Az alkotmánybírák sorra utasítják vissza Iványi Gáborék panaszait

KARL0255
2022.07.07. 11:39
Az Alkotmánybíróság visszautasította Iványi Gábornak, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapító lelkészének alkotmányjogi panaszát, amelyben sérelmezte, hogy köznevelési intézményfenntartóként a 2020. szeptember 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó támogatási pótigénylését a Magyar Államkincstár elutasította, amit aztán a Kúria is hatályában tartott. Iványiéknak idén ez már a harmadik olyan panaszuk, amelyet az alkotmánybírák érdemi vizsgálat nélkül utasítottak vissza.

Az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség az elmúlt időszakban több alkotmányjogi panaszt is benyújtott az Alkotmánybírósághoz. Legutóbb három hónapja utasították vissza érdemi vizsgálat nélkül Iványiék két panaszát olyan kúriai végzések ellen, amelyek jóváhagyták az igényelt költségvetési támogatás megtagadását.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője idén újabb két alkotmányjogi panaszt juttatott el a Donáti utcába:

  1. a márciusban kelt panaszról, amely 2020. szeptember 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó támogatási pótigénylésről szólt, a héten döntöttek, míg
  2. az áprilisban benyújtott indítvány, amely a 2017-re vonatkozó működési támogatás elutasítását sérelmezi, még elbírálásra vár.

Ami a felekezet múltját illeti, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján a bíróság 1990. július 13-án jogerőre emelkedett végzésével vette egyházként nyilvántartásba, majd a 2011. évi CCVI. törvény hatálybalépésekor, annak rendelkezései következtében 2012. január 1-jén veszítette el egyházi státuszát. Egy évvel később az Alkotmánybíróság a 6/2013. (III. 1.) AB-határozata visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 2011. évi CCVI. törvény több rendelkezését. Ezt követően Iványi Gábor 2013-ban egyházi elismerési eljárást kezdeményezett az akkori illetékes miniszternél, Balog Zoltánnál, aki megállapította, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség megfelel az egyházként elismerés szabályainak, csakhogy a parlament azóta sem foglalkozott a közösség elismerésével. 2017-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága hárommillió eurós kártérítést ítélt meg a felekezetnek, és azt is kimondták, hogy a magyar egyházügyi törvény sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

A strasbourgi bíróság döntését pedig csak részben hajtották végre. Visszamenőleg kifizették a pénzeket, ezzel elismerték, hogy törvénytelenül tartották vissza, de a jövőt nem rendezték. 2017-ig visszamenőleg rendezték, majd 2017-től követően megint nem fizettek semmit

nyilatkozta még februárban az Indexnek Iványi Gábor.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek a héten elbírált alkotmányjogi panasza szerint a Kúria végzése, amely hatályában tartotta a Magyar Államkincstár elutasítását a 2020. szeptember 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó támogatási pótigénylésükre, sérti a vallásszabadsághoz való jogot és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, mivel a terhükre értékelték, hogy önhibájukon kívül nem fejeződött be ügyükben az egyházkénti elismerési eljárás.

Az Alkotmánybíróság 2. számú öttagú tanácsa (előadó alkotmánybíró Schanda Balázs) többek között megállapította:

Önmagában az, hogy az indítványozó az egyébként részletesen megindokolt, jogi érvekkel alátámasztott bírósági végzés érvelését tévesnek tartja, nem alkotmányossági kérdés.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a vallásszabadság egyéni alapjogából nem következik, hogy bármely magánszemélynek vagy közösségnek az Alaptörvényre visszavezethető joga lenne arra, hogy vele az állam együttműködjön közösségi célok elérése érdekében.

(Borítókép: Iványi Gábor 2022. február 18-án. Fotó: Karip Tímea / Index)