Kisegíti-e az ellenzék a kormánypártokat?

D SOS20220812013
2022.09.26. 12:53
Az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében benyújtott törvényjavaslatoknál házszabálytól való eltérést kérhetnek, ehhez viszont a képviselők négyötödének szavazata szükséges. Mit tesz az ellenzék?

Kocsis Máté a Fidesz és a KDNP múlt heti kihelyezett frakcióülését követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében benyújtott törvényjavaslatok – ezekről itt és itt írtunk – között van olyan, amelyet október 4-ig el kell fogadnia az Országgyűlésnek, ezért házszabálytól való eltérést fognak kérni, amihez a képviselők négyötödének szavazata szükséges. A Fidesz frakcióvezetője arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy támogassák a házszabálytól való eltérést, hogy mielőbb pontot tudjanak tenni a megállapodás végére.

Az üggyel kapcsolatban két kérdéssel fordultunk a parlamenti ellenzék valamennyi pártjához, egyrészt kíváncsiak voltunk arra, hogy támogatni fogják-e a házszabálytól való eltérést, másrészt megszavazzák-e az Európai Bizottsággal történő megállapodás érdekében benyújtott javaslatokat.

Az LMP arra a kérdésünkre, hogy támogatják-e a házszabálytól való eltérést, közölte:

Igen, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy Magyarország megkapja az EU-s források egészét.

A benyújtott javaslatok szavazásán viszont nem vesznek részt, ha a kormánypártok nem fogadják be a módosítóikat:

Az LMP frakciója olyan módosító javaslatokat fog benyújtani ezekhez a törvényekhez, amelyek valós előrelépést jelentenek a közpénzek tiszta felhasználása terén. Amennyiben a Fidesz ezeket a javaslatokat nem támogatja, az LMP nem fog részt venni a szavazáson.

A Jobbiktól az alábbi választ kaptuk kérdéseinkre:

Nincs és nem volt benne döntés, a házszabálytól eltérést támogatni fogjuk. A törvényjavaslatról, így a szavazásról is a vitában elhangzottak alapján fogunk véleményt nyilvánítani.

A DK szerint a Fidesz csak elbábozza

A DK saját, „a jogállam helyreállítását célzó” javaslatcsomagot készített. A pártnál úgy gondolják, „az Orbán-kormány leépítette a 2010 előtt még működő demokratikus magyar jogállamot. Többek között ez az egyik oka annak, hogy Magyarország nem jut hozzá az uniós pénzekhez.”

A DK jogállami csomagja csatlakoztatja Magyarországot a korrupció ellen fellépő Európai Ügyészséghez, politikailag függetlenné teszi a bíróságokat és az ügyészséget, módosítja az Alkotmánybíróság jelenlegi, jogállamot korlátozó működését, helyreállítja a kiegyensúlyozott tájékoztatást és a sajtószabadságot. A csomag érinti az Országgyűlést és a Házszabályt is, szabaddá téve például a vizsgálóbizottságok felállítását. A DK jogállami csomagja lehetőséget teremt a nem jogállami módon kinevezett tisztviselők visszahívására is

– fogalmaztak a párt közleményében, hozzátéve: „A Fidesz a pénz reményében csak elbábozza az Európai Uniónak, hogy lépéseket tesz a jogállam helyreállítására.”

Ha ezek megtörténnének, támogatná a Párbeszéd

A Párbeszéd nem támogatja azt, hogy a jogállamisági vitához benyújtott törvényjavaslatokat kivételes tárgyalásban tárgyalja a parlament – erről a párt frakcióvezetője beszélt vasárnap az MTI szerint.

Szabó Tímea online sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, pártja álláspontja egyértelmű: Magyarországnak és a magyar embereknek meg kell kapniuk az uniós támogatást, és egyetlen ellenzéki párt politikusa sem drukkolhat annak, hogy ezek a pénzek ne jussanak el az emberekhez. A képviselő úgy látja, Orbán Viktor évek óta pontosan tudja, hogy Magyarország nem felel meg az uniós szerződéseknek, és nem tartja be az Európai Unió értékeit és alapelveit.

„A miniszterelnök tizenkét éve nem csinál mást az uniós pénzekkel, mint saját strómanjain keresztül ellopja azt; több ezer milliárd landolt már a zsebeikben a pedagógusok és egészségügyiek béremelése helyett” – fejtette ki Szabó Tímea. Az ellenzéki politikus szerint a kormány az utolsó percig húzta az időt a jogállamisági törvényjavaslatok benyújtásával, miközben már nyár óta tárgyalni kellett volna a dokumentumokról.

Hónapokig tartó tárgyalás után volt hajlandó benyújtani a kormány azokat a törvényjavaslatokat, amelyek – legalábbis elvben – változtatnak a keretrendszeren. De a kormány nem adta fel azt, hogy hülyének nézze az EU-t és a magyar embereket, és a kormány úgy nyújtott be öt törvényjavaslatot, hogy a jogállamiságot tovább csorbítja

– fogalmazott a politikus.

Szabó Tímea kitért arra, hogy úgy kellene most egy kivételes eljárásban tárgyalni az öt törvényjavaslatot, hogy az ellenzéki pártoknak 20 perc állna rendelkezésükre. Ráadásul az öt dokumentumból kettőt péntek este nyújtott be a kormány – jegyezte meg, hozzátéve: az egyik ebből éppen az – amit az EU is követel –, hogy ne lehessen többet gyorsított eljárással, a nyilvánosságot és a pártokat kizárva törvényjavaslatokat tárgyalni.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: összevont vitát akkor lehet tartani, ha a törvényjavaslatok egymáshoz szorosan kapcsolódnak, azonban ezek a most tárgyalt dokumentumok tartalmilag különbözőek. A Párbeszéd álláspontja az, hogy ameddig ilyen eljárásban akarja a kormány tárgyalni ezeket a kulcsfontosságú törvényjavaslatokat, addig a párt nem támogatja a kivételes eljárás tárgyalását. Véleménye szerint a november 19-i, uniós határidőig lenne idő ezeket a javaslatokat több napon át tárgyalni.

A Párbeszéd követeli a kormánytól azt is, hogy az általuk a héten benyújtott korrupcióellenes törvénycsomagot is tűzze napirendre, és tárgyalja is meg a parlament. A párt álláspontja alapján ez a javaslatcsomag valóban azt garantálja, hogy az uniós pénzek ne tűnjenek el, hogy a korrupciós ügyeket feltárják, és a támogatások valóban azokat a célokat szolgálják, amelyeket az unió eredetileg előírt. Ha ezek megtörténnek, a Párbeszéd támogatni fogja a kivételes eljárást is.

(Borítókép: Soós Lajos / MTI)