11:00, November 26.
Tunézia 0
Ausztrália 1
al-Dzsanúb Stadion D csoport
14:00, November 26.
Lengyelország 0
Szaúd-Arábia 0
Education City Stadion C csoport
17:00, November 26.
Franciaország 0
Dánia 0
974 Stadion D csoport
20:00, November 26.
Argentína 0
Mexikó 0

Folytatódik a nejlonzacskó-mizéria: a lebomlóak sem problémamentesek

GettyImages-1238099302 (1)
2022.05.17. 05:56
Nemcsak a vásárlókat, hanem a környezetvédelmi és a csomagolási szakembereket is megosztja az ingyenes bolti polietilén zacskókat felváltó, pénzért árult, és lebomlónak nevezett staniclik megjelenése. A vásárlók a pénztárcájukat féltik. A környezetvédők a Föld ökológiai egyensúlyáért aggódnak. A csomagolási szakemberek a növekvő élelmiszer-pocsékolásra figyelmeztetnek.

Amikor a közelmúltban beszámoltunk arról, hogy az egyik nagy kiskereskedelmi lánc beszüntette a zöldségekhez, gyümölcsökhöz és pékárukhoz korábban ingyenesen és korlátlanul biztosított nejlonzacskók forgalmazását, helyszíni tapasztalatok alapján azt is megírtuk, hogy a zacskók nélküli időszak bevezetésének első napján az üzletlánc budaörsi áruházában szinte forradalmi hangulat alakult ki. Ugyanis a vásárlók, akik nem akartak darabonként tíz forintot fizetni a lebomlónak mondott újfajta zacskókért, vérmérsékletük szerint tébláboltak, illetve vitatkozni kezdtek az üzlet alkalmazottjaival, akik közül az egyik kétségbeesetten felsóhajtott, mondván, hogy ebbe bele fognak őrülni.

Az őrület szerencsére a későbbi tapasztalatok alapján elmaradt, de a nejlonzacskó-mizéria nem csitul. Ugyanis a korábbi, környezetszennyező nejlonzacskók kiváltására darabonként tíz forintért biztosított újfajta, nyúlós, ragadós tapintású lebomló zacskókról a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa, Haraszti Anikó azt nyilatkozta az Indexnek, hogy információi szerint az ilyen lebomlóként árusított termék többsége valójában nem válik eggyé a természettel, hanem idővel csupán mikroműanyagokra bomlik, illetve kizárólag ipari komposztálási körülmények között tudják ezeket lebomlasztani, tehát még a saját kerti komposztálóba dobva sem történik meg a bomlás.

Most akkor lebomlik, vagy nem bomlik le? 

A tudatos vásárlók állítása azonban nem helytálló, sőt, „óriási tévedés”, ezt közölte lapunkkal dr. Belina Károly professzor, a Műanyagipari Tudományos Klaszter elnöke. Állítását azzal támasztotta alá, hogy 

először is a megújuló forrásból előállított biopolimerek nem kőolajalapúak, és igenis lebonthatók biológiai úton, igaz, bizonyos mikroorganizmusok és megfelelő körülmények hatására.

Az ezekkel történt találkozás folyamán a zacskók idővel szemmel nem látható részekre esnek szét, és a bomlástermékek nem szennyezik a környezetet vagy a komposztot, mert szén-dioxid, víz és biomassza keletkezik belőlük. Nem arról van szó tehát, hogy nem bomlanak le, hanem arról, hogy nem önmaguktól bomlanak le. A komposztálható anyagoknak ugyanis több kulcsfontosságú tényezőre van szükségük a komposztálásukhoz: mikrobákra, oxigénre, nedvességre, megfelelő hőmérsékletre és időre. 

A szakember ugyanakkor elismeri, hogy 

valóban léteznek olyan biopolimerek, amelyek lebontásához ipari komposztálás szükséges.

De attól, hogy speciális körülményekre van szükség, ezek a polimerek még biológiailag lebomlók, pontosabban lebonthatók – állítja. 

Hogyan állapítsuk meg, hogy egy zacskó valóban komposztálható-e?

A legbiztosabb, ha a terméken a TÜV Austria független tanúsító szervezet komposztálható logóját találjuk. Ezen az OK compost HOME vagy az OK compost INDUSTRIAL felirat szerepel, valamint egy S betűvel kezdődő négyjegyű számkód, amivel az interneten a termék gyártóját is beazonosíthatjuk. Az OK compost HOME a kerti komposztban való lebomlást garantálja, kalkulálva azzal, hogy ennek hőmérséklete alacsonyabb és kevésbé állandó, mint az ipari komposztáló környezeté, vagyis ezért is lassabb a kerti komposztálás. Ha pedig nem az otthoni komposztálás mellett döntünk, akkor ezeket a lebomló zacskókat a kommunális hulladékok közé kell dobni. 

De van még egy probléma, mégpedig az, hogy szétesés és szétesés között is óriási különbség van, amit sokan összetévesztenek. A korábban forgalmazott műanyag termékek között ugyanis voltak olyanok, amelyek fény hatására mikroműanyagokká aprózódtak szét, és sokáig emlegették ezeket lebomló műanyagokként, holott esetükben semmiféle bomlás nem történik, mindössze apró darabokra esnek szét, fokozva ezzel a műanyagszennyezést, hiszen ezek a visszamaradó műanyag szemcsék sosem lesznek biológiai úton lebonthatók. Ellentétben a biopolimerekkel, amelyek szénből, hidrogénből és oxigénből állnak, így vízre, szén-dioxidra és biomasszára bomlanak. 

Ha a biopolimerek mikroszkopikus szemcséi be is jutnak az emberi testbe – a mikroműanyagokkal ellentétben –, azért nem okoznak gondot, mert a szervezetünk egy olyan közeg, amely azokat részben vagy egészben elbontja

– fogalmazott Belina Károly.

A frissesség is fontos

Van azonban még egy gond a nejlonzacskók ügyében. Mégpedig az, hogy a vásárlók megszokták ezeket, és sokan úgy vélekednek, hogy a helyettük bevezetni kívánt alternatív tárolóeszközök – mint amilyen például az újfajta környezetbarát nejlonzacskó, a papírtasak, a vászonzsák, a hálós szatyor vagy a papírdoboz – kevésbé alkalmasak az élelmiszerek minőségének megőrzésére, frissen tartására. 

Az újfajta alkalmatosságoknak ugyanis nincs a korábbiakéval azonos áruvédelmi értéke, illetve a gyengébb védelmi képességű alternatívák miatt ezek miatt nő az élelmiszer-veszteség

nyilatkozta erről az Indexnek Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára. 

Egyszerűbb szavakkal mindez azt jelenti, hogy a CSAOSZ elnöke is egyetért azzal, hogy a kiszáradt, frissességüket vesztett élelmiszerek így idő előtt a kukákba kerülnek, ami pocsékolás. Nagy Miklós ezzel kapcsolatban így fogalmazott:

A műanyag zacskók visszavonásának természetesen súlyos következményei vannak a szakterületre, de sokkal fontosabb az a környezeti és persze gazdasági kár, amelyet a kevésbé hatékony csomagolás következtében előálló élelmiszer-veszteség okoz. Sajnos azt senki nem vizsgálja ebben a kontextusban, hogy az élelmiszer-termelés az egyik legnagyobb környezetterhelést okozó iparág, már csak ezért is minden módon, így például csomagolással, küzdeni kell az élelmiszer-veszteség ellen.

A szakember hozzáteszi, hogy a pékáruk és a zöldség-gyümölcsfélék esetében a megfelelő csomagolás igen fontos, hiszen a megfelelő csomagolóanyag frissen tart, gátolja a kiszáradást, rohadást, vagyis ha nem jól csomagolunk, akkor az élelmiszerek hulladékmennyisége csak fokozódik.

Természetesen megoldás lehet az is, ha a boltok mindent előre csomagolnak, vagy ha az ömlesztett áruk megvásárlásához a vásárlók magukkal viszik a saját tárolóeszközeiket, csakhogy a csomagolóipar képviselői az utóbbi esetben 

higiénés problémákról, fertőzésveszélyről beszélnek, és úgy vélik, az sem életszerű, hogy egy nagy bevásárláshoz 10-15 zacskót, ételesdobozt vigyen a vevő, hogy beszerezze a különböző húsokat, zöldségeket, gyümölcsöket, pékárut és halakat.

Mindazonáltal a műanyagos szakma is elfogadta már, hogy a nem lebomló polietiléntasakok sorsa megpecsételődött, annak ellenére, hogy ezek kezelésére is lennének értelmes megoldások, olyan, mint például a Németországban sikert aratott begyűjtés és újrahasznosítás. 

Ehhez azonban komoly kulturális szemléletváltásra is szükség lenne.

(Borítókép: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.