Mindenki tehetséges valamiben, de sokan a rendszer áldozataivá válnak

GettyImages-991192900
2022.05.25. 11:23
Közhely, de attól még igaz, hogy minden gyerek tehetséges valamiben, minden gyereknek van olyan képessége, amire érdemes odafigyelni, megtámogatni, fejleszteni. A szülők jelentős része érzi magán a felelősséget, hogy segítse fiát-lányát kibontakozni, amikor észreveszi, hogy az gyönyörűen énekel vagy kiválóan számol. De milyen lehetőségek vannak a tehetséggondozásra napjainkban?

Minden szülő szeretné azt hinni, hogy saját gyermeke a legszebb, a legjobb, a legtehetségesebb a világon, a többiek a „kis csöppség” nyomába sem érhetnek. Ezzel önmagában nincs is baj, hiszen a magyar gyerekek zöme tehetséges valamiben. A gond akkor kezdődik, amikor ezeket az ígéreteket a rendszer kapacitás hiányában egyszerűen felemészti. Márpedig ez elég gyakran előfordul.

A magyar gyerekek majdnem negyede tehetségígéret

„Tehetségről akkor beszélünk, ha a gyermekek bizonyos képességei két-három évvel meghaladják az aktuális életkorát. Ekkor tehetségígéretnek nevezhetjük őt, hiszen valószínűleg rendelkeznek azokkal a diszpozíciókkal, amelyek által – speciális módszerek alkalmazásával – valódi tehetséggé válhatnak” – válaszolta az Index megkeresésére a Palota Tehetségfejlesztő Egyesület. A jelenleg is több tucat gyermek képzését biztosító szervezet válaszából kiderült, a különböző képességek eltérő életkorban mutatkozhatnak meg. Legkorábban (3 éves kortól) a zenei és a nagymozgásos képességek bukkannak elő, míg a későbbiek során a matematikai, egyéb művészi, kognitív és szociális képességek mutatják meg magukat. A szervezet éppen ezért óvodáskortól egészen az általános iskola végéig kínál komplex tehetségfoglalkozásokat.

Az életkori sajátosságoknak megfelelő fejlődési lehetőségekre pedig óriási szükség van, hiszen megfigyelések szerint a magyar gyermekek 15-20 százaléka bizonyítottan „tehetséggyanús”. De hogy ezekből a tehetségígéretekből valódi tehetségek szülessenek, abban kiemelkedő szerepe van az oktatási intézményekben dolgozó pedagógusoknak, akik a jelzőrendszer részét képezik, és irányításukkal a gyerekek hozzájuthatnak a speciális fejlesztő lehetőségekhez.

A tehetségek zöme rejtve marad

Ilyen lehetőség a csatlakozás azokhoz a foglalkozásokhoz, amelyeket a 2006-ban útjára indult Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által létrehozott tehetségpont-hálózat tagjai biztosítanak a fiataloknak. A kezdeti időszakban rendkívüli felfutása volt a tehetségpont-hálózatnak, számos intézményi, helyi, regionális, térségi egység jött létre, melyek jellemzően a nevelési-oktatási intézményeken belül indultak el.

Ám mára »eljárt az idő felettük«, nem tudják kellő hatékonysággal kiszolgálni az igényeket

– közölte a tehetségfejlesztő szervezet. Annak ellenére sem, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának vonatkozó rendelete világosan kimondja, az oktatási intézmények feladata többek között a korai tehetségfelismerés és tehetségazonosítás, valamint a tehetséges gyermek személyiségfejlődésének támogatása.

„Miután a gyermek kiemelkedő teljesítményét jelzi a pedagógus, az intézményi pszichológus, a fejlesztőpedagógus vagy a járási/kerületi szakértői bizottság, azután a szülő önkéntes alapon be tud jelentkezni a szakszolgálatban igénybe vehető tehetség-tanácsadásra” – magyarázta az Indexnek már Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) képviselője. Itt a résztvevők információhoz juthatnak a tehetségről, segít célokat kitűzni és azokat megvalósítani, valamint megfontolt, célirányos tevékenységet folytatni. Más kérdés, hogy a detektáláson túl a pedagógusok mit tehetnek a gyerekek megfelelő fejlesztése érdekében. Nagy Erzsébet szerint nagyon semmit, hiszen a pedagógusok jelenleg iszonyatosan leterheltek. „A jelenlegi adminisztrációs feladatoknak, a helyettesítéseknek, a túlóráknak így nemcsak a pedagógusok isszák meg a levét, hanem mindazok a gyerekek, akiknek a tehetsége így elkendőzve marad” – jelentette ki.

Egy énektanár nehezen szűri ki a tehetségeket fizikából

Talán ennek is köszönhető, hogy hazánkban nincsenek pontos adatok arról, hogy összesen hány tehetséges fiatal fordul meg évente a közoktatásban. „Nagyon nagy a szóródás, ráadásul a rengeteg nem szakos helyettesítéssel sokszor nem is könnyű észrevenni a tehetséget. Azaz egy hosszabb ideje fizikát helyettesítő énektanár viszonylag nehezen szűri ki a tehetségeket fizikából” – mondta Nagy Erzsébet. Holott a pedagógusok már az alapképzésükben megfelelő információt kapnak a tehetség felismeréséhez, a megfelelő módszerek alkalmazásához, így feltételezhetően a nevelési-oktatási intézményekben rendelkezésre állnának azok a szakemberek, akik a tehetségfejlesztés kezdeti lépéseihez hozzá tudnának járulni.

A Palota Tehetségfejlesztő Egyesület szerint az elmúlt huszonöt évben Magyarország hatalmas lépést tett a tehetségpedagógia, tehetségpszichológia köztudatban való elterjedésében, ugyanakkor van még feladat bőven, hiszen a tehetségfejlesztés terén nem minden intézmény képes a megfelelő eszközöket biztosítani. Ezért fontos, hogy olyan tehetségfejlesztő központok jöhessenek létre, melyek segítséget tudnak nyújtani az egyéni differenciált képességfejlesztésben. Hiszen ez a leghatékonyabb és legeredményesebb módja a tehetség kibontakoztatásának.

Csak reméljük, hogy hosszú távon élen járhatunk a tehetségpedagógia módszereinek alkalmazásában, a tehetségígéretek képességeinek maximális kibontakoztatásában

– fejtette ki a szervezet.

Ehhez nagyon fontos azonban, hogy a helyi közösségek lehetőséget teremthessenek a saját helyi sajátosságaikat is figyelembe vevő tehetségfejlesztési programok kidolgozásához, hogy komplex fejlesztő foglalkozásokat biztosítani képes központok jöjjenek létre, és minél több pedagógus, tehetségfejlesztő szakember együttes munkája valósulhasson meg. Ez azonban a helyi vezetők támogatása nélkül nem valósulhat meg.

(Borítókép: Phil Walter/Getty Images)



  • Hírek
  • Lakáshitel