Navracsics Tibor: A parlamenti kommunikációban ritkább a szövet
További Belföld cikkek
- Meglepő fordulat: Tarlós István Vitézy Dávid helyett Karácsony Gergelyre szavazna
- Elégedetlenek voltak a fizetésükkel a szülésznők, kismamákat húztak le pénzzel
- Kiengedték az elmegyógyintézetből a szexuális kényszerítéssel vádolt egykori óvodai dolgozót
- Áthajtott a piroson, elgázolt egy kerékpárost, majd belecsapódott egy taxiba egy sofőr
- Az Index volt munkatársa lett a Hirado.hu főszerkesztője
„A kormány és ellenzék közötti, illetve az Országgyűlésen belül, a képviselők közötti kommunikációban most sokkal ritkább a szövet, mint volt 2014 előtt.” – Így fogalmazott Navracsics Tibor parlamenti visszatérésével kapcsolatban a jelenlegi parlamenti kommunikációról, hozzátéve: 2010 és 2014 között is volt kétharmados többség, „de sokkal erősebb volt az üléseken kívüli, ülések alatti vagy ülések közbeni párbeszéd ellenzéki és kormánypárti képviselők között”. Hozzátette: az ellenzék kivonulása a parlamentből „a politikai folklór része”.
Arról, hogy miért vállalta el a miniszteri pozíciót, azt mondta:
Ha van egy kapcsolatrendszerem Brüsszelben, akkor azt próbáljam meg a saját hazám számára használni, ez erkölcsi kötelesség is, másrészt pedig maga a feladat nagyon érdekes.
Hozzátette: érdekesnek tartja a területfejlesztési feladatokat, úgy, hogy „a magyar politikában a regionális szemléletnek nem nagyon van manapság helye”.
Egy erősen Budapest-központú országhoz alakítsunk ki egy olyan fejlesztéspolitikát, ami odafigyel Győrre is, Békéscsabára is, de a kistelepülésekre is, és máshogy kezeli a különböző adottságú térségeket. Ennek legalább az esélyét megteremtsük, ez intellektuálisan is egy kihívás.
A miniszter szerint a magyar területfejlesztési politikának területi szempontból három célja kell, hogy legyen. Az egyik a felzárkózó régiók hatékony segítése, a másik az észak-dunántúli régió, a Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl erősítése, a harmadik pedig Budapest.
Budapest nem a többi régióval, nem a többi magyarországi régióval van egy kategóriában, hanem Prágával, Pozsonnyal, Béccsel, Varsóval, Bukaresttel, Zágrábbal, azaz térségbeli nagyvárosokkal versenyez. Ott is meg kell találnunk, hogy hogyan tudunk úgy segíteni Budapestnek, hogy ebben a versenyben egyébként megállja a helyét a jövőben is.
Navracsics Tibor elmondta: Karácsony Gergely kezdeményezésére július 11-én négyszemközt találkozik a főpolgármesterrel.
Veszprémi országgyűlési képviselői munkáját érintve arról is beszélt, hogy mi az álma.
A Balaton körül mindenhol vasút van, mégsem lehet körbevonatozni
– fogalmazott a miniszter, hozzátéve: meg kell teremteni a települések között a vasúti kapcsolatot. A Balatoni Fejlesztési Tanácsban betöltött társelnöki pozíciójáról várhatóan lemond Navracsics Tibor, bár a miniszteri pozícióval ez a poszt formailag nem összeférhetetlen.
Egy miniszter egy egész országért felel, nekem a Balaton a szívügyem. Tudom, Magyarországon lehet olyan, hogy egy miniszter azt mondja, nekem ez a szívügyem, de hajlok arra, hogy ha más kultúrát akarunk, akkor ebben önmérsékletet kell tanúsítanom, és át kell adnom ezt a pozíciót.
Az orosz–ukrán háborúról szólva azt mondta:
Magyarország a veszélyzónában van. Akár a menekültek ellátása terén, az ezt támogatandó európai uniós erőfeszítések révén is, akár pedig a biztonságpolitikai helyzetből adódóan, Magyarország ott van a veszélyhelyzetben.
A vármegye és az ispán elnevezések helyreállításáról szólva azt mondta:
A levél címzését kell megváltoztatni, ennyit látok egyelőre.
A Kibeszélőből kiderül továbbá:
- milyen fejlesztéseket lát szükségesnek a miniszter;
- miért tartja fontosnak a háborús veszélyhelyzet elrendelését;
- mit gondol a jogállamisági kérdésekről;
A teljes videót a fenti lejátszóra kattintva nézhetik meg, a beszélgetés podcastverzióját pedig alább érhetik el:
(Borítókép: Navracsics Tibor. Fotó: Kaszás Tamás / Index)