Nézőpont: Novák Katalin Göncz Árpádtól is merített, ellenáll a nyomásgyakorlásnak

324U9N3-highres
2022.08.19. 09:29
Minden második magyar gondolja úgy az újonnan megválasztott köztársasági elnök, Novák Katalin első száz hivatali napjáról, hogy az elvárásoknak megfelelő, és csupán a megkérdezettek 30 százaléka vélekedik ennek ellenkezőjéről. A Nézőpont Intézet felmérésében arra kereste a választ, mekkora az államfő támogatottsága és mi népszerűségének oka.

Novák Katalin köztársasági elnök első száz hivatali napjáról készített felmérést a Nézőpont Intézet. A kutatószervezet azt vizsgálta meg, hogy mekkora az államfő támogatottsága, és arra is kereste a kérdést, honnan ered a népszerűsége. 

Mint kiderült, az „ötéves elnöki mandátum első öt százalékánál tartva, az államfő személyét ismerők körében több mint minden második magyar (52 százalék) gondolja úgy, hogy Novák Katalin összességében az elvárásoknak megfelelően tölti be az elnöki tisztséget, s kevesebb mint minden harmadik (30 százalék) vélekedik ezzel ellenkezőleg”.

Forrás: Nézőpont Intézet
Forrás: Nézőpont Intézet

Szerintük Novák Katalin minden elődjétől vett át valamit és ezeket vegyítette újszerűségével. Kiemelték: „Novák Katalin fiatal, nő és a gyermeknevelés mindennapos kihívás számára. Mindhárom tulajdonság egyedivé teszi az eddigi magyar köztársasági elnökök között, bizonyos értelemben az államfőkkel szembeni kliséket is felülírják”.

Fontos számára a hit

Az Intézet szerint az államfői karakterét Göncz Árpádtól vette át, a nyilvános hitvallást pedig Mádl Ferencnek tulajdonítják. Mint írták, már az első száz napból is jól látszik, hogy fontos számára a hitének nyilvános vállalása és gyakorlása, beiktatása is egy istentisztelettel kezdődött. A nyári szünet után pedig közvetlenül a Vatikánba vezet az útja, ahol Ferenc pápa fogadja a köztársasági elnököt. 

A kutatószervezet kihangsúlyozta, 2022-ben az „első számú nagykövet” szerepe felértékelődött a szomszédban dúló háború miatt, az ehhez szükséges vonásokat pedig Novák Katalin Schmitt Páltól örökölte. Továbbá emlékeztettek arra is, hogy az államfő első külföldi útja az orosz–ukrán konfliktust eltérően megítélő Lengyelországba vezetett, ahol a békepárti kormányzati külpolitikával összhangban ítélte el az orosz agressziót és felszólalt az „ezeréves barátság” nevében. De aktív kapcsolatot tart a külhoni magyarokkal is. Ebből a szempontból fontos esemény volt az RMDSZ elnökével, Kelemen Hunorral való találkozója. 

Politikán túli értékek képviseletében Sólyom Lászlóhoz hasonlították, ugyanis ötpontos elnöki programjához tartozik a családok támogatása. 

Egyensúlyt teremt

Az államfő eddig hivatalban töltött ideje alatt sem alkotmányossági, sem pedig politikai vétójával nem élt. Ugyanakkor kihangsúlyozták, hogy az alaptörvény tizenegyedik módosításával kapcsolatban – mely szerint az önkormányzati választásokat egy napon tartják az európai parlamenti képviselők választásával, és a történelmi hagyományok miatt a megyék neve vármegyére változik – Novák Katalin ellenvéleményt fogalmazott meg, mivel nem látta kényszerítő indokát a módosításnak. 

Összességében Novák eddigi szerepfelfogása nem ellensúlyi, hanem inkább egyensúlyi pozíciót jelent, az államfő döntését nem befolyásolta sem a kormány, sem a média, sem az ellenzéki pártok nyomásgyakorlása

– zárták az elemzést.

(Borítókép: Kisbenedek Attila / Afp)