Méltatlan, hogy megpróbálja Böjte Csaba testvért belekeverni – Dömötör Csaba válaszolt a DK-s felszólalásra

D NOE20220704017
2022.07.04. 17:10
Dugódíj, pozsonyi csata, ügynöközés, Böjte-ügy, határvédelem – napirend előtt szólaltak fel a képviselők a parlament ülésnapján. Kemény kijelentések, kemény válaszok születtek hétfőn.

Bakos Bernadett (LMP) Budapest nem autópálya címmel arról beszélt napirend előtti felszólalásában, hogy az LMP régóta követeli a budapesti dugódíj bevezetését, hiszen a légszennyezettség, a zaj, a torlódások és a balesetek csak így csökkenthetők. A képviselő hozzátette: a kormány viszont mereven elzárkózik ettől, arra hivatkozva, hogy nem kívánja megmondani az embereknek, hogyan éljenek. Bakos Bernadett szerint azonban a XXI. század kihívásaira nem tudunk megfelelően reagálni – például az energia- és a klímaválságra –, ha nem változtatunk az életmódunkon. A képviselő szerint a kormány még nem ismerte fel ebben a felelősségét.

Ma Budapesten az autóktól nem lehet haladni, és nem azért, mert buszsávok és kerékpársávok kaptak helyet az utakon. Itt az ideje felismerni, hogy a probléma gyökere nem az, hogy a főváros nem bír el több autót

– fogalmazott Bakos Bernadett.

A képviselő szerint ezért egy átfogó, a teljes városra és az agglomerációs településeket partnerként bevonó forgalomcsillapítási tervre van szükség.

Azt is kiemelte: a fővárossal szemben is van kritikája az LMP-nek, mivel még nem készült hatástanulmány az általuk javasolt dugódíjról. Bakos Bernadett felidézte, hogy a főpolgármester nemrég azt mondta, nem időszerű a dugódíj, holott az a választási programjában is szerepel.

Az LMP-s politikus hozzátette: a kormány pedig törvénnyel lehetetleníti el a dugódíj bevezetését, pedig bizonyított, hogy hatásos a forgalomcsillapításra.

„Budapest nem autópálya, hanem 1,7 millió ember lakhelye, ezért elvárjuk, hogy ne a nagytőke érdekeinek megfelelően, hanem az embereknek fejlesszék a várost. Mi abban hiszünk, hogy a város nem az autóké, hanem az embereké” – jelentette ki Bakos Bernadett, aki azt is mondta: az LMP kiáll a budapesti forgalomcsillapítás mellett, és továbbra is követelni fogja a dugódíjat.

Káosz és „karácsonyi pangás”

Dömötör Csaba államtitkár szerint osztályharcos megközelítés az, hogy egymás ellen hangolják az autósokat és azokat, akik más módon közlekednek. Kijelentette: attól lesz élhető egy város, ha mindenki talál a saját élethelyzetének megfelelő lehetőséget a közlekedésben, mindezt egyre jobb színvonalon. Az államtitkár arról is beszélt: nagyon nem jó, hogy a háborús infláció időszakában a baloldal újabb és újabb terheket akar tenni a magyarok, így a budapestiek vállára: emelik a parkolási díjat, nehezebbé teszik az autós közlekedést, dugódíjat követelnek. Dömötör Csaba szerint súlyosbítja a helyzetet, hogy egyáltalán nem kérték ki a budapestiek véleményét.

Ha szeretnének valamit tenni Budapest élhetőségéért, akkor győzzék meg a főpolgármesterüket arról, hogy végre álljon a sarkára, és számolja fel azt a közlekedési káoszt, amit okozott. (…) Ami a fővárosban a közlekedés színterén zajlik, az Karácsony Gergely cselekvésképtelenségének első számú következménye

– fogalmazott az államtitkár. Azt is kifejtette, hogy Budapesten burjánzik az összevisszaság, a tehetetlenség és a káosz.

Emlékeztetett rá, hogy nemrégiben a főváros megnyitott egy plakátkiállítást, de a kormánynak is lennének témaötletei, például lehetne a plakátokon háromezer leszerelt kuka, plusz a nyomában hagyott szeméttenger, szerepelhetne a plakátokon a romló hajléktalanhelyzet és a gondozatlan közterületek, amelyeket néha szép szóval méhlegelőnek hívnak, az is megérne egy plakátot, amikor a főpolgármester buszsávban közlekedik, miközben autósok tömegei araszolnak a hídon.

Ha a városházán múlt volna, akkor Budapest egy tapodtat sem ment volna előre. Karácsonyi pangás lett volna a sorsa

– jelentette ki Dömötör Csaba.

Ki mit nem adott, ki mit vett el

Jámbor András (Párbeszéd) szerint bajban vagyunk, nincs lehetőség előrelépésre, jön a recesszió, de ha baj van, megnézzük, hogyan lehet igazságos a rendszer, hol tudunk még több esélyt és lehetőséget adni a bajbajutottaknak.

Míg Orbán Viktor fizetését megemelte az Országgyűlés, Jámbor András azt kérdezte: meddig kell várniuk a sorukra a tanároknak, a rendőröknek, a tűzoltóknak, a szociális munkásoknak, hogy az ő fizetésük is megduplázódjon? A politikus szerint az állam pénzének most is oda kéne jutnia, ahol szükség van rá.

Jámbor András hangsúlyozta: baj van, és a bajban az erőseknek kell a gyengébbeket segíteniük, ugyanis ettől erős egy közösség. A képviselő azt is kijelentette: fizessenek a gazdagok, ne adjanak támogatást azoknak, akik nem szorulnak rá, hanem adjanak azoknak, akik a gyermekeinket nevelik. Jámbor András béremelést javasolt, hogy legyen elég rendőr, tanár, ápoló, tűzoltó, illetve adjanak esélyt egy jobb magyar államnak.

„Ön valóban nem látta, hogy mit csinált a baloldal Magyarországon az elmúlt harminc esztendő alatt?” – tette fel a kérdést Rétvári Bence államtitkár Jámbor Andrásnak. Az államtitkár szerint a baloldal kormányon elvette a pénzt a nyugdíjasoktól, a pedagógusoktól, az orvosoktól, a szociális dolgozóktól, de erre Jámbor Andrásnak egy „rossz szava sincs”, és visszahozná ezt a világot.

Rétvári Bence kifejtette, hogy a baloldal kormányzása alatt tömegesen bocsátottak el tanárokat, egészségügyi dolgozókat, „mert ez volt a baloldalnak a valódi tevékenysége”. Hangsúlyozta: ezzel szemben a mostani kormány azt gondolja, hogy Magyarország gazdaságának, társadalmi szerkezetének hosszú távon azon kell alapulnia, hogy a társadalom döntő többségét a középosztály képezi. „Ez önnek a legnagyobb ellensége, ezt akarja szétzúzni” – jelentette ki Révári Bence.

Az államtitkár szerint az ellenzék azzal fojtaná meg a vállalkozókat, hogy a globális minimumadóval megdupláznák a terheiket. Az ellenzék mindig a multikat választja, „régi marxista” szöveg, hogy a rezsicsökkentést támadják. Rétvári Bence azt is mondta, hogy az ellenzéknek mindig a külföldi a fontosabb, számukra a magyar másodlagos, alsóbbrendű, ideológiai alapon mindig a globalisták pártjára helyezkednek, a külföldi multik zsebét tömnék inkább.

Pozsonyi csata

Novák Előd (Mi Hazánk) napirend előtti felszólalásában a pozsonyi csatáról emlékezett meg, sérelmezte, hogy semmilyen hivatalos megemlékezés nincs a magyarság egyik legnagyobb diadaláról. Arról is beszélt, hogy legyen tananyag az iskolában, mert most csak a „vereségkultuszt” nyomják a fejekbe, normális esetben pedig már készült volna belőle egy kiváló játék- vagy akciófilm.

Vitályos Eszter államtitkár elismerte: a magyarság megmaradásának szempontjából fontos témáról szólalt fel Novák Előd. Az államtitkár szerint érdemes megemlékezni múltunk egy közelebbi vonatkozásáról, ezzel kapcsolatban elmondta, hogy 2010-ben a „nemzeti kormányra” csődközeli állapotok vártak. Vitályos Eszter elutasította, hogy vereségkultuszt építenének, kiemelte, hogy múltunk legpontosabb ismeretére van szükség. Azt is mondta, hogy a Magyarságkutató Intézetet is ezért hozták létre, illetve a Nemzeti alaptantervben (NAT) is nagyobb hangsúlyt kap az őstörténelem, filmek pedig készülnek (lásd Hunyadi, Aranybulla, Petőfi).

Igény és szükséglet

Komjáthi Imre (MSZP) azzal kezdte napirend előtti felszólalását, hogy azt mondta: örömmel dicséretnek veszi, ha osztályharcos hozzáállással fogja őt illetni Dömötör Csaba államtitkár.

Az MSZP-s politikus az igény és a szükséglet közötti különbséget fejtette ki. Szerinte a kormányoldalon arra van igény, hogy lassan már a „talpas félhomálymérőnek” is legyen miniszteri biztosa, miközben a szükséglet más: a dolgozóknak, akik ezt az országot a hátukon viszik, szükséglet a béremelés, illetve az, hogy megkapják a fizetésüket.

Komjáthi Imre ezzel összefüggésben a kormányt a csornai napelemgyárról kérdezte, ahol a dolgozók hónapok óta nem kapják meg a fizetésüket, és már csak fantomgyárnak nevezik.

A szocialista politikus arra volt kíváncsi, hogy a kormány kapott-e tájékoztatást a csornai állapotokról, mit kíván tenni 52 család megsegítése érdekében, mit tudnak tanácsolni az elkeseredett dolgozóknak.

Tállai András államtitkár azt mondta, hogy a bajba jutott dolgozóknak a megfelelő jogszabályok szerint segíteni kell, ahogy minden más hasonló esetben. Ezután a háború és béke kérdéséről, az inflációról, a rezsicsökkentésről és a családok megvédéséről beszélt.

Ügynökök a pártokban?

Gelencsér Ferenc (Momentum) napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy Kósa Lajos „múlt héten elismerte, hogy a Fidesznek vannak ügynökei más pártokban, valamint azt is, hogy a Fidesz alelnökeként utána fog nézni”.

Önök szerint normális működési elv egy demokráciában, ha a kormánypárt alelnöke szerint a kormánypártnak ügynökei vannak?

– tette fel a kérdést Gelencsér Ferenc. Hozzátette: 1990-ig ez bevett gyakorlat volt, de elvileg a Fidesz többek között ez ellen jött létre.

A momentumos politikus a Star Warsból idézett. Úgy fogalmazott a Fidesszel kapcsolatban: azzá váltak, aminek az elpusztítására felesküdtek. Gelencsér Ferenc szerint a Fidesz elárulta nemzedékének küldetését, a rendszerváltást. Arra is kíváncsi, hogy a szakszolgálatok fogják-e vizsgálni Kósa Lajos állításait.

Gelencsér Ferenc szerint a szakszolgálatok esetében teljesen életszerű, hogy belépnek olyan szervezetekbe, amelyek veszélyt jelentenek.

Nyilvánvalóan így kerülhetett elítélésre Budaházy György is, hogy valamelyik jó barátja, harcostársa vélhetően beépített ügynök volt. Ki tudja, lehet, hogy azóta itt ül velünk a Mi Hazánk soraiban

– fogalmazott a momentumos politikus. Továbbá azt a kérdést is feltette:

Főállás vagy mellékállás ma Magyarországon Fidesz-ügynöknek lenni?

Gelencsér Ferenc beszédében amellett is érvelt, hogy nyilvánosságra kellene hozni az ügynökaktákat, és ha a Fidesz állítása szerint rajtuk kívül mindenki kommunista, akkor ezt nem is félnének megtenni.

Fürjes Balázs államtitkár szerint nehéz volt megfejteni, miről szól Gelencsér Ferenc felszólalása. Majd azt mondta: ha jól érti, akkor a Momentum útkeresésben van, erről van szó. Az államtitkár azt is látja, hogy erről beszélni akarnak, ezért beszéljenek róla, mert szívesen segít.

Fürjes Balázs megérti, hogy nehéz helyzetben van Gelencsér Ferenc és pártja. Kifejtette: kacskaringós utat járt be a Momentum; amikor 2017-ben megérkeztek a magyar politikába, Fekete-Győr András még arról beszélt, az életét teszi rá, hogy nem fognak az MSZP-vel koalícióra lépni, de korábban Gyurcsány Ferencet is kritizálta.

Az államtitkár szerint a Momentum azzal érkezett a magyar politikába, hogy leváltják a régi baloldalt, de önállóan egyszer sem tudtak bejutni a parlamentbe, csak Gyurcsány Ferenc „hátára felkapaszkodva”, Gyurcsány-ellenességre építették a politikájukat, majd közeli szövetségese lettek. Fürjes Balázs azt mondta: időnként a hátraarcnak is ideje van, a momentumosok még fiatalok, ha ki tudnak lépni Gyurcsány Ferenc gyámságából, talán lehet még jövőjük, a választók eddig nem kértek belőlük.

Határvédelem, csúszós lejtő

Sas Zoltán (Jobbik) a határvédelemről beszélt, amely szerinte közös nemzeti ügy, a leterheltség folyamatosan növekszik a déli határon, tarthatatlanná vált a helyzet, az elmúlt napokban fegyveres összetűzésre is sor került a szerbiai oldalon.

A jobbikos politikus azt mondta: várja, hogy a kormány javaslata megérkezzen az új határvédelmi testület létrehozásáról. Azt is hozzátette, hogy ha a javaslat önálló lesz, illetve szakmailag rendben, akkor a nemzeti minimum alapján támogatni fogják. Ugyanakkor azt is szeretné, ha lennének többpárti egyeztetések, mert az ellenzéki padsorokban is ülnek hazafiak, akik érdemben hozzá tudnának szólni a javaslathoz, és ez megkönnyítené az általános vitát a parlamentben.

Rétvári Bence államtitkár elmondta: a migráció nem állt meg, hanem emelkedett, az embercsempészek száma is emelkedik, egyre agresszívebbek és egyre több ember próbálnak áthozni a déli határon. A kormány nem kapott elismerést a határok védelme és migrációs politikája miatt, támadást annál inkább, Brüsszelből és Magyarországról is.

Kik támadtak a kormányra? – tette fel a kérdést az államtitkár. Majd két példát említett. Rétvári Bence arról beszélt, hogy szerinte korábban Vona Gábor, a Jobbik volt elnöke és Gyöngyösi Márton jelenlegi pártelnök is a határkerítés, illetve a magyar migrációs politika ellen szólt.

Rétvári Bence szerint ezért Sas Zoltán „bajban van”, csörögni fog a telefon a frakcióirodán, jön majd a hívás a Jobbik elnökétől, és a párt leterhelt etikai bizottságának újabb dolga lesz. Az államtitkár felidézte, majd felkérdezte Szabó Tímeát (Párbeszéd) és Vadai Ágnest (DK), hogy mit szólnak most Gyöngyösi Mártonhoz, mivel korábban mindketten amiatt támadták a Jobbikot, és elvetették a párttal való kiegyezést.

Rétvári Bence a Jobbikról kijelentette: amikor feladták a saját identitásukat, olyan csúszós lejtőre érkeztek, ahonnan nincs visszaút.

Böjte-ügy napirenden

Varju László (DK) a „brutális megszorítások” kitérője után a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonaiban történt szexuális bántalmazások ügyére tért át.

„Pár napja kiderült ez a gyalázat, és önök már most a sajtót hibáztatják, mert önök szerint csak lejáratják Böjte Csabát a gyermekbántalmazási üggyel” – mondta Varju László a kormánynak szegezve kijelentését. A DK-s politikus szerint nem a bántalmazott, kiszolgáltatott gyerekeket akarják megvédeni, hanem „saját szövetségesüket, bajtársukat”.

Én nem tudom, hogy a Holdról mi látszik, de azt tudom, hogy önök az én szememben a gyermekrontók pártja. Ez olyan mértékű erkölcsi feslettség és morális válság, amire nincs gyógyszer, se bocsánat. Aki szexuális ragadozóknak, pedofiloknak falaz, és odadobja nekik a gyerekeket, az egy morális Mariana-árok legalján ücsörög, ahonnan csak a pokolba vezet az út, már ha hisznek egyáltalán ilyesmiben

– fogalmazott Varju László.

Dömötör Csaba államtitkár elmondta: gyermekvédelem ügyében a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, amennyiben bármilyen törvénytelenség gyanúja felmerül, a hatóságoknak kötelezően tenniük kell a dolgukat.

Továbbá azt is kijelentette:

Böjte Csaba testvért ebbe megpróbálja belekeverni, az mérhetetlenül méltatlan, és illeszkedik abba a sorba, amit a DK és a baloldal egésze az egyházak ellen az elmúlt években, évtizedekben tanúsított és bemutatott.

Dömötör Csaba rendkívül méltatlannak tartja Varju László felszólalását, Böjte Csabáról azt mondta: nem tudja, hogy mit kellene még tennie ahhoz, hogy bizonyítsa az elkötelezettségét az ország, illetve nemcsak a nemzet, hanem minden bajba jutott sorsú magyar és nem magyar gyermek ügye iránt. „Szégyenteljes a felszólalása” – jelentette ki Dömötör Csaba.

Juhász Hajnalka (KDNP) Európa jövője csak a béke és a polgárokkal való valódi dialógus lehet címmel napirend előtt arról beszélt, hogy Európa jövője nem több unióval, hanem okosabb Európai Unióval valósítható meg, valamint egy erős EU-hoz erős nemzetállamokra van szükség. Az Európa jövőjéről szóló uniós konferenciasorozatról és a magyar parlamentben ezzel összefüggésben benyújtott kormánypárti határozati javaslatról bővebben is írtunk. Halász János (Fidesz) az elhúzódó orosz–ukrán háború nyomán kialakult élelmiszerválságról és annak következményéről, egy újabb, Európa felé induló „gigantikus méretű népvándorlásról” beszélt.

(Borítókép: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 4-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)