- Belföld
- Zöld Index
- tarna
- folyó
- kiszáradás
- aszály
- aszálykár
- kárenyhítés
- zagyva
- öntözés
- víztározó
- halastó
Kiszáradt a Tarna folyó
További Belföld cikkek
- Magyar Péter szerint Orbán Viktor rendkívüli lépést fontolgat, válaszokat követelt tőle
- 110 milliós lakást sorsol ki a Szerencsjáték Zrt, már a kaparós sorsjeggyel is lehet pályázni rá
- Hajmeresztő videó: az M85-ös sztrádaalagútban szabálytalankodott egy autós
- Fegyvert fogott a buszsofőrökre egy férfi a Közvágóhídnál
- Egyre több a megbetegedés, újabb kórházban lesz kötelező a maszkviselés
Először az Eger Hírek közölte, hogy szerdára az utolsó csepp víz is eltűnt a folyóból.
Ökológiai katasztrófa, amihez fogható kevés van. Szívszorító látni a tanácstalanul álló gólyákat, gémeket, más madarakat, vadállatokat, nézik, hova tűnt az utolsó korty vizük
– mondta a portálnak a folyó partján lévő kápolnai Macskaárvaház vezetője, Bóday Pál. Hozzátette azt is, hogy a térség civiljei és önkormányzatai vizsgálatot indítottak az ügyben, mert arra gyanakodtak, hogy illegális vízkivételezés járulhatott hozzá a folyó kiszáradásához.
Azt az utolsó vizet emelték ki az elkövetők, amely nemcsak halak élőhelye volt, hanem sok ezer élőlény utolsó mentsvára a kínzó szomjúság közepette
– tette hozzá Bóday Pál.
Az Eger Hírek arra is emlékeztetett, hogy a Tarna Magyarország egyik legnagyobb vízhozamú folyója, és a – szintén kiszáradás közelében álló – Zagyva folyó legfontosabb mellékfolyója, tehát nem csak egy kis patak.
Megvan a „tettes”, legálisan szivattyúzott
A portál nem sokkal később arról számolt be, hogy az említett vizsgálatban bizonyítékot találtak arra, hogy az Egyed László vezette debrői Tóth Borászat szívhatta ki a vizet, meg is találták az ehhez használt eszközöket, valamint egy gátat is.
Az Egri Hírek kérdésére válaszolva Egyed László azt mondta: évtizedek óta érvényes vízkivételi engedéllyel rendelkeznek, ezért cáfolja azt, hogy „ellopták” volna a Tarna vizét. Azt is hozzátette, hogy az utóbbi években nem volt gond a vízvételezésekből, de most más a helyzet. Ugyanakkor a vállalkozásukhoz szükség volt a vízre.
A vállalkozásunk léte forog kockán. Neves hazai szőlészeti és borászati üzemeknek készítünk szőlőoltványt, amelyet öntöznünk kell, de lassan már nincs hozzá elegendő víz
– mondta, hozzátéve, hogy szerinte „az aszály miatt nem azt kell hibáztatni, aki túlélni próbál”.
Magyarországon kellene tartani a vizet, így lehetne megoldani
Nemrég Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke beszélt arról az InfoRádiónak, hogy az aszálykárokat azáltal lehetne csökkenteni, ha gondoskodnának arról, hogy az országon átfolyó víz és a csapadékvíz Magyarországon maradjon.
A Mahal elnöke kifejtette, hogy azonnal rendbe kellene tenni az öntözőhálózatokat, valamint vízvisszatartóvá kéne tenni a belvízelvezető hálózatokat, mert most „öt perc alatt elfolyik a beléjük kerülő víz”. Ezenkívül segíthetne a helyzeten a föliszaposodott vízügyi tározók, valamint a 40-100 éves halastavak mielőbbi kikotrása, rendbetétele.
Ki kellene kotornunk körülbelül 100 millió köbméternyi iszapot, és akkor lenne helye 100 millió köbméter víznek
– fogalmazott ez utóbbival kapcsolatban Lévai Ferenc.