Egy magyar testvérpár innovációjáért rajonganak a világ sztárúszói

20220812 8089
2022.08.16. 06:57
Kérészy István fizikus azon túl, hogy csapatával feltalált egy módszert, amelyik befogja a villámokat és megakadályozza az erdőtüzeket, öccsével egy olyan rajtkövet is kifejlesztett, amely még gyorsabbá teszi Milák Kristófot, és összességében hozott az úszósportban még jobb eredményeket.

„Ahhoz képest, hogy mára milyen sokat tudunk a nagy távoli galaxisokról, a fekete lyukakról, a gravitációs hullámokról, a neutroncsillagok egyesüléseiről, a villámok működését, amelyeket rendszeresen látunk, hallunk, valójában továbbra sem igazán tudjuk megmagyarázni. Amit egész pontosan egyelőre nem tudunk megmondani, hogy nagy eséllyel melyik villám fog komoly károkat okozni. Legyen szó egy villanyvezetékről, amitől elmegy az áram, vagy egy pusztító erdőtűzről” – magyarázza Kérészy István fizikus, aki éppen ezért február óta Brazíliában vadássza a villámokat.

Mint a 27 éves kutató mondja, azért pont Brazília, mert itt igazán különlegesek a villámok, és ezeket testközelből szerette volna tanulmányozni. De mitől is lesz egy villám különleges? A fiatal fizikus szerint az egyes villámok hossza közt akár tízezerszeres szorzó is lehet, amit a leginkább úgy lehetne megragadni, hogy ha azt vesszük alapul, hogy egy év 8760 órából áll, akkor az egyik villám egy óráig tart, a másik pedig egy évig. Az utóbbiak az igazán veszélyesek, mert ezek indítják például az ausztrál erdőtüzek 90 százalékát, míg a kaliforniai erdőtüzekért 70 százalékban felelősek.

A tomboló erdőtüzek, amelyekről sokat olvashattunk az utóbbi időben is, azért is különösen problémásak, mert 2020-ban például volt olyan villám indította erdőtűz Ausztráliában, amelyik önmagában több szén-dioxid-kibocsátáshoz vezetett, mint amennyit egy év alatt a teljes ausztrál gazdaság produkál. A további nyomasztó esetekért egyébként nem kell messzire menni: a Fertő tónál ugyanúgy rendre kigyullad, majd több hektáron lángol a nádas, miután becsap a villám. Ez pedig csak hozzájárul az eleve aggasztóan alacsony vízállású tó kiszáradási folyamatához.

Arról nem is beszélve, hogy egy erdőtűz méretében átlagosan három-ötpercenként megduplázódik – teszi hozzá Kérészy István, aki szerint ennek ellenére nemegyszer fordul elő, hogy a tűzoltók csak órák múlva jutnak ki a tűzhöz. „Ekkor pedig már másként nem, csak helikopterrel lehet a tüzet eloltani, ami azon túl, hogy drága, nem is túl magas hatásfokú. Például amikor egy DC10-es tűzoltó az égő erdő felett repül, és ledobja az oltószert, egy-egy ilyen ledobás 110 ezer dollárba kerül, ami a jelenlegi árfolyam mellett átszámítva több mint 44 millió forint, vagyis szó szerint szórják a pénzt”

– vonja le a konklúziót a villámkutató, aki Fire Neural Network (FNN) nevű nemzetközi csapatával most is azon dolgozik, miként lehet a veszélyes, erdőtüzeket okozó villámokat időben felismerni és megállítani, vagy akár becsapódásukat előre jelezni. Ehhez mindenekelőtt a rendelkezésre álló időjárási adatok, továbbá a meglévő térképek mellett a mesterséges intelligenciát vetik be, amelynek segítségével leválogatják a veszélyes villámokat. Ahhoz képest, hogy a tűzoltóparancsnokok, a tűzoltók munkáját eddig pusztán egy-egy egyszerű eső- és villámtérkép, továbbá a kettő kombinációja segítette.

Vízből a tűzbe

„Az érettségi után kerültem Floridába, ott jártam egyetemre, első körben menedzsment szakra, és már ott megfogalmazódott bennem, hogy jó lenne olyan csapatot építeni, amelyik például nem kőolajat nyer ki a földből, hanem valamilyen érdekes kérdést próbál megoldani. A mesterképzést utána Svédországban végeztem el fenntartható városfejlesztés szakon, majd visszatértem Floridába, ahol elkezdtem úszást oktatni, és a fizikával foglalkozni. Az egyik edzőtábor közben, amikor minden délután nagy villámokkal lecsapott a vihar, kezdtem el gondolkodni, mi lehet ennek az oka. Elkezdtem a jelenségnek utánanézni, cikkeket keresni, ám nem igazán találtam magyarázatot” – meséli Kérészy István egykori úszó, hogyan kezdődött minden az úszással, és lett belőle villámvadász.

A Kérészy Istvánék fejlesztette rendszert úgy kell elképzelni, hogy miután detektoraik észlelték, hogy becsapott az erdőbe a villám, megvizsgálják a hőmérsékletet, valamint a helyi csapadék- és szélviszonyokat és társaikat, majd mindezeket az adatokat végigelemzik a mesterséges intelligencia segítségével, hogy kiderítsék: az adott villám az adott természeti körülmények között okozott-e tüzet vagy sem. Ezen túl Kaliforniában épp most telepítenek egy kamerarendszert, amelyik a villámokra rázoomolva megmutatja, hogy a villám indít-e helyben erdőtüzet vagy sem.

„Tegyük fel, kitör a vihar a Fertő tónál, és egy délután alatt 300 villám csap a nádasba. Ám a tűzoltók nem tudnak egyszerre 300 helyre kivonulni, másrészt könnyen lehet, hogy mire a tüzet észlelik, a tűzoltók pedig megérkeznek, már annyira ég a nádas, hogy nagyon nehéz eloltani. Éppen ezért mi most azon dolgozunk, hogy ezt a 300 villámot úgy tudjuk leszelektálni, hogy a rendszer a végén kimutassa: melyik három villám az, amelyik potenciálisan tüzet okozhat. Utána ezt az előrejelzést már oda tudjuk adni a tűzoltóknak, akik dolgozhatnak vele” – mondja Kérészy István.

Floridában már aktív a rendszerük, amit a visszajelzések alapján nagyon szeretnek a tűzoltók. Az pedig külön öröm és büszkeség számukra, hogy Floridában már ezernél is több tűzoltó fér hozzá a villámadataikhoz, amire korábban nem volt példa. Ausztráliában szintén együttműködnek az országos tűzvédelmi egységgel, akárcsak a brazíliai állami tűzoltósággal. „Szerencsére elég sokakat érdekel az általunk fejlesztett rendszer. Ugyanakkor Magyarországon egyelőre nem sikerült megtalálnunk azokat a partnereket, akik nyitottak lennének” – sorolja eredményeiket a fiatal fizikus.

Az úszás forradalmasítása

És mikor Kérészy István nem a tűzzel harcol, akkor a vízzel, ugyanis gépészmérnök öccsével, Tamással közösen létrehoztak egy újfajta rajtkövet, amely az eddigi mérések alapján még gyorsabbá teszi az úszókat, miközben egy biztonságosabb és kényelmesebb rajtolásélményt biztosít. A fiúk ötletét pedig nem más, mint Gregg Troy inspirálta a floridai egyetemen, aki olyan olimpiai bajnok legendák mesteredzője volt, mint Ryan Lochte vagy Caeleb Dressel. Ő kérte a mellette segédedzősködő Kérészy testvéreket, hogy fejlesszenek úszással kapcsolatos innovációkat.

„Így született meg a SpeedJumpr, az innovatív rajtkő, amelyről eddig csak rendkívül pozitívan nyilatkoztak a magyar és a külföldi sztárúszók is. Mindenki. Kapás Boglárkával például együtt úsztam egy darabig, és vele vagyunk olyan viszonyban, hogy őszintén elmondja a véleményét. Ő is nagyon elégedett volt a végeredménnyel. Ryan Lochte és Chaleb Dressel is azt mondták, miután kipróbálták, hogy jó élmény volt számukra a rajtkövünk. Ryan Lochte egy levelet is írt nekünk, hogy ő támogatni fogja a FINA jóváhagyását, hogy a SpeedJumprt engedélyezzék a versenyeken”

– meséli Kérészy István, aki azt is elárulta, hogy már az ötszörös olimpiai bajnok, világcsúcstartó gyorsúszó fenomén, Katie Ledecky támogatását szintén élvezik. Ő ismeretlenül is azt üzente nekik, hogy még sosem rajtolt olyan jót, mint az ő rajtkövükkel. „Pedig ő rajtolt már párat életében. Tőle azért is esik különösen jól az elismerés, mert ő kifejezetten azzal a céllal hozott létre egy alapítványt, hogy összekösse a tudományt az úszással, illetve vonzóvá tegye a lányok számára a fizikát, továbbá a tudományos és a műszaki pályát” – emeli ki a SpeedJumpr egyik megalkotója.

A SpeedJumprrel már Ryan Lochte sem sérül meg

De mit is tud ez a bizonyos SpeedJumpr, amitől ennyire lelkesednek érte a világ topúszói? Az egyik alkotó szerint azért, mert az ő rajtkövükkel egy jobb röppályát, tehát egy jobb vízbe érkezést tud elérni az úszó, amitől gyorsabb lesz. Miközben a SpeedJumpr a rajtolást is biztonságosabbá teszi. „Teszteltük paralimpikon úszókkal is, például az olimpiai bajnok Pap Bianka használta sokat: tőle is az a visszajelzés érkezett, hogy biztonságosabb rajt kevesebb sérüléssel. Sőt, kipróbáltuk Milák Kristóffal is, vagyis dolgozunk rajta, hogy még ennél is gyorsabban úszhasson”

– hoz újabb példákat Kérészy István, aki arról is beszélt, hogy a SpeedJumprrel meg tudták oldani a 12 olimpiai érmes Ryan Lochte problémáját, akinek a klasszikus rajtkőről elrugaszkodva folyton megsérült a lába, aminek az élében legfeljebb csak két-három lábujjal bírt megkapaszkodni. Éppen ezért ő egy edzés alatt két-három erős rajtnál többet nem is tudott biztonsággal megcsinálni. Ehhez képest a SpeedJumpren most már ő is teljes lábfejjel tud rugaszkodni, miután az innovatív rajtkövön nagyobb a felület, ahol ráadásul több ideig és hosszabban képes az úszó erőt átvinni.

De mit szól ehhez a FINA?

Kérészy István szerint a SpeedJumpr elvileg nem ütközik semmiféle FINA-szabályzatba, például már csak azért sem, mert nem változtatja meg a jelenleg megengedett rajtkőméreteket. A FINA vezetősége egyébként tud az innovációról, a Kérészy testvérek már bemutatták a SpeedJumprt a FINA technikai bizottságának, valamint egy áprilisi stockholmi kvalifikációs versenyen a FINA elnökének is a kezébe adták. Valamint a nyári budapesti vizes világbajnokságon is ott volt a SpeedJumpr a Duna Arénában a medencében a futamok között, és aki szerette volna, kipróbálhatta.

„A vizes vébén is csupa pozitív visszajelzést kaptunk az edzőktől és az úszóktól. Mi azt szeretnénk, hogy ez egy alapvetően sportolók által előterjesztett dolog legyen a FINA-nál. Szerencsére rengeteg levelet kapunk tőlük, hogy kérni fogják a FINA-tól a SpeedJumpr bevezetését a versenyeken, és az úszósportban általánosságban. Innentől mi szívesen elkészítjük a versenyzők személyre szabott, saját SpeedJumpr-verzióját, ami azért is nagyon jó, mert alapvetően egy olcsó eszközről van szó, így az sem kerül hátrányba, aki nem tud rajta gyakorolni” – fogalmazta meg vízióit Kérészy István.

A vízbe ugrás fizikája

Kérészy István és Kérészy Tamás 2019-ben hozták létre az első kísérleti SpeedJumpr-modelleket: a szoftveres tervezés után megszülettek az első 3D nyomtatóval készült tesztverziók: ezeket három éve csiszolják a fiúk. Ma ott tartanak, hogy a mérések alapján mindenki gyorsabb vele, ahogy egyelőre olyan visszajelzést sem kaptak, hogy bárki rosszabbul rajtolt volna a SpeedJumprrel. Az innovációnak pedig az a lényege, hogy a gravitációt és a rajtkő FINA megszabta magasságát ugyan nem lehet megváltoztatni, azt azonban igen, hogy az úszó milyen szögállásban ugrik a vízbe. A gyorsaságot pedig alapvetően a versenyző ereje határozza meg. A Kérészy testvérek egyenletében kiszámítható, hogy mi az ideális szögállás az adott sportoló számára. Kapás Boglárkának például 23 fokos az ideális szögállás, ahonnan el kell rugaszkodnia, amit be is tud magának állítani a SpeedJumpren. Természetesen nem csak ő, az összes úszó a számára ideális szögállásba tudja helyezni a lábát az innovatív rajtkövön, így lesznek az úszók gyorsabbak.

Ai SUMMIT konferencia 2024