A társadalom nem bírna ki egy még magasabb inflációval járó stresszhatást

„Ezen intézkedések nélkül az infláció mértéke vetekedne az 1995-ös inflációs rátával, amikor egyesek szerint 29, szerintem 32,5 százalék volt az infláció a Bokros-csomag idején” – ezt mondta Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézetvezetője azon a panelbeszélgetésen, amelyet a Scrutonban rendeztek „Mi lesz az ársapka után?” címmel. 

Vitapartnere, Isépy Tamás, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője szerint az ársapkák fognak valamennyit az infláción.

A számítások szerint 4-5 százalékot. A rezsicsökkentés visszacsökkentése valamilyen mértékben emelni fogja az inflációs rátát, de ezzel együtt is azt mondhatjuk, hogy az ársapkának van egy visszafogó hatása

– mondta, hozzátéve, ezekkel az intézkedésekkel a kormány is beszállt az infláció elleni küzdelembe, és nemcsak a jegybank végzi mindezt. Véleménye szerint régiósan a legmagasabb kamatkörnyezet Magyarországon van, de „alapvetően a háború volt az a döntő tényező, ami az energiaárakat brutálisan megnövelte”.

Hozzátette: jó cél, hogy a globális környezetben lokális kivételek lehessünk.

Ennek vannak jó eszközei. Az inflációleküzdés alapvetően jegybanki feladat, de az látszik, hogy ehhez a kormány is adott muníciót, és kitalálta az ársapkát, amit elég sok országban már bevezettek, és bizonyos értelemben ez megoldást jelenthet. Ezek visszafogott megoldási lehetőségek, ugyanakkor az látszik, hogy például a balti államok 20 százalékos inflációs környezetével szemben azért Magyarország még mindig jobban áll a 13,7 százalékos inflációval, ami a legutóbbi, júliusi adat

–  hangsúlyozta.

Lentner Csaba szerint a  Covid–19-védekezés költségei, a megugró költségvetési hiány, majd az orosz–ukrán háború egyre súlyosabb krízispozíciókat alakított ki a magyar gazdaságban.

Az ársapkákat nem vezetik ki egyszerre – vélekedett Isépy Tamás.

Az infláció visszafogása nagyon fontos dolog. Hogy ez mit jelent a költségvetés számára, az egy összetett kérdés. Biztos vagyok benne, hogy amíg csak lehet, ezt fenntartja a kormányt, még akkor is, ha az ársapka kivezetéséről is kommunikál. Az üzemanyagáraknál is nagyon nehezen tudom elképzelni azt, hogy egyik pillanatról a másikra a lakosságra vagy egy rétegre terhelik a magasabb üzemanyagárakat

– mondta. 

Hasonló véleményt fogalmazott meg Lentner Csaba is, aki képtelenségnek tartja az ársapkák kivezetését belátható időn belül.

2023 végéig még nem áll helyre a gazdaság normál működési rendje. Ha nem lennének ársapkák, akkor hatósági árszabályozásokkal, 5-6-7 százalékkal magasabb inflációval kellene számolniuk, tehát már bőven elértük volna a 20 százalékot. Ez senkinek sem érdeke, a társadalom egyébként nem is bírná ezt a stresszhatást.

A szakértő óvatosságra intett, mondván, a lakosság nagyon érzékenyen reagál a jövedelempozíciókra is, márpedig Magyarországon meg fog állni a jövedelemgyarapodás nominál értékben is. A magyar társadalom a kifizetésekre, a szociális juttatásokra, a béremelkedésre szocializálódott, miközben a munkaerő hatékonysága nem javult.

 A vitaesten elhangzott: a minőségi reformok nem valósultak meg teljeskörűen, ezért nem történt meg a minőségi váltás a startupokra, a környezetkímélő gazdaságra, a körforgásos gazdaságra, és a kkv-szektor sem állt át egy egészséges fúzióra. 

A kérdés az, hogy azok a vállalkozások, amelyek most küzdenek, bedobják-e idővel a törölközőt

– fogalmazott Lentner Csaba, hozzátéve: ha a minőségi gazdasági reformok felé tudott volna fordulni az ország, akkor most nem válságról kellene beszélni, így viszont a recesszió elér bennünket is. Mindez pedig a GDP csökkenésében, a növekedés mérséklődésében, illetve a munkanélküliségi problémák súlyosbodásában nyilvánulhat meg. A kkv-szektorban a piaci alkalmazottak 75 százaléka dolgozik, és több millió ember sorsa, foglalkoztatása is kétségessé válhat – tette hozzá.

(Borítókép: Lentner Csaba és Isépy Tamás. Fotó: Szabó Réka / Index)