Most eldől, hogy együtt marad-e az ellenzéki szövetség

A járványügyi veszélyhelyzet miatt hosszú hónapokig nem lehetett időközi választásokat tartani Magyarországon. A korlátozás feloldása után több mint 160 ilyet kell pótolni, ráadásul a sor tovább bővült a parlamenti mandátumot nyerő, de önkormányzati tisztséggel is rendelkező politikusok miatt.

Május elején több településen már megtartották az időközi polgármester- és képviselő-választásokat. A Csongrád-Csanád megyei Csanádpalotán még a kormányba az új ciklusban visszatérő Lázár János is beszállt a kampányba Perneki László oldalán, aki végül meg is nyerte a választást.

Együtt marad a hatpárti ellenzék?

Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője egy választások utáni interjúban arról beszélt, hogy az ellenzéki pártok külön indulhatnak az EP-választáson:

Ez most egy olyan időszak, amelyben mindenki keresheti a saját útját, és megmutathatja az erejét. Az EP-választás listás, teljesen arányos rendszer, tehát nincs ennél jobb alkalom arra sem, hogy felmérjük az erőnket, és kipróbáljuk, hogy mi mennyire működik. De ezzel párhuzamosan lehet és kell is készülni az önkormányzati választásra is, ahol a választási rendszer jellegéből fakadóan össze vagyunk kényszerítve. De ez a kettősség nem hátrány, hanem éppen lehetőség arra, hogy erősödhessenek az egyes pártok, és így a szövetségünk is.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke hasonlóan látja a helyzetüket: „A konstrukciót és az összefogás mélységét át kell gondolni, és lehet, hogy a választásokhoz kell igazítani. Az EP-választáson inkább a sokszínűségre kell helyezni a hangsúlyt, az azt követő önkormányzati választáson pedig ismét az egységre”.

Az európai parlamenti megmérettetést azonban megelőzi több időközi voksolás is, amelyeken szintén indulnak közös ellenzéki jelöltek. A Fővárosi Közgyűlés május 25-i ülésén történtek rávilágítottak arra, hogy nem minden esetben gördülékeny a hatpárti indulók kiválasztása. Karácsony Gergelynek a DK és a Momentum közti konfliktus miatt kellett elhalasztania az ülést, később a Demokratikus Koalíció közleményben foglalta össze a helyzetet:

Gy. Németh Erzsébet országgyűlési képviselővé válásával a Demokratikus Koalíció Bősz Anettet bízta meg azzal a feladattal, hogy a DK következő főpolgármester-helyettese legyen. Bár 2019 óta természetes, hogy az ellenzéki pártok az ellenzéki együttműködés keretében megszavazzák egymás jelöltjeit Budapesten, a Momentum hivatalosan arról tájékoztatta a DK-t, hogy a két párt közötti, időközi választásokkal kapcsolatos viták miatt nem fogja megszavazni Bősz Anett főpolgármester-helyettessé válását – ezért döntött a főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés elhalasztása mellett.

A DK szerint a viták természetes velejárói egy demokratikusan működő közösségnek, de ezek nem sodorhatják veszélybe Budapest kormányozhatóságát. A párt hangsúlyozta: „A Momentumnak meg kell értenie, hogy vigyáznunk kell Budapestre, mindarra, amit együtt elértünk, és ez sokkal fontosabb az időközi választásokkal kapcsolatos vitáknál”. A DK egyébként azt reméli, hogy a Momentum elnökválasztó tisztújítása pontot tesz „a belső vitáik végére, és megszűnik a megegyezés minden akadálya”.

A  DK egy másik közleménye további részleteket árult el a vita hátteréről, ebben arról írtak, hogy

a Momentum a mai napon egy XI. kerületi, folyamatban lévő, hatpárti egyeztetést rúgott fel, amikor úgy döntött, hogy a Főváros megbénítását használja fel pártérdekei eléréséhez. A Momentum ezeken a hatpárti tárgyalásokon azt kívánja elérni, hogy Lados Tamás, a párt kerületi elnöke legyen a XI. kerület alpolgármestere. Ahhoz is ragaszkodik, hogy az új alpolgármestert a szeptemberi időközi választás előtt válasszák meg.

A DK azt állítja, hogy a XI. kerület vezetésében részt vevő pártok többsége a Momentum ezen igényét elutasítja, „szó nincs tehát kétpárti, Momentum–DK-vitáról”. A Gyurcsány Ferenc vezette párt zsarolásról beszél:

Bősz Anett főpolgármester-helyettessé választásának elutasítása a Momentummal a XI. kerületben egyet nem értő pártok – köztük a DK – megzsarolása. Egy kerületi vita oltárán nem szabad feláldozni a Főváros működését. Lados Tamás, a Momentum kerületi elnöke nem ér ennyit.

Hozzátették: „A Demokratikus Koalíció továbbra is nyitott a megegyezésre, de csak Újbudán, és csak tárgyalásos úton, zsarolás nélkül”.

Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja, országgyűlési képviselője a Facebook-oldalán fejtette ki pártja álláspontját a kialakult helyzetről. Azt rögtön az elején leszögezte, hogy nem Bősz Anett-tel, és nem is a jelölési elvvel van problémájuk:

A Momentumnak dr. Bősz Anett személye ellen nincsen ellenvetése. Sőt, a Momentum kifejezetten támogatja azt a gyakorlatot, amit a DK is követett Bősz Anett jelölésével. Eszerint ugyanis egy parlamentbe jutó képviselő helyére ugyanaz a párt jelöl, amely színeiben az adott képviselő bejutott az Országgyűlésbe. Magától értetődőnek gondolom, hogy ha valaki országgyűlési képviselőként a parlamentbe kerül, akkor a helyére a pártja jelölhet. Ezt az irányelvet mi bármikor írásban is szívesen rögzítjük. Ha pedig a DK is így tesz – és miért ne tenne így? –, akkor minden vitánkat egy nap alatt megoldhatjuk.

Hajnal Miklós azt gondolja helyesnek, ha a Momentum nem indít ellenjelöltet például Miskolcon, Hegedűs Andrea körzetében, vagy Isaszegen, Barkóczi Balázs körzetében, és a DK sem indít például Újbudán, Orosz Anna és Bedő Dávid körzeteiben ellenjelöltet, de Újbudáról nem ilyen híreket kaptak, „így viszont a legnyerhetőbb önkormányzati körzetekben is előállhat az a helyzet, hogy egy összellenzéki támogatású momentumos, egy DK-s és egy fideszes jelölt indul el egy egyfordulós választáson. Ennek az eredménye viszonylag borítékolható: újabb Fidesz-győzelmek, újabb Fidesz-mandátumok és az ellenzék meggyengülése Budapest számos kerületében. Ezt pedig nem hagyhatjuk”.

Korábban arról írtunk, hogy információink szerint a DK négy momentumos jelöltre is ráindulna az időközi választásokon.

Mit mutat a nyilvántartás?

A mostani vita apropóján a Nemzeti Választási Iroda honlapjáról összegyűjtöttük, hogy a már kiírt időközi választások jelöltállítási folyamatában hol találkozhatunk közös ellenzéki jelöltekkel. A visszalépések és a még nem jogerős nyilvántartásba vételek miatt később változhat a felállás.

Az, hogy a DK és a Momentum között nem teljes a harmónia, már május elején kiderült. Erzsébetváros 4. számú választókörzetében az áramlopási ügy miatt lemondott Borka-Szász Tamás megüresedett helyére választanak képviselőt. Az ellenzék majdnem közös jelöltje a DK-s Jenei Kevin Martin, de a Momentumot nem láthatjuk a jelölőszervezetek között. A DK akkori közleményében megjegyezték:

A Kevin indulását eredményező közös jelölési folyamatban kizárólag a Momentum nem vett részt, de bízunk abban, hogy felülvizsgálják korábbi döntésüket, és teljes lesz az ellenzéki összefogás az időközi választásra.

Indul a képviselői mandátumért Ripka András (Fidesz–KDNP), Sima Ákos József (Élhető Erzsébetváros Egyesület), Terdik Roland (Magyar Kétfarkú Kutya Párt), Gál Péter (Munkáspárt–ISZOMM) és Olajos János (Megoldás Mozgalom).

A Nemzeti Választási Iroda honlapján a Budapest V. kerületében induló Fábián Benjámin neve mellett tűnnek fel az ellenzéki pártok logói, de hat helyett csak négy: a momentumos politikust a DK, az LMP és az MSZP jelöli. Fábián Benjáminnak a kormánypárti Nagy Gergő mellett meg kell küzdenie a függetlenként rajthoz álló Schmuck Andorral és a Munkáspárt–ISZOMM közös jelöltjével, Burián-Kozma Dáviddal.

Az összefogás szempontjából Nyíregyházán láthatjuk az egyik legérdekesebb felállást. A város egyes és hármas választókörzetében is időközi voksolásra van szükség. A valasztas.hu nyilvántartása szerint az egyesben Hajdu Nándort támogatja az Összefogás Nyíregyházáért Közéleti Egyesület, a Függetlenek Egyesülete, a Jobbik, az LMP és az MSZP. Ezzel szemben a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom, az Új Kezdet, valamint a hatpárti szövetség tagja, a Párbeszéd is azt a Szondi László Szabolcsot jelölte, akinek elutasították a nyilvántartásba vételét. Itt indul még a kormánypárti Ulrich Attila.

A hármas számú választókörzetben hasonló a képlet, az Összefogás Nyíregyházáért Közéleti Egyesület, a Függetlenek Egyesülete, a DK, a Jobbik, az LMP és az MSZP Pápai Lászlót indítja, de a Mindenki Magyarországa Mozgalom, az Új Kezdet és a Párbeszéd Bacsikné Szigeti Gabriellát támogatja. A Fidesz–KDNP Halkóné Rudolf Évát jelöli.

Gyöngyösön Sári István Imre ötpárti ellenzéki (MSZP, DK, Jobbik, LMP, Momentum) jelöltként szerepel a nyilvántartásban. Szintén ötpárti aspiráns Budapest VIII. kerületében Pityó László, akinek riválisai között találjuk Gondos Juditot (Fidesz–KDNP) és Simon Györgyöt (Munkáspárt–ISZOMM).

Szolnokon Kovács Károly négypárti (DK, Párbeszéd, MSZP, LMP) támogatást élvez. Budapest IV. kerületében teljes a hatpárti összefogás Vasvári László mögött, ellenfelei Drabant Fruzsina (Fidesz, Újpestért Egyesület), Mester János (Mi Hazánk), Jánvári-Halmai József (független) és Magyar Péter (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) lesznek.

Kőszegen Csiki István (Fidesz–KDNP) és Giczy József (Mi Hazánk) mellett rajthoz áll Bányai-Németh Gábor, jelölőszervezetként egyedül a Momentum tűnik fel. A tököli időközin Litványi Károly neve mellett is csak a Momentum logóját láthatjuk.

Szigetszentmiklóson külön jelöltje van az MSZP-nek és a Momentumnak: a szocialisták Fazekas-Verba Szabolcsot indítják, Donáth Annáék Nagy Gergőt jelölik. Két független (Budai István, Dorogi Gyula) mellett lesz kormánypárti jelölt (Tóth Pál) és mi hazánkos (Botló Kornél Levente) is.

Egerben Vermes Ádám lehetett volna a hatpárti ellenzék jelöltje, a DK és a Jobbik logójával fel is került a neve az indulók közé, de május 21-én bejelentette a visszalépését. Ennek okaként arról írt, hogy „egy sikeres kampány lefolytatásának feltételei nem állnak fenn jelen pillanatban”. Az Egri Ügyek szerint az MSZP és a Momentum már a kezdetekkor sem értett egyet Vermes Ádám elindításával, aki mögül később a Párbeszéd is kihátrált.

Az időközi választási dömping következő napja június 19. lesz.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)