Novák Katalin: Nem vagyunk semlegesek, elítéljük a putyini agressziót

image 6483441
2022.05.14. 12:33
Novák Katalin az ünnepélyes beiktatási ceremónián, a Kossuth téren mondta első köztársasági elnöki beszédét.

A Kossuth téren az ünnepélyes zászlófelvonás és a Himnusz eléneklése után Kövér László házelnök ismertette, hogy az országgyűlés Novák Katalint választotta köztársasági elnöknek.

Novák Katalin beiktatási beszédét azzal kezdte, hogy hálával a szívében érkezett ide, és köszöntötte a világ összes magyarját.

A magyarok köztársasági elnökeként először szólítom meg önöket. Köszönöm a bizalmat, ebből a bizalomból elsősorban felelősség fakad. Felelősség azok iránt, akik támogatnak, hogy ne okozzak nekik csalódást, de azok iránt is, akik ma még bizalmatlanok és elutasítóak.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, meg kell mutatnia, mit jelent neki Magyarország, a honfitársai, mit gondol a közös életünkről és a világban betöltött helyünkről. Ebből a magyar világnézetből következnek majd a cselekedetei. Novák Katalin szerint együtt vagyunk abban a szándékban és akaratban, hogy a magyaroknak a XX. század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után a XXI. században jobb, szebb, békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsenek.

Beszédét azzal folytatta, hogy bár sok okunk van örömre, büszkeségre és ünneplésre, „egy sötét felleg árnyékot vet az életünkre”, ez a háború. Novák Katalin leszögezte, hogy ez most nem a videójátékok virtuális valósága, nem CGI vagy photoshop, nem háborús film, ez az a véres valóság, amit nagyszüleink a II. világháborúban megtapasztaltak. Ukrajnában valódi a sebesültek vére, a családok szétszakítása, a gyerekek sírása, a tankok dübörgése, a fegyverek ropogása, valódi a megrendülés, valódi a félelem.

Az államfő úgy látja, hogy a háború eddig legtöbbünk számára nem volt igazi veszély, vészjósló valóság, hanem a múlthoz vagy egy távoli országhoz tartozó, elkerülhető fenyegetés, még akkor is, ha a délszláv háború a szomszédunkban zajlott.

Novák Katalin kifejtette, hogy Ukrajna megtámadása az első döbbenetet követően egyszerre követelt azonnali és jól átgondolt, hosszú távon érvényes válaszokat. Február 25-én, ahogy az első menekültek megérkeztek, mérlegelés nélkül siettek a segítségükre, azóta 700 ezer menekült érkezett Magyarországra.

Magyarország emberségből jelesre vizsgázott

A köztársasági elnök szerint az önzetlen segítség mellett tudnunk kell azt is, hogy mi a válaszunk erre a háborúra. Novák Katalin tíz pontban sorolta fel, hogyan néz ki a háború Magyarországról:

  1. Elítéljük a putyini agressziót, egy szuverén állam fegyveres megtámadását.
  2. Örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre.
  3. Békét akarunk itt és a szomszédos országokban is. A békét akarjuk megnyerni, nem a háborút.
  4. Ez nem a mi háborúnk, de ellenünk, békeszerető, biztonságra vágyó magyarok ellen is vívják. Követeljük a háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését.
  5. Nem vagyunk semlegesek. Az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán állunk. Az Európai Unió és a NATO szövetségének részeként vállalt kötelezettségeinknek eleget teszünk, de amikor jogunk van nemet mondani, és az érdekünk úgy kívánja, nemet mondunk.
  6. Többszörösen megharcolt szuverenitásunkról nem vagyunk hajlandók lemondani.
  7. Támogatjuk Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez.
  8. Készek vagyunk áldozatot hozni a békéért, és nem akadályozzuk szövetségeseink áldozathozatalát. Ugyanakkor nem egyezünk bele olyan döntésekbe, amelyek nagyobb áldozatot követelnek a magyar emberektől, mint Oroszországtól.
  9. Vállaljuk a közvetítő szerepet a hadviselő felek között a béke érdekében.
  10. Az Ukrajnában élő magyar embereket megillető jogok biztosításához ragaszkodtunk eddig, most és a háború után is ragaszkodni fogunk.

Novák Katalin azzal folytatta, hogy időnként egyedül állunk, de vannak szövetségeseink és barátaink, tudjuk, mikor kire számíthatunk, és mások is tudják, hogy a magyarok szavukat tartó bátor bajtársak, „néha ugyan kényelmetlen barátok vagyunk, de ha valódi a szükség, mi nem futamodunk meg”.

A köztársasági elnök itt azt is elmondta, hogy első útja Varsóba, a lengyel államfőhöz vezet majd.

Mi nem változtunk

Novák Katalin a beszéd második felében kiemelte: joggal vagyunk büszkék páratlan nyelvünk gazdagságára, nemzetünk viharvert történelmére, kultúránk kincseire, a magyar elme vívmányaira. Rögzítette, hogy a ’48-as forradalom, az ’56-os szabadságharc és a vasfüggöny megbontása többszörösen bizonyította „szabadságunk iránti olthatatlan szenvedélyünket és azt, ha kell, meg is küzdünk érte”. Novák Katalin Magyarországot erős, bátor, szuverén nemzetként jellemezte, amely kiállt magáért, és nem ijed meg a konfliktustól, képes megvédeni az álláspontját.

Mi nem változtunk. Mi ma is ugyanazok a magyarok vagyunk, akik ’48-ban, ’56-ban és 33 évvel ezelőtt küzdöttek a szabadságukért.

Novák Katalin úgy gondolja, hogy elődeinktől kaptuk örökül az önbecsülés, a tűrés, a túlélés és küzdés képességét, de őseink arra nem tanítottak meg minket, hogy hiába jó a portéka, el is kell tudni adni a piacon, „a jó bornak is kell a cégér”. Megtisztelőnek tartja, ha ennek a jó bornak, Magyarországnak az egyik cégére lehet, „ezt a bort még én is szeretem”.

Novák Katalin szerint az elmúlt évtized munkájának eredménye, hogy a magyarok ismét emelt fővel járhatnak, „ismét van magyar magabiztosság, egészséges öntudat, nemzeti büszkeség”. Budapestet a világ legszebb fővárosának, az Országházat a legcsodálatosabb épületnek, a szegedit a legerősebb paprikának, a magyar nőket a legszebbnek, a szatmári szilvapálinkát a legzamatosabbnak nevezte, őrizzük meg nemzeti büszkeségünket, vigyázzunk rá, de legyünk figyelemmel arra is, hogy ne legyen belőle nemzeti gőg és globalista gyávaság sem”.

Néha el kell menni a falig

Novák Katalin arról is beszélt, hogy néha el kell menni a falig, „erre tanított meg minket a hatásköreit folyamatosan bővítő brüsszeli bizottság”, valamint „a senki által meg nem választott hangemberek”. A köztársasági elnök ezt azzal egészítette ki, érdemes megnézni, hogy a falon van-e ajtó, megpróbálni bejutni, ha nem nyílik, megnézni, van-e kulcs. Ha nincs, akkor érdemes megnézni, ismerünk-e valakit, aki kinyithatja, ha pedig ilyen sincs, akkor jöhetnek a faltörő kosok. Novák Katalin bízik benne, hogy ebben az ajtónyitogatásban és kulcskeresésben is Magyarország hasznára lehet.

Az államfő azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország az április 3-i választásokon egyértelmű és elvitathatatlan döntést hozott arról, hogy a 12 éve kormányzó politikai közösségre bízza ügyeink folytatását. A képviselőknek azt üzente, hogy tiszteljék a demokratikus törvényhozás fennálló kereteit, és törekedjenek a nemzetünk javát szolgáló döntések meghozatalára, „ha mindannyian elfogadjuk, hogy a hatalom a népé, akkor kötelesek vagyunk elfogadni a demokratikus döntéseket is”. Itt elmondta azt is, hogy a kultúra része a kinézetünk, a viselkedésünk, a hagyománytiszteletünk és az, ahogy egymáshoz szólunk – magára nézve kötelezőnek érzi, hogy ebben követendő példa lehessen.

Novák Katalin politikai múltja kapcsán egyértelművé tette, hogy a nemzeti, polgári, kereszténydemokrata közösség tagjaként vett részt a közéletben, és büszke erre. Nemzete és hazája iránti elkötelezettsége nem változik, de azok iránt is felelősséggel tartozik, akiknek az értékrendje különbözik az övétől. Meg szeretné mutatni azokat a dolgokat, amelyek túl vannak a pártpolitika természetes szembenállásán, kötelességének tartja megérteni a különböző érveket és segíteni elfogadtatni a többség döntését.

Az államfő beszéde végén a családra is kitért, a szuverenitás bölcsőjének nevezve azt, „a nemzet egysége is a családban kezdődik”. Kiemelte a a gyerekek szeretetben nevelését, a megfogant emberi élet és a család védelmét, egymás tiszteletét, a gyengék gyámolítását. Szót fog emelni itthon és a nagyvilágban is azért, hogy segítsék a családalapítást.

Novák Katalin a beszéde végén világossá tette azt is, hogy a láthatatlan helyeken, rossz körülmények között élők mellett is ott lesz, leül a sámlira, meghallgatja őket, „fül, szív és száj akarok lenni azok számára, akiket most kevésbé látunk, hallunk és értünk”.

A Kossuth téren felléptek Balázs János és Kádár Viktória zongoraművészek, Rúzsa Magdolna énekesnő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és az Angelica leánykar. A Sándor-palotát 13 órakor nyitják meg az érdeklődők előtt, és 18 óráig lesz látogatható.

Bátorság és alázat

Ökumenikus istentiszteletet tartottak Novák Katalin államfői beiktatása előtt szombat délelőtt Budapesten, a Kálvin téri református templomban, ahol egyházi vezetők megáldották Magyarország új köztársasági elnökét.

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésében arról beszélt: ez az első alkalom, hogy katolikusok, reformátusok, evangélikusok a zsidó felekezet szombati imájától kísérve”, a hívők közösségében kérik Isten áldását az ország első polgárára.

Ehhez szükség volt a megválasztott köztársasági elnök „bátorságára és alázatára” és arra, hogy „újra és újra, tisztségtől, hivataltól függetlenül keresse Krisztus útját” – mondta a református püspök.

Balog Zoltán azt kérte, hogy legyen ez egy új magától értetődőség” Magyarországon, ahol az alaptörvény kimondja a magyar állam keresztény megalapozottságát, és az állam minden szervének kötelességévé teszi az ország keresztény kultúrájának védelmét.

(Borítókép: Novák Katalin beszédet mond a Kossuth téren 2022. május 14-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Bankszámla