Szárazföldi vihar a Balatonnál, ezer tonna beton kerülhet a tóba
További Belföld cikkek
- Forradalmi áttörések a rákgyógyításban
- Szentkirályi Alexandra: Karácsony Gergelynek és a Tisza Pártnak Budapest csak a körúton belül létezik
- Jó hír a gyógyvizek szerelmeseinek: újranyitott Budapest bezárt gyógyfürdője
- Nagy Attila Tibor: Magyar Péter igazán akkor jó, mikor proaktív, és reményt ad a híveinek
- Újabb fejlemény a budapesti pedofilbotrányban, a rendőrség őrizetbe vett egy embert
Balatonföldvárinak lenni kétszeresen is jó. Soha nem kell azon gondolkodni, hova menjenek nyaralni, hiszen helyben van a tó. Másrészt pedig Magyarországon ez az egyetlen település, amelynek születését percre pontosan jegyezte fel a krónika. A Széchenyi család orvosuk, Korányi Frigyes javaslatára döntött úgy, fürdőtelepet alapít azon a helyen, ahol addig csak egy postakocsi-állomás állt, és ahová Kőröshegyről terelték le a marhákat inni a Balatonhoz.
Úri sport
Az elhatározás valósággá vált, és 1896. június 14-én vasárnap 17 órakor ünnepélyesen bejelentették Balatonföldvár megszületését. Természetesen akkor Földváron nyaralni, élni még elsősorban a gazdagok sportja volt. Elég végigandalogni a Kvassay sétányon, pompáról és század eleji jólétről üzennek a csodálatos villák, kúriák. Egykor golfpálya és kaszinó is szolgálta az úri társaság passzióit.
A nagy fordulat a település fejlődésében akkor jött el, amikor a fürdőegylet prominens tagjai azzal az alázatos kérelemmel fordultak a Somogy megyei alispánhoz, hogy Földvár majdani jelentős gyarapodására a fürdőtelepen egy kikötő építtessék. A kérés megértő fülekre talált, és még abban az évben meg is kezdődött a kikötő építése a mai Keleti strand közelében, amiről az akkor még az építészetben úttörőnek számító 102 méteres vasbeton híd elején található dátumvéset is megemlékezik.
Nagy ünnep volt ez akkor Földvár életében. Most szeretnének egy másik kikötőt is építeni részben a Nyugati strand területén, a befektető is megvan, az engedélyek nagy része rendelkezésre áll, de az építés ellen egy civil csoport, a Mosolygó Balatonföldvár tiltakozik.
Egy, a napokban megszületett bírói döntésre hivatkozva a szervezet a közösségi oldalán arról írt, kétesztendei peres eljárást követően a Pécsi Közigazgatási Bíróság hatályon kívül helyezte a Veszprém Megyei Kormányhivatal határozatát, amely engedélyezte volna a Nyugati strand területére építendő, 175 vitorláshajó befogadására alkalmas kikötő létesítését. A civilek ezt hatalmas eredménynek tartják, de úgy látják, az önkormányzatot ez sem tartja vissza akaratának érvényesítésében.
Épüljön meg, csak ne ott
A Radics klubban találkozunk a Mosolygó Balatonföldvár egyesület négy tagjával. Valamennyien földvárinak számítanak, ki korábban, ki később érkezett a ma már városnak számító településre. Simon József például a nem igazán közeli Szolnokról jött. Ott folyóhoz szokott, de a víz itt is csak víz. József tulajdonképpen egy biológiai csoda, vétlen sofőrként túlélt egy frontális karambolt úgy, hogy utána 20 napig nyaktól lefelé megbénult, azóta még kisebb-nagyobb szünetekkel hat infarktusból lábalt ki, és szemmel láthatóan nagyon vitális.
Ahogy Szabó József mondja, már nem számítanak jöttmenteknek, mert akik ezt még elmondhatnák róluk, azok a földváriak már nem élnek. Kárpáti Péter örök mesélő, kifogyhatatlan a történetekből. Maga is hajós – mert a Balatonnál valaki vagy hajós, vagy ismer olyat, aki hajózik –, igaz, már vízi jármű nélkül. Aki viszont mindennap kihajózik a földvári kikötőből a feleségével együtt, az Herényi Károly, az MDF egykori ideiglenes elnöke, volt országgyűlési képviselő.
Ez egy 2003 óta húzódó történet
– mondja Herényi Károly.
Onnantól szeretne a mindenkori település vezetése kikötőt létesíteni, de még egyszer sem sikerült. Legutoljára 2012-ben adta fel a polgármester, akkor még népszavazást is tartottak. Az egykori MDF-es politikus szerint ez akkor tízmillió forintjába került az önkormányzatnak.
Mind a négy vendéglátónk kijelenti, nem kikötőellenesek. Épüljön, csak ne a strandra, az oda látogató negyvenezer ember rovására. Azt kifogásolják leginkább, hogy a 2019-es bejelentést – miszerint mégis megépítik a kikötőt – nem előzte meg társadalmi egyeztetés, urambocsá!, népszavazás.
Azt sem értik, a többlépcsős engedélyezésbe miért nem a Somogy megyei Kormányhivatal folyt bele, hanem a Veszprém megyei. Furcsállják azt is, hogy a kormányhivatal alig egy hónap alatt el tudta dönteni, hogy megépülhet a kikötő, ami igen rövid időnek tűnik.
A Mosolygó Balatonföldvár egyesület tagjai szerint a helyi építési szabályzat szerint a Magyar tengernél egyetlen strand funkciója nem változhat meg. Ráadásul ha megépül a kikötő, a szabályok szerint annak százméteres közelségében nem lehet strand, így a fürdőzők szinte teljesen kiszorulnának a területről. Úgy vélik, ezért is semmisítette meg a bíróság a kormányhivatali engedélyt, így a törvénytisztelő magatartás az lenne, ha a kikötő építését elvetné az önkormányzat.
Be- és kiszorított strandolók
Kimegyünk a Nyugati strandra. A Balaton talán ősz elején a legszebb. A helyieknek üdítő látvány, hogy a nyári zsúfoltsághoz képest szinte üres a part, a Kvassay sétányon a villák ismerősként biccentenek gondolatban az arra járókra. A szél most is az errefelé uralkodó északnyugati, a sirályok lassan egyensúlyozva lesik a vízfelszínt, mozgó célpontokat keresve. A fodrozódó vízben kisebb vadkacsacsapat mutogatja az égnek a farktollait, miközben csőrükkel a vízben halakat keresnek.
A strand kihalt, ugyanúgy, mint a nagy tesó, a fejlettebb keleti. A belépőárakat már nem mutatja a tábla, a kapu egyik szárnya nyitva, bemehetünk, már nem zavarunk senkit. A vízzel szemben állva mutatják, merre épülne a kikötő. A kerítés környékén nyúlna be a strand területére 100 méteren a kikötő. Összesen 300 négyzetmétert vennének el a fürdőzőktől, illetve még ennél is többet, hiszen Herényi Károly úgy tudja, a kikötőktől legközelebb száz méterre lehet strandolni, itt pedig akkor összesen 50 méternyi partszakasz maradna.
Földvári látogatás nem telhet el anélkül, hogy a kikötőt meg ne látogatnánk. Közel négyszáz hajó ringatózik békésen a vízen. A szerény vitorlások között vannak hiper-szuper monstrumok. Az egyik zöld hajóra mutat Herényi Károly, egy ilyennek az ára 50 millió forintnál kezdődik. Vízre alig mennek vele, ehhez már komoly tudás kell. A tulajdonosok leginkább csak buliznak rajtuk a barátaikkal.
A valódi hajós arról ismerszik meg, hogy amikor csak teheti, kimegy a vízre. A volt politikus tegnap is volt, holnap is megy. Huszonöt éve van hajója, nem bírja elképzelni az életét másként.
Kárpáti Péter mutatja a nyugati mólóval szemközti Galamb-szigetet. Száz éve ez még nem volt ott. A kikötő megépítése után kezdődött iszaposodás, a homok feltorlódása alakította ki a szigetet, amit szép fokozatosan gyepesítettek, és beültették fával. Ugyanúgy keletkezett a vasbeton hídtól balra eső terület. Ott 1905-ben még a Balaton volt. Nem telt el száz év, és már ott is fák, bokrok jelzik: a föld újabb területet hódított el a víztől. A civilek szerint ez egyértelműen a kikötő okozta áramlások megváltozásának köszönhető.
Ugyanez várna a Nyugati strandra is, ha megépülne a kikötő
– mondja Kárpáti Péter.
Hozzáteszi, őket az eljárás bosszantotta fel leginkább. Állítják, a 2019-es őszi önkormányzati választások előtt a később megválasztott polgármester, Holovits Huba választási programjában nem szerepelt a kikötő megépítésének a terve. A választás után pár héttel már a testület előtt volt az ügy. A Mosolygó Balatonföldvár egyesület tagjai szerint ez arra utal, már jó előre megvoltak a kiviteli tervek, a pénz és a beruházó is.
A sunyiság az, ami felháborít. Az, hogy becsapták a helyi társadalmat. Ezer tonna beton kerülne a Balatonba. Ez nem jó, ezt meg akarjuk akadályozni
– teszi hozzá Kárpáti Péter.
Végigsétálunk a hídon, ami eredetileg a víz fölé épült, de ma már a szárazföld mellett nyúlik el a Balatonig.
Összefutunk Pacával. A francia buldog törzskönyvében a Leó név szerepel, de a gazdája olyan végtelen szeretettel hívja Pacát, hogy hirtelen nagyon széppé válik ez a keményen pattogó, mély szó. A kutyus a második biológiai csoda, akivel aznap találkozunk. A buldogok esetében a 8-10 év szép kornak tűnik. Paca duplázni akar, már 15-nél jár, és szemmel láthatóan nem akarja feladni. Kicsit süket, picit gyengébben lát, de a simogatást hatalmas odaadással tűri. Amikor a gazdáival Budapestről a Balatonhoz költözött, a fővárosi állatorvos kivette a rendszerből a kutyát. Évek óta nem hallott róla, úgy gondolta, egy 11 éves buldog már úgysem él. A gazdi szólt neki, nyugodtan helyezze vissza az élők sorába.
A férfi most ráér Földváron kutyát sétáltatni. Kompot üzemeltet Szántódon. Nagyon erős volt a szezon, egy pillanatig sem pihentek, most már nyugi van, estig a kompot matricázzák.
Csak oda épülhet
A balatonföldvári e-kikötő ötlete nem mai keletű. 2003-ban Bezeréti Katalin, a település akkori polgármestere elmondta, térképre került egy új vitorláskikötő Földvár területén, ami belekerülhet a város decemberig elkészítendő módosított rendezési tervébe. Fontosnak tartotta, hogy a fejlesztési tervek készítésénél a kikötő jele rákerült a térképre. Azt is hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy a kikötő megépül, de lehetőséget ad rá, amivel jó lenne élni. Azóta eltelt 19 év, de még mindig csak a régi kikötő várja a 400 hajót, amit elbír.
2004-ben jelölték ki azokat a helyeket a Balatonnál, ahol strandot, illetve kikötőt lehet létesíteni. A balatonföldvári 5 kilométeres partvonalon egyetlen olyan szakasz található, ahol új kikötőt lehet építeni, és ez valóban a Nyugati strand közelében van
– mondja Holovits Huba, Balatonföldvár polgármestere.
A városvezető nagyon pártolja az új, 175 hajó befogadására alkalmas e-kikötő építését, ahol több pont állna rendelkezésre az elektromos hajók gyors töltésére. A hajózás szeretete generációs hagyomány a Holovits családban, édesapja, Holovits György olimpikon és sokszoros magyar bajnok vitorlázó volt, rekordját máig nem sikerült megdönteni, Holovits Huba is sokáig versenyzett.
Húszéves küzdelemnek nevezi azt, ami most történik, de nem adja fel. Fals és félrevezető információnak tartja, hogy az ellenzők azzal érvelnek, a kikötő a strandolók rovására épülne. A szárazföldi strand területéből 300 négyzetméter kerülne át a kikötőhöz, ahol egy étterem és vizesblokk épülne. A városvezető szerint egy 15 ezer négyzetméteres terület esetében ez elenyésző.
A polgármester szerint több mint ötven olyan helyszín található a Balatonnál, ahol a kikötő és a strand egymás szomszédságában van.
A vita azon megy, mekkora partszakaszt venne el a kikötő. Holovits Huba nem tagadja, 100-140 méterre valóban benyúlna a kikötő, de a megépítés után a móló két oldalán ezt visszaadják a fürdőzőknek. Hozzáteszi, a Balaton medre és vize az állam tulajdona. Az, hogy oda ki, mit és mikor épít, annak megállapítása a szakhatóságok feladata. Ebben nem az önkormányzat vagy a civilek döntenek. Ha az érintett hatóságok úgy ítélik meg, egy kikötő építése a jogszabályoknak megfelel, akkor nem gördítenek ez elé akadályt.
Az önkormányzat ott jön a képbe, hogy a mólószáraknak valahol csatlakozni kell a parton, az ő kompetenciája eldönteni, ehhez hozzájárul-e
– mondja Holovits Huba. Hozzáteszi, a helyi rendezési terv dokumentációs részében szerepel a kikötő jele a Nyugati strand közelében.
Galéria: Szárazföldi vihar a Balatonnál, felkorbácsolt indulatok egy kikötő körül(Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kikötő vagy vízi színpad
A bírósági döntésről nem kíván nyilatkozni, mert nem volt ott a tárgyaláson, az ítéletet még nem látták sem ők, de úgy gondolja, a civilek sem. Azt viszont tudja, a döntés arról szól, hogy a Veszprém Megyei Kormányhivatal által készített előzetes környezeti hatástanulmányt helyezték hatályon kívül, és kötelezték a hivatalt egy új eljárás lefolytatására.
Egy kikötő építésének rendkívül bonyolult, sokrétű és többlépcsős engedélyezési eljárása van
– mondja Holovits Huba.
Ezek közül az egyik az előzetes környezeti hatástanulmány. Az összes többi jogerős engedély már megszületett, ezeket a bírósági tárgyalás nem is érintette. A polgármester szerint már most nekiláthatnának a beruházásnak, de megvárják, amíg a kormányhivatal környezeti hatástanulmánya megszületik. A harmadik ciklusát töltő polgármester azt mondja, valóban, a választási programjában nem szerepelt kiemelt elemként az új kikötő, mert akkor még nem volt meg a pályázat. A gazdasági programjában azonban az előző két ciklushoz hasonlóan ezúttal is ott volt a tervezett beruházás.
A déli parton jelenleg nem terveznek sehol kikötőt építeni Balatonföldváron kívül. Az északi parton ennek nagyobb hagyománya van. A lassan mára a Balaton fővárosának nevezett Füreden jelenleg kilenc vitorláskikötő és egy hajóállomást található, ami működik. Holovits Huba szerint ebből jelenleg négyet bővítenek, újítanak fel. Ott emiatt nem tiltakoznak a helyiek.
A városvezető szerint egy új kikötő mindenképp előre lendít egy települést. A hajóval érkezők megszállnak, szolgáltatásokat vesznek igénybe, adót fizetnek. Többen ingatlanokat vásároltak már a hajótulajdonosok közül Balatonföldváron, és nem csupán a nyári időszakban tartózkodnak a városban. A kikötő turisztikai attrakció, és munkahelyeket teremt.
Ezek a fejlesztések gazdasági motorként működnek. Nézzünk körül, merre tartanak a kikötővel rendelkező part menti települések, és hol tartanak azok, ahol nincs. Városvezetőként és földváriként is azt mondom, ez a beruházás kell a városnak
– teszi hozzá a polgármester.
Az új kikötő nagyjából 2-2,5 milliárd forintból valósulhatna meg, ami egy 2000 lelkes kisváros esetében hatalmas léptékű beruházás. Balatonföldvár speciális helyzetben van. Két oldalról Szárszóval és Szántóddal olyan közel vannak, hogy lényegében egybeérnek, délről Kőröshegy határolja a várost, elfogytak a területek, ahol új fejlesztéseket lehetne megvalósítani, egyedül a Balaton felé lehet terjeszkedni.
Holovits Huba azért sem érti a civilek ellenállását, mert egyikük korábban hasonló beruházásban gondolkodott. Mutatja Herényi Károly 2006-os választási programját. A polgármesteri címért indult politikus akkor többek között azt ígérte, megválasztása esetén megépül a vízi szabadtéri színpad. A polgármester szerint a „betonmonstrum” is a Nyugati strand területén valósult volna meg a vízben.
Visszajönnek a madarak
Viszkei András, a Wia alapítója szerint érvényt kellene szerezni annak a mondásnak, hogy a Balaton mindenkié. A helyi lakosoké, a turistáké, a fürdőzőké és a hajósoké. Igaz, ebben a felsorolásban a hajósok vannak a legkevesebben, de állítja, az átlagosnál sokkal nagyobb barátságban vannak a természettel.
A Balatonfői Yacht Club Kft. ügyvezetője maga is vezényelt le kikötőfejlesztést Balatonkenesén. Állítása szerint nagyon körültekintően eljárva meg lehet találni azt a megoldást, amikor a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. Az ő kikötőjük közelében nemhogy megszüntették a nádast, hanem ő maga telepített egyet, és a strandolókkal is jó barátságban vannak.
Úgy véli, egy kikötő megépítése nem okoz természeti katasztrófát. Megborítja ugyan az ökoszisztémát, de pozitív értelemben.
A kikötők öblében – a korallzátonyokhoz és a tengeri hajóroncsokhoz hasonlóan – búvóhelyet találnak az apró halak. Ha pedig ők megjelennek, odatalálnak a nagyobb ragadozó halak és a vízi madarak, így bizonyíthatóan gazdagszik az a terület.
A balatonföldvári esettel kapcsolatban nem kíván állást foglalni, de ő is úgy látja, egy balatoni települést gazdagít az, ha fejlődik. Ennek pedig egyik lehetősége a kikötőépítés.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)