Nem sajnálják a pénzt az iskoláztatásra a magyar szülők

DMOHA20190827001
2022.08.28. 12:42
Egy friss felmérés szerint kiemelten kezelik a magyar szülők gyermekeik megfelelő iskolázását, és pluszkiadásokat is hajlandóak vállalni. A Magyar Bankholding által készíttetett kutatás azt írta: a tanév elején a legnagyobb mértékben a ruházkodás költsége terheli meg a családi kasszát, míg év közben különórákra költenek a legtöbbet a szülők. A felmerülő kiadások finanszírozását tekintve pedig leginkább az adott havi bevételükre támaszkodnak, de vannak, akik hitelt is igénybe vesznek az iskolakezdési szezonban.

A magyar szülők mindent megtesznek azért, hogy gyermekeik megfelelő oktatási eszközökhöz jussanak. A Magyar Bankholding megbízásából készült reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 62 százaléka szerint a ruházkodás és a cipővásárlás költségei a legjelentősebbek a családok számára.

Második helyen a taneszközök – füzetek, írószerek és tankönyvek – szerepeltek (40 százalék), míg harmadik helyre az iskola utáni extra tevékenységek, például a sporttevékenységek és a különórák finanszírozása került (31 százalék).

Ugyanakkor a szülők még az iskolakezdési szezont követően is extra költségeket fordítanak az oktatásra. A válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy év közben iskolán kívüli plusztevékenységekre – szakkörök, különórák, tanfolyamok –, 36 százaléka pedig informatikai eszközök vásárlására fordít nagyobb összeget. Évközi extra kiadásnak számít még a sportszerek és sportruházatok megvétele (23 százalék), valamint a lakhatás biztosítása kollégista gyermekeik számára (21 százalék).

Korábban arról számoltunk be, hogy a kereskedők szerint idén nagyobb a kereslet az olcsóbb termékek iránt, az infláció miatti spórolást ebben a szektorban is megérezték.

Van, aki hitelt vesz fel

A kutatás kitért arra is, hogy a felmerülő pluszkiadásokat milyen forrásból tervezik idén finanszírozni a megkérdezettek. Az extra költségeket túlnyomórészt (51 százalék) az aktuális havi bevételből vagy kifejezetten az erre az időszakra félretett összegből finanszírozzák (39 százalék), amelyre átlagosan 4,5 hónapig spórolnak.

A megtakarítás mellett megjelenik a banki hitel is mint finanszírozási forrás.

A kutatásban részt vevők 15 százaléka vett már fel hitelt gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások fedezésére, közülük 10 százalék pedig elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben is igénybe vegyen valamilyen hitelterméket. A lakosság 20 százaléka egyelőre még nem élt ezzel a lehetőséggel, de úgy gondolja, hogy a jövőben szükséges lehet a hitelfelvétel.

A legtöbben, azaz 46 százalék informatikai eszközök – tablet, számítógép, mobiltelefon – megvásárlására, 31 százalék a hazai felsőoktatási költségek fedezésére, 28 százalék pedig taneszközök finanszírozására vesz fel hitelt.

Egyre többen adnak zsebpénzt

A felmérés szerint a megkérdezettek majdnem háromnegyede (73 százalék) ad valamekkora összeget gyermekének. Gyakoriságot tekintve a válaszadók 44 százaléka a heti, 20 százaléka pedig a havi zsebpénzt részesíti előnyben. A havi összeget tekintve átlagosan 3 és 5 ezer forint közötti, illetve 5 és 10 ezer forint közötti összeget adnak, azonban a válaszadók 10 százaléka 10 és 20 ezer forint közötti összegű zsebpénzt is biztosít gyermeke számára.

Kiemelték: az egyre népszerűbb kártyahasználat ellenére a zsebpénzt jelentős részben még mindig készpénzben kapják a gyerekek.

(Borítókép: Mohai Balázs / MTI)



  • Tippek
  • Bankszámla