Kormányközeli forrás az Indexnek: Magyarország eddig sem veszített uniós pénzeket

További Belföld cikkek

Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos tájékoztatása szerint az Európai Bizottság azt javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának, hogy függesszék fel a magyar kohéziós program három részére vonatkozó pénzek 65 százalékát, mintegy 7,5 milliárd eurót (átszámítva körülbelül 3000 milliárd forintnyi forrásról van szó). A bizottság vasárnapi döntése alapján azonban nem fenyeget az a veszély, hogy Magyarország uniós források nélkül maradjon – értesült kormányzati forrásokból az Index.

Az Európai Bizottság vasárnapi bejelentése megnyitja az utat az újjáépítési alap és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások gyors lezárása előtt. Menetrend szerint ezek az év vége előtt lezárulnak, így Magyarország forrásvesztés nélkül léphet 2023-ba – vélik kormányzati körökben.

Szombaton Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón arról beszélt, hogy az Európai Bizottság által kérteket a kormány elfogadta, vagy ha nem így történt, sikerült olyan kompromisszumokat kötni, amelyek mindkét fél számára megnyugtatók.

Magyarország eddig sem veszített uniós forrásokat, és a Bizottság mai döntése alapján ez a veszély nem is fenyeget. Amennyiben a magyar Kormány a vállalásokat teljesíti, szankciós tanácsi határozat elfogadására nem kerül sor, ezért másodlagos jelentőségű, hogy a tervezet milyen szankciós javaslatot tartalmaz

– jelezték a források.

Az Orbán-kabinet legfontosabb vállalásai

Úgy tudjuk, a kormány ígérete szerint a Közbeszerzési Integritás Hatóság minden olyan esetben beavatkozik, ahol véleménye szerint az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érinti az uniós pénzügyi támogatások végrehajtását. A szervezet függetlenségét átfogó garanciák biztosítják, elnökét az ÁSZ elnökének javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök nevezi ki.

A kormány ezenfelül vállalja a vagyonnyilatkozatok személyi hatályának és tartalmának kibővítését, illetve ellenőrzési rendszerének megerősítését. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok gazdálkodása is átláthatóbbá válik, emellett fejlesztik az Elektronikus Közbeszerzési Rendszert (EKR) az átláthatóság növelése érdekében. A kabinet az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) is megerősíti az együttműködést – értesült az Index.

Mi következik most?

Forrásaink szerint a kormány már augusztus végén megkezdte a vállalt intézkedések végrehajtását. Ezt a bizottsággal és nemzetközi szervezetekkel (Európa Tanács, OECD) szoros együttműködésben folytatja.

Szeptember 19-én és 23-án várható egy-egy törvénycsomag benyújtása. A hétfői törvénycsomagban a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó, illetve az OLAF-fal való együttműködéssel kapcsolatos törvénymódosítások szerepelnek, a szeptember 23-i törvénycsomag tartalma még előkészítés alatt áll.

(Borítókép: A parlamenti ülésterem. Fotó: Papajcsik Péter / Index)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Kevin Behan
A kutyád tükröt tart neked

4250 Ft

E. O. Chirovici
Tükrök könyve - filmes borítóval

3817 Ft