munkavállalás esetén azonban nem a Munka törvénykönyve irányadó, hanem a gazdálkodó szervezeteknél munkával eltöltött napok száma.

minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár.

Mint arról már szó volt, tizennyolc éves korig jár öt plusz szabadnap a Munka törvénykönyve szerint. Ha valaki csak nyáron dolgozik, a szabadságkeret időarányosan csökken.

Átvihető-e a következő évre?

Főszabályként a szabadságot abban az évben kell kiadni, amelyben az a munkavállalónak jár. Természetesen itt is akad két kivétel:

  • ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki;
  • adott évben kiadott szabadságnak minősül az is, ha a szabadság decemberben kezdődik és legfeljebb öt munkanap a következő évre csúszik át.
Hosszú hétvégék, pihenő- és munkaszüneti napok 2022-ben
Június 6. hétfő Pünkösdhétfő Munkaszüneti nap (háromnapos hétvége)
Augusztus 20. szombat Államalapítás ünnepe Munkaszüneti nap
Október 23. vasárnap 1956-os forradalom ünnepe Munkaszüneti nap
Október 31. hétfő    Pihenőnap (négynapos hétvége)
November 1. kedd Mindenszentek napja Munkaszüneti nap
December 24. szombat Szenteste Pihenőnap (háromnapos hétvége)
December 25. vasárnap Karácsony Munkaszüneti nap
December 26. hétfő Karácsony Munkaszüneti nap

(Borítókép: Négytagú hátizsákos turista család pihent meg a Balaton-parton gyalogos túrájuk közben. Fotó: Jászai Csaba / MTI)



  • Hírek
  • Hírek