Mit olvasnak az ellenzéki politikusok?

„Mindennap olvassunk” – jelentette ki Orbán Viktor a CPAC Hungary konzervatív konferencián tartott beszédében. A miniszterelnök a siker receptjeként 12 pontot sorolt fel, ezek között nyolcadikként nevezte meg az olvasást.

A book a day, keeps the defeat away. Tudom, hogy ez furcsán hat. Nem vagyok tudós ember, de a helyzet az, hogy a bonyolult dolgok megértésére és átadására a könyveknél eddig még nem találtak fel jobb eszközt. A világ pedig egyre bonyolultabb, időt kell rá szánni, hogy megértsük

– fogalmazott a miniszterelnök, aki azt is elmondta: ő maga minden héten kijelöl egy napot, amit csak olvasásra fordít.

Orbán Viktor szerint az olvasás abban is segít, hogy „megértsük, mit gondolnak ellenfeleink, és hol hibázik az ő észjárásuk”, ha pedig ez megvan, „a többi már csak technikai munka”. A miniszterelnök hozzátette: le kell fordítani mindezt a hétköznapi cselekvés és a politikai kommunikáció nyelvére. „Igaz, hogy a spin doctor egy hasznos állatfajta, de megérteni a problémát nekünk, politikacsinálóknak kell” – jegyezte meg.

Csizmadia Ervin politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója helyes felvetésnek tartja, hogy a politikus olvasson.

Mi több, évek óta próbálom kapacitálni újságíró barátaimat, hogy ha politikusokkal készítenek interjút, kérdezzenek rá azok olvasmányélményeire. Kevés sikerrel. Holott rendkívül érdekes lenne tudnunk arról, hogy magyar politikusok miket olvasnak, és olvasmányaikból mit hasznosítanak. Orbán olvasmányairól már rengeteget írt a sajtó. A többiek?

– írta és tette fel a kérdést egy Facebook-bejegyzésében Csizmadia Ervin.

A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint egy majdani sikeresebb ellenzéki politikához „eminensen hozzátartozik”, hogy a politikusoknak világszemléletük legyen, túl azon, hogy mit gondolnak Orbán Viktorról.

Korábbi cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mit olvasott, mely könyveket ajánlotta olvasásra a miniszterelnök. Most annak próbáltunk utánajárni, hogy a parlamenti ellenzék vezetői mennyi időt szánnak az olvasásra, mely könyvekből merítenek ihletet, szereznek ösztönzést a politikai szemléletükhöz, illetve milyen politikával, társadalomelmélettel, filozófiával foglalkozó műveket olvasnak vagy olvastak a közelmúltban.

Megkeresésünkre válaszul Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke – a párt sajtóosztályán keresztül – azt írta: mindennap olvas politikai szakirodalmat, így ez egy hét alatt akár összesen egy nap olvasási idő is lehet.

Ihletet és ösztönzést a politikai világnézetéhez elsősorban Scheiring Gábor Egy demokrácia halála című könyvéből (Napvilág Kiadó) szerez.

Mélyrehatóan elemzi a 2010-ben bekövetkezett újabb politikai rendszerváltás okait, a nemzetközi és a hazai meghatározó tényezőket egyaránt. A szerző előszóban megfogalmazott gondolatainak megfelelően azt vallom, hogy a politikai cselekvés túlértékelése, a társadalmi struktúrák meghatározó erejének figyelmen kívül hagyása ugyanolyan hiba, mint a gazdasági struktúrák determinizmusának túlhangsúlyozása. Egyetértek azzal is, hogy a társadalomtudomány feladata az, hogy segít megérteni a strukturálisan behatárolt, de történelmileg lehetséges célokat

– fogalmazott a könyvvel kapcsolatban Kunhalmi Ágnes.

Az MSZP társelnökére jelentős hatást gyakoroltak a Társadalomelméleti Műhelyben keletkezett más munkák is (a Napvilág Kiadó gondozásában elérhető művek), valamint Wiener Györgynek (volt MSZMP-tag, az MSZP alapítója, korábbi országgyűlési képviselő, egyetemi docens) az új jobboldal és szélsőjobboldal európai felemelkedésének okairól írott tanulmánya. „Ez utóbbi alapján ugyanis világosan láthatjuk, hogy a hazánkban zajló változások nem függetlenek az európai politikai folyamatoktól” – írta Kunhalmi Ágnes.

Az MSZP társelnöke jelenleg Antal Attila Chicago a Dimitrov téren (Napvilág Kiadó) című tavaly megjelent könyvét olvassa. A rövid ismertető szerint a könyv célja az, hogy bemutassa a neoliberalizmus 20. századi nyugati és keleti eszme- és politikatörténetének főbb állomásait, továbbá azt, hogy a neoliberalizmus hogyan jelent meg a Kádár-rendszerben.

A közelmúltban az alábbiakat olvasta még Kunhalmi Ágnes:

• Gerőcs Tamás: Magyarország függő fejlődése (Napvilág Kiadó) – „A könyv a magyar rendszerváltás örökségét értelmezi újra a világtörténelmi folyamatok részeként” – olvasható a könyv tartalomismertetőjében.
• Körösényi András szerkesztésében: A magyar politikai rendszer – negyedszázad után (Osiris Kiadó) – A kötet 23 szerzője útmutatót írt a magyar politika megértéséhez: többek között az alkotmányozásról, az országgyűlésről, a választási rendszerről, a pártokról, a politikai kommunikációról. Továbbá a könyv értékeli a 2010-es „fülkeforradalommal” nyitott új szakaszt a magyar demokrácia történetében.
• Wiener György–Szoboszlai György: Választáspolitológia – Változások és trendek (Napvilág Kiadó) – Ahogy a cím is sugallja, a választási szisztémák, az egyes választások jellemzői vannak fókuszban a kötetben.
• Dani Rodrik: A globalizáció paradoxona – Demokrácia és a világgazdaság jövője (Corvina Kiadó) – A tartalomismertető szerint a könyv a demokrácia és a globalizáció viszonyával és az ebből adódó dilemmákkal foglalkozik. A központi kérdés az: „vajon fennáll-e a veszélye annak, hogy a globalizáció jelenlegi, hiperglobalizációnak nevezett szakasza aláássa a nemzeti keretek között működő demokráciát.”

A közeljövőben Stephanie Kelton A deficitmítosz című könyvét (Napvilág Kiadó) tervezi elkezdeni az MSZP társelnöke. A kötet szerzője a New School for Social Research kutatója, korábban az amerikai Demokrata Párt szenátusi vezető közgazdásza volt, majd Bernie Sanders gazdasági főtanácsadója volt az elnökjelölti kampányban.

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke számára a „legalapabb mű”: Madách Imre Az ember tragédiája című drámája. Továbbá Lányi András író és filozófus bármelyik műve ökopolitikai témában hatással van rá.

Az ellenzéki politikus az alábbi könyveket olvasta mostanában:

• Gyulai Attila–Illés Gábor–Körösényi András: Az Orbán-rezsim – A plebiszciter vezérdemokrácia elmélete és gyakorlata (Osiris Kiadó) – A könyv tudományos alapossággal (illetve nyelvezettel) és az objektivitás igényével elemzi Orbán Viktor és a Fidesz kormányzását.
• Kiss Viktor: Kívül / Belül – Egy új politikai logika (Napvilág Kiadó) – „A szerző bemutatja, hogy a tőke miképpen szabdalja gazdasági, társadalmi és kulturális zónákra a Földet és hogyan emelkednek ki a most kialakuló kulturális kapitalizmus oázisai a globalizáció sivatagából” – olvasható a könyv tartalomismertetőjében.
• Éber Márk Áron: A csepp – A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete (Napvilág Kiadó) – „E könyv a félperifériás magyar társadalom osztályszerkezetét egy olyan csepphez hasonlítja, amely az elmúlt négy évtizedben mindinkább széthúzódott.”

Schmuck Erzsébet, az LMP női társelnöke csak egy címet küldött:

Donella Meadows–Dennis Meadows–Jorgen Randers: A növekedés határai – Harminc év múltán (Kossuth Kiadó) – A könyv központi témája a népesedés, továbbá, hogy milyen viszonyban van egymással a környezet hanyatlása és a gazdasági növekedés, illetve hogy van-e megoldás az ökológiai és a gazdasági stabilitás közötti összhang megteremtésére.

Sebián-Petrovszki László, a DK pártigazgatója és országgyűlési képviselője minden estéjét olvasással igyekszik zárni, napi 1-2 órás olvasásra mindig sort kerít.

Arra a kérdésre, hogy mely könyvekből merít ihletet, szerez ösztönzést a politikai nézetéhez, azt válaszolta:

Vicces, de legutóbb (Kazuo) Ishigurótól, nagy kedvencemtől olvastam a Klara és a Nap című regényét. A mesterséges intelligencia egyre nagyobb hatásáról szól, de számomra az ember elmagányosodásáról is.

Politikával, társadalomelmélettel, filozófiával foglalkozó művet év elején volt ideje olvasni, legutóbb Jamie Susskind Politika a jövőben – Életünk a technológia uralta világban című könyvét. „Leszármazottjaink várhatóan képesek lesznek arra, hogy növeljék erejüket és állóképességüket. Hogy radikális mértékben fejlesszenek tudatot, érzelmet és memóriát. (…) Kérdés, hogy ez a »feljavítás« hogyan hat majd a döntéseikre, ezek a döntések pedig hogyan hatnak majd a politikára” – áll a könyv ajánlójában.

Sebián-Petrovszki László politikai nézeteire leginkább Anthony Giddens A harmadik út (Agora Marketing), illetve korábban Adam Smith A nemzetek gazdagsága című könyve volt hatással. Utóbbi alapműnek számít a közgazdaságtanban.

Kérdéseinkkel a parlamenti frakciókkal rendelkező ellenzéki pártokat kerestük meg. Cikkünk megjelenéséig a Mi Hazánk, a Párbeszéd, a Momentum és a Jobbik sem küldött választ. A Momentum sajtóosztályáról jelezték, hogy a párt vezetőit lefoglalják a tisztújítás és a felálló új elnökség körüli feladatok. Bár kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy a Jobbik vezetői mit olvasnak a politika témájában, de az ellenzéki pártban minden bizonnyal most a kirobbant belső konfliktusokkal vannak elfoglalva.

(Borítókép:  Sebastian Gollnow / picture alliance / Getty Images)