Félmilliárdos bírságot is kaphatnak a magyaroknak rosszabb árut kínáló multik

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Európai Unió fogyasztóvédelmi projektje keretében 2018 és 2021 között kutatást végzett, amely során három ország – Ausztria, Magyarország és Németország – üzleteiben beszerzett 78 terméktriót és 39 duót, vagyis összesen 117 terméket hasonlítottak össze 312 egyedi minta alapján. A vizsgálat az élelmiszerek kettős minőségét ellenőrizte, és arra kereste a választ, hogy milyen gyakoriak a különbségek, és melyek az eltérések lehetséges okai.

ugyanakkor a kutatás azt is megerősítette, hogy a jelenségnek több – adott esetben akár objektív – oka is lehet. A jó hír az, hogy az érintett gyártók szinte kivétel nélkül nyitottak voltak a párbeszédre, és kinyilvánították szándékukat a helyes gyakorlat alkalmazására és a jogszabályoknak való megfelelésre.

Mi is az a kettős minőség?

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 14/B. § előírásai szerint főszabályként akkor beszélünk kettős minőségről, ha egy Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer és egy másik tagállamban forgalomba hozott élelmiszer megegyeznek (azonosak) ugyan, de összetételük vagy jellemzőik jelentősen eltérnek egymástól, és ezeket a jelentős eltéréseket jogszerű és objektív okok nem indokolják.

A következő kérdés: mi minősül jelentős eltérésnek? Sajnos a törvény nem határozza meg ezt a fogalmat sem a termék összetétele, sem annak jellemzői szempontjából. A Nébih útmutatója szerint a „jelentős” és „nem jelentős” eltérések nem határozhatók meg előre az élelmiszerek egyes összetevőinél, ezért

A bírósági gyakorlat alapján pedig átlagfogyasztónak a megfelelően tájékozott, figyelmes és körültekintő, észszerűen kritikus, piaci magatartásában tudatos személyt tekintik.

A kettős minőség vizsgálatakor a hatóság minden esetben mérlegeli „az eltérések jelentőségét”. Azt feltételezik, hogy az átlagfogyasztó számára feltételezhetően jelentősebb egy eltérés, ha az az élelmiszer elsődleges összetevőiben mutatható ki. Márpedig a nagyobb összetételbeli különbségek eltérő érzékszervi tulajdonságokat eredményezhetnek, amelyek fontos szerepet játszanak abban, hogy a fogyasztók hogyan ítélik meg az élelmiszerek minőségét.

Mindemellett nem az élelmiszerek érzékszervi megítélése az egyetlen tényező, amely befolyásolja a fogyasztók választását. A vásárlók egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak bizonyos áruk vagy összetevőik környezetre gyakorolt hatásának, földrajzi származásának, gyártási módjának és összetételének.

a vonatkozó élelmiszerjogi előírások szerint (tulajdonság, összetétel, származás vagy földrajzi eredet, az előállítás helye, módja, technológiája). A fogyasztók ügyleti döntése ugyanis magában foglalja a vásárlást megelőző és a vásárlást követő döntéseket is.

Jogszerű eltérések, objektív okok

Ugyanakkor nem lehet szó kettős minőségről, ha a termékek közötti jelentős eltérés jogszerű, és objektív okokkal magyarázható.

Ilyenek lehetnek:

• a jogszabály által előírt követelményeknek megfelelés (például nálunk az energiaitaloknál a taurin felhasználása különadó alá esik);
• a termék előállítása hazai vagy észszerű közelségű ország alapanyagainak felhasználásával, illetve az adott ország gyártási kapacitását kihasználva történik, ezáltal csökkentve az ellátási láncot;
• indokolt lehet az eltérés új recept miatt is, amennyiben a több tagállamra kiterjedő, egyszerre történő piaci bevezetés műszakilag és gazdaságilag nem megoldható;
• nemzeti ízpreferenciák figyelembevétele, ha a gyártó ezt igazolni tudja kóstolási teszttel vagy fogyasztói felméréssel.

A Nébih ígérete szerint az élelmiszerek kettős minőségével kapcsolatos hatósági vizsgálatokat minden esetben az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel végzik majd el. A vizsgálatokat két feltétel teljesülése alapozza meg:

1. az élelmiszert más tagállamban forgalmazott élelmiszerrel azonosként forgalmazzák Magyarországon, valamint
2. az élelmiszer összetétele vagy jellemzői jelentősen eltérnek a más tagállamban forgalmazott azonos élelmiszertől.

Silányabb mosószerek, rosszabb tusfürdők

Nemcsak az élelmiszereknél, hanem más cikkeknél is tapasztaltak kettős minőséget. Egy hazai akkreditált vegyipari laboratórium tavaly százhúszféle háztartási-vegyipari és tisztálkodási-kozmetikai szert hasonlított össze az Ausztriában, Németországban és Olaszországban kapható termékpárjaikkal. A 420 mintát egyebek mellett mosó- és mosogatószerekből, folttisztítókból, fehérítőkből, öblítőkből, samponokból, tusfürdőkből és folyékony szappanokból vették.

Huszonkilenc külföldi szer hatóanyag-tartalma magasabb volt, mint a magyar boltokban azonos néven kapható terméké. Huszonnégy esetben több információ szerepelt az olasz, osztrák és német csomagoláson. Tizennégy esetben pedig a forgalmazásban tapasztaltak kettős minőséget a szakemberek amiatt, hogy egy-egy termékcsalád jobb, nívósabb darabjait idehaza egyáltalán nem árusítják.

Reszkessetek, multik!

Május 28-ától azonban szankcionálhatóvá vált a kettős minőség, azaz ha egy árut egy uniós tagállamban úgy forgalmaznak, hogy márkanevében, küllemében megegyezik egy másutt forgalmazott termékkel, összetétele vagy más jellemzői azonban jelentősen eltérnek. Hazánk 2017-ben az elsők között kezdeményezett közös fellépést a káros gyakorlattal szemben.

Az Országgyűlés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításával, „megtévesztő kereskedelmi gyakorlat” címszó alatt építette be a nemzeti szabályozásba a kapcsolódó uniós irányelvben foglaltakat.

A fogyasztóvédelmi hatóság az élelmiszernek nem minősülő termékek kettős minőségét, míg az élelmiszerekét a Nébih ellenőrzi. A fogyasztók hiteles tájékoztatása érdekében május végétől – szintén uniós előírás alapján – módosultak az árfeltüntetés szabályai is.

A kereskedelmi engedmények bejelentésekor minden esetben jelezni kell a korábbi árat, amely kizárólag a megelőző legalább harminc napon belüli legalacsonyabb ár lehet.

Még egy fontos szabály: a hatósági eljárás megindításával az eltérő minőségű termékek neve azonnal közölhetővé válik.

(Borítókép: Szigetváry Zsolt / MTI)