Még mindig gyerekcipőben jár hazánkban az állatvédelem

„A valódi és szükségszerű állatvédelem Magyarországon még csak most van születőben” – jelentette ki az Indexnek Illés-Tóth Anna, a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének (MÁOSZ) megválasztott elnöke, utalva arra, hogy bár az elmúlt ciklusban számos pozitív előrelépés történt, valójában még mindig gyerekcipőben járunk.

Az állatvédő szerint a probléma sokrétű, a tennivaló pedig rengeteg, és elsősorban a kormányon múlik, hogy a következő időszakban mekkorát tudunk előreugrani. Az állatvédő az előttünk álló feladatokat tekintve a következőképpen priorizálna:

• Hatékony ivartalanítási programokra van szükség. Ivartalanítási klinikákat kell létrehozni, a nagyobb anyagi ráfordítás mellett a szabályokat is meg kell változtatni.
• Új és szigorúbb ellenőrzési rendszereket kell kialakítani. Civil szervezetek bevonásával erősíteni kell a felügyeleti szervek munkáját.
• Egyes, már bevált intézkedéseket más állatfajokra is ki kell terjeszteni. 2010 óta például kötelező mikrochipet ültetni a kutyákba, de elérkezett az idő, hogy ezt a macskáknál is meglépjék.
• Közvetlenebb kommunikációs csatornát kell nyitni az illetékes miniszteri biztos és az állatvédők között. A MÁOSZ úgy látja, hogy jelenleg csak pár nagyobb szervezet számára biztosított a párbeszéd és a bejárás, míg a kisebb szervezetek vezetői hátrányban érzik magukat.

„Ettől függetlenül a területhez tartozó miniszteri biztos kinevezését mindenképpen előrelépésnek tartjuk, ezzel ugyanis egy rendszerszintű működés jött létre. Látni kell ugyanakkor, hogy még az út elején járunk” – mondta Illés-Tóth Anna.

Mint ismert, Nagy István agrárminiszter 2020 októberében nevezte ki Ovádi Pétert a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosnak. Az elmúlt ciklusból szintén fontos kiemelni, hogy 2021 tavaszán megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács. Ugyanezen év végén az Országgyűlés egyhangúlag megszavazta az állatvédelemmel összefüggő egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítását, amely többek között az állatokat megmérgezők, illetve a szaporítók szigorúbb büntetéséről rendelkezett, de döntöttek arról is, hogy az állatviadalokon való részvétel is minősüljön bűncselekménynek.

A MÁOSZ megválasztott elnöke az új állatvédelmi törvénnyel kapcsolatban kiemelte:

Egyelőre nagyon nehéz megítélni, hogy a majdnem duplájára emelt büntetési tételek milyen mértében hozzák meg a kívánt hatást. Kevés a mérhető eredmény, a megítéléshez még időre van szükség. Csak bízni tudok abban, hogy a szigorítás gyakorol némi visszatartó erőt, de illúzióim nincsenek.

Illés-Tóth Anna arról is beszélt lapunknak, hogy a központi intézkedések mellett valódi edukációra is szükség lenne, jelenleg ugyanis rengeteg probléma a rossz hozzáállásból ered, elég, ha a sokszor borzalmas tartási körülményekre, a megfontolatlanul hobbiállatot vállaló emberekre, a szaporodás korlátok nélkül hagyására és a régi beidegződésekre gondolunk.

Bár a civil szervezetek erőn felül teszik a dolgukat, a problémák folyamatosan újratermelődnek. Leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, mintha egy léket kapott tengeralattjáróból próbálnák kimerni a vizet úgy, hogy még nagyon messze van a legközelebbi sziget. A kijutáshoz a szemléletformálás is elengedhetetlen

– hangsúlyozta az állatvédő.

(Borítókép: Koszticsák Szilárd / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!