Orbán Viktor: Nem vagyunk mulya kormány

D MTI20220401001
2022.06.10. 07:44 Módosítva: 2022.06.10. 08:44
A miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjúban jelentette be, hogy a lakossági fogyasztók mellett a kisvállalkozóknak is marad a rezsicsökkentés, a részletszabályokat rendeletben rögzítik majd. A kormányfő emellett az ukrajnai háborúról és annak gazdasági következményeiről is beszélt, az extraprofitadóról azt mondta: „Ki fogják bírni az emberek és a cégek".

Nagy esélye van annak, hogy elhúzódik a háború – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök felidézte, hogy június 4-én Sopronban elfogadták a költségvetést. A kihelyezett kormányülésen áttekintették, hogy az orosz–ukrán konfliktusnak milyen gazdasági következményei lesznek, ehhez igazították a költségvetést.

A háborúból úgy vélem, ki tudunk maradni, de a következmények alól nem húzhatjuk ki magunkat, és ilyen következmény az infláció. Részben a háború hajtja fel az árakat, illetve a Nyugat által elfogadott szankciók is hozzájárulnak ehhez. Egy háborús gazdasági válságot kezelni tudó költségvetést hoztunk létre

– mondta a miniszterelnök, aki beszélt arról is, hogy hamarosan megjelenik a rendelet, mely a rezsicsökkentés új szabályait tartalmazza majd. Orbán Viktor bejelentette, hogy a korábbi feltételezésekkel ellentétben a kisvállalkozók a jövőben is beletartoznak majd ebbe a körbe, ez mintegy 100 ezer kisvállalkozót jelent.

Soros György keres az ukrajnai háborún

A miniszterelnök beszélt az inflációról is. Szerinte 15-16 százalékon lenne az infláció, ha kormánya nem vezette volna be az élelmiszerárstopot, a benzinárstopot és a rezsicsökkentést.

Mint mondta,

A HÁBORÚS INFLÁCIÓ LETÖRÉSÉNEK LEGJOBB MÓDJA A BÉKE. 

A békét kellene finanszíroznunk, nem a háborút – fogalmazott. Soros György szerinte háborús uszító, aki keres a háborún.

Felhatalmazást adott a választás

A miniszterelnök az olajembargóról is beszélt, az importvám lehetőségére vonatkozóan azt mondta, hogy szerinte „kacsa”, így ennek nem szentel nagy figyelmet.

„Magyarország keményen állta a sarat, amikor csatázni kellett, nem nagyon láttam senkit sem magam mellett, de elértük, amit akartunk. Sikerült meggyőzni a miniszterelnök kollégákat, és belátták, hogy csövön keresztül kell érkeznie az olajnak, ha tengeren keresztül nem tud” – mondta, hozzátéve, hogy fordított helyzetben a baloldal elfogadta volna az olajembargót, „az ársapkát és a rezsicsökkentést is folyamatosan támadják”.

 Mi viszont felhatalmazást kaptunk április 3-án

– tette hozzá.

A következő szankciós csomagról, a gázembargóról azt mondta, hogy mi kitartunk a korábbi álláspont mellett, de hogy ebben a harcban is egyedül maradunk-e, még nem tudni. A miniszterelnök szerint megvan a veszélye annak, hogy egész Európát tönkretesszük, de abban bízik, hogy végül itt is a józan ész kerekedik majd felül.

Nem vagyunk mulya kormány

Orbán Viktor szerint néhány kis stiklit leszámítva nem fogják áthárítani az emberekre a cégek az extraprofitadót. A kormányfő megismételte, hogy a háború árát nem fizethetik meg a magyar családok, ezért kell a vállalatoknak pluszterhet vállalniuk. Hozzátette: amikor Gyurcsány Ferenc után átvette a kormányzást, szintén szükség volt különleges intézkedésekre, válságkezelésre. Orbán Viktor szerint most a háborús helyzetet kell megoldani, ha ezt sikerül, akkor pár év múlva sokkal erősebb lesz a magyar gazdaság. 

Ki fogják bírni az emberek és a cégek, és túllendülnek a nehézségeken

– mondta, és hozzátette: nem vagyunk mulya kormány, megértjük a piaci szereplőket. 

A kormányfő köszönetet mondott a bankoknak és a cégeknek, hogy befizetik az extraadót. Mint mondta, a kormány szeretné meghosszabbítani a benzinárstopot és az élelmiszerárstopot, de erről még nem született döntés, de ha marad a háború, „akkor az ársapkákat nem lehet kivezetni, vagy csak nagyon lassan”.

Költségvetés, extraprofit, rezsicsökkentés

A kormány június 4-én a kihelyezett kormányülésen fogadta el a 2023-as költségvetést, és döntött az extraprofit-különadók kivetésének szabályairól. Az elhúzódó háborús helyzet miatt létrehozott rezsivédelmi és honvédelmi alapba azoknak a szektoroknak kell különadót fizetniük, amelyek extraprofitra tettek szert az elmúlt időszakban, idetartoznak a bankok, a biztosítók, a nagy kereskedelmi láncok, az energiaipari és kereskedőcégek, a telekommunikációs vállalatok, a légitársaságok, és a gyógyszerkereskedők. Az intézkedést számos kritika érte, az ellenzéki pártok arra hívták fel a figyelmet, hogy az említett szektorok a különadó miatt tovább emelik majd az árakat, így tesz például a Ryanair, az erről szóló cikkünket itt olvashatja.

Ahogy arról szintén a közelmúltban írtunk, módosítaná a rezsicsökkentés szabályait a kormány, a Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a villamosenergia- és a földgáz egyetemes szolgáltatásra kizárólag a lakossági fogyasztó jogosult, azaz a jövőben a kisvállalkozások és az önkormányzatok nem tartoznának bele ebbe a körbe. A javaslat kidolgozásáért Palkovics László és Varga Mihály, valamint az általuk irányított tárcák felelnek, a javaslattétel határideje július 1.

Költségcsökkentés céljából az állami beruházásokat is felfüggesztették, leszámítva azokat, amelyek már folyamatban vannak. A közlönyben megjelent határozat szerint ettől az intézkedéstől 2022-ben és 2023-ban összesen 1150 milliárd forint megtakarítást remél a kormány.

(Borítókép: Orbán Viktor 2022. április 1-jén. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)