11:00, November 26.
Tunézia 0
Ausztrália 1
al-Dzsanúb Stadion D csoport
14:00, November 26.
Lengyelország 0
Szaúd-Arábia 0
Education City Stadion C csoport
17:00, November 26.
Franciaország 0
Dánia 0
974 Stadion D csoport
20:00, November 26.
Argentína 0
Mexikó 0

Kiváltja-e az új antikorrupciós hatóság az Európai Ügyészséghez csatlakozást?

DSZZS20210407035
2022.09.12. 13:18 Módosítva: 2022.09.12. 13:18
A kormány szeptember végéig törvényjavaslatot nyújt be a parlamenthez egy független antikorrupciós hatóságról, amely köteles lesz beavatkozni azokban az esetekben, ahol a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek nem tettek meg mindent az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő korrupció felderítésére. A kormány tervezett korrupcióellenes lépései kiválthatják-e Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez?

Július közepén döntött a kormány a 2012 és 2014 között már működött korrupcióellenes munkacsoport felélesztéséről. Az intézkedés egyértelmű célja, hogy hazánk hozzájuthasson a helyreállítási alap több ezer milliárd forintos forrásaihoz. Másfél hónappal később, szeptember elején pedig mindezt még megfejelte egy független korrupcióellenes hatóság létrehozását célzó szándéknyilatkozattal is. Az európai uniós források lebonyolítását érintő jogellenességek és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása érdekében működő független hatóság felállításával összefüggő feladatokról szóló 1424/2022. (IX. 5.) korm.-határozat alapján a kormány tudniillik kötelezettséget vállalt arra, hogy

  • szeptember 30-ig törvényjavaslatot terjeszt be az Országgyűléshez független antikorrupciós hatóság felállításáról,
  • a törvény elfogadása esetén november 21-ig létrehozza a testületet, továbbá
  • december 1-ig korrupcióellenes munkacsoportot hoz létre, amelyben kormányzati és nem kormányzati szereplők létszám és szavazati jog tekintetében paritásos alapon vesznek részt.

AZ EU pénzügyi érdekeinek védelme

A határozat szövege szerint

A Kormány […] Magyarországgal szemben megindított eljárás keretében hozott korrekciós intézkedésként egyetért egy olyan független hatóság létrehozásával, amely általános rálátással rendelkezik, és beavatkozik azokban az esetekben, ahol a hatóság álláspontja szerint a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érintheti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások keretében végrehajtott európai uniós pénzügyi támogatásokra.

Varga Judit igazságügyi minisztert azzal bízták meg, hogy a belügyminiszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a pénzügyminiszter és a területfejlesztési miniszter bevonásával, az Európai Bizottsággal, az OECD-vel, valamint más hazai és nemzetközi szervezetekkel konzultálva készítse elő

az EU pénzügyi érdekeinek védelmét érintő jogsértések és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása érdekében

működő független hatóság felállításával és a korrupcióellenes munkacsoport működésével összefüggő jogszabályok tervezeteit, továbbá tegyen javaslatot a hatóság és a munkacsoport működését megfelelően biztosító költségvetésre és infrastruktúrára.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki Kormányinfón további részleteket árult el. Így megtudhattuk, hogy Magyarország uniós kérésnek eleget téve állít fel közbeszerzési felülvizsgálati hatóságot, mert nyitottak a pluszgarancia elfogadására. Emellett azt is megjegyezte, hogy nincs alapja egyetlen, Magyarország ellen indított uniós „büntető” eljárásnak sem. Arra, hogy a hatósági vezetők kiválasztási folyamatának függetlenségét mi garantálja, azt válaszolta, hogy az egész folyamatot leírták egy válaszlevélben Brüsszelnek, de részletekbe nem bocsátkozott. Kérdésre válaszolva hozzátette: ennek a hatóságnak csak akkor van értelme, ha uniós pénzek jönnek Magyarországra.

„Óriási áttörést jelentene”

Az ellenzéki képviselők a kormányzati törekvéseket erős fenntartásokkal fogadták. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Népszavának nyilatkozva úgy fogalmazott: nem tudja, ki gondolja azt, hogy „azon ügyeket, amiket Polt Péter legfőbb ügyész elsikált, azt majd egy másik állami hivatal előveszi”. Az MSZP közleménye szerint pedig az új korrupcióellenes hatóság ötlete nyílt beismerés a Fidesztől az Európai Unió felé, miszerint az ügyészség nem végzi megfelelően a feladatát.

Szkeptikusan nyilatkozott a Telex megkeresésére Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója is, aki elmondta:

Nem fordult még elő olyan az elmúlt 12 évben, hogy valóban független ellenőrző intézmény állt volna fel Magyarországon. Amennyiben ez most mégis megtörténne, az óriási áttörést jelentene, ami túlmutatna a korrupció elleni küzdelmen, de erre kicsi az esély.

Kriminológusok a korrupciós bűncselekmények elleni küzdelemről

Inzelt Éva, Kerezsi Klára és Lévay Miklós a Korrupciós bűncselekmények a büntető igazságszolgáltatás tükrében című, 2014-ben készült tanulmányukban hangsúlyozták, hogy a korrupciós bűncselekmények elleni küzdelem generális elveit tekintve szükséges az állami és gazdasági szereplők átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása, a civil társadalom kontrollja, a közérdekű információhoz való nem korlátozott hozzájutás, a közérdekű bejelentők megfelelő védelme, valamint a bürokratikus rendszer egyszerűsítése. Elemezve a rendszerváltás óta bevezetett, a korrupció megelőzésére irányuló programokat, a kriminológusok szerint legtöbbjük általában csak egy-egy részterületét érinti a problémakörnek, mint például a köztisztviselők etikai kódexe. A hatékony megelőzés véleményük szerint csak és kizárólag egy átfogó, a társadalom minden szegmensét érintő, továbbá egyszerre felülről lefelé és alulról felfelé építkező, átlátható és mélységesen elkötelezett rendszerben képzelhető el.

És az Európai Ügyészség?

Az Európai Unió és Magyarország közötti jogállamisági vita visszatérő eleme, hogy hazánk nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez (EPPO), amelynek egyik legfontosabb feladata az uniós pénzek felhasználásának ellenőrzése. Az EPPO 2021. június 1-jétől működik, és jelenleg 22 tagállam vesz részt a kezdeményezésben. Magyarország ugyanis azt az álláspontot képviseli, hogy korábban is léteztek uniós korrupcióellenes szervezetek, mint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vagy az Eurojust; másrészt szuverenitási kérdés lemondani az állam büntetőigényének kizárólagos képviseletéről. Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztatása szerint egyébként a magyar ügyészség az OLAF ajánlásainak 100 százalékában indít eljárást, vagy ha már folyamatban van egy eljárás, az igazságügyi ajánlásokat beépíti a munkájába. Az OLAF igazságügyi ajánlásai alapján indított esetekben Magyarországon 67 százalék a vádemelési arány, míg az uniós átlag 37 százalék.

Laura Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség vezetője a szervezet egyéves évfordulóján adott interjújában közölte: az EU tagállamainak hatóságai nem mutatnak kellő hajlandóságot, hogy visszaszerezzék a csalások miatt évente több tízmilliárdos nagyságrendben eltűnt pénzt. Egyes kormányok nem vették komolyan az ügyészségi munkát. Példaként Szlovéniát említette, ahol a kormány sokáig nem jelölte ki nemzeti összekötő ügyészeit. Lengyelország is többször elutasította az együttműködésre irányuló kérésüket. 

Hozzátette: ezzel szemben Magyarország, bár szintén nem volt hajlandó csatlakozni a szervezethez, eddig az ügyészség minden megkeresésére válaszolt.

Mint arról beszámoltunk, Polt Péter az Európai Unió tagállamainak ügyészségeit tömörítő szervezet, a Network bécsi tanácskozásán azt javasolta az Európai Ügyészségnek, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében – ha az EU azt szükségesnek látja – pótmagánvádlóként lépjen fel, amire a magyar jogrendszer ma is lehetőséget ad.

Az Index még június 27-én az EPPO sajtómegkeresések oldalán kérdést küldött el az Európai Ügyészséghez az iránt érdeklődve, mi a véleményük a magyar legfőbb ügyész pótmagánvádlóra vonatkozó javaslatáról. Ahogy választ kapunk, frissítjük cikkünket.

(Borítókép: Varga Judit 2021. április 7-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)



  • Hírek
  • Bankszámla