új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az azonnali kérdések órája hamarosan véget ér, Orbán Viktor kormányfőre ma nem vár több kérdés az Országgyűlésben.

    Közvetítésünket lezárjuk, köszönjük olvasóink figyelmét!

  • Varju László szerint ma Magyarországon milliók számolgatják a rezsiszámlákat azon gondolkodva, hogy a következő hónapokban meddig tudnak fizetni. Ezután felsorolta, hogy a DK-s árnyékkormány milyen javaslatokat dolgozott ki: befagyasztanák a rendszerhasználati díjakat idén január elsejei szinten, megdupláznák a kedvezményesen adható földgáz és villany mennyiségét, rezsimoratóriumot vezetnének be, csökkentenék a gáz és áram áfáját. A DK képviselője szerint a kormánypártiak cserben hagyják az embereket, és cinikus szövegekkel provokálnak.

    Hogyan képzelik ezt a továbbiakban? 

    – tette fel a kérdést az ellenzéki képviselő.

    Orbán Viktor a válaszát azzal kezdte, hogy egész Európában a legmagasabb támogatást az energiaárakon keresztül Magyarország kormánya adja a családoknak. Abban is segíteni szeretnének az embereknek, hogy minél többet keressenek, ezért is emelték a minimálbért.

    Az összes tanácsát meghallgattam, és csak az jutott eszembe, hogy milyen kár, amikor kormányon voltak, épp az ellenkezőjét csinálták.

    Arató Gergely szerint cinizmussal nem lehet fűteni, mert a kormányfő azzal be tudná fűteni az egész országot, válaszában pedig nem mondott semmit arról, hogy mit kínálnak azoknak, akik nem tudják kifizetni a rezsit. 

    Orbán Viktor viszontválaszában megismételte: a magyar kormány minden magyar családnak 180 ezer forint támogatást ad havonta az energiaárakon keresztül, amikor a baloldal kormányzott, akkor erről álmodni sem lehetett, elvették az emberektől a 13. havi nyugdíjat és a fizetés 13. havi részét is, és ön ezeket itt meg is szavazta.

  • Kanász-Nagy Máté (LMP) arról beszélt: az a benyomása Orbán Viktor hétfői beszéde után, hogy a kormányfő olyan rendszert akar fenntartani, ami fenntarthatatlan, mivel a kormány figyelmen kívül hagyja a zöld szempontokat. Az LMP-s politikus szerint a gazdasági és a környezeti szempontokat is figyelembe kellene venni, mert az energiaválság és a klímaválság szorosan összefügg.

    Az LMP a szélenergia engedélyezését szeretné, a kormány fontolja meg a napenergia felhasználására vonatkozó adózás csökkentését, eltörlését, továbbá indítsanak országos épületszigetelési programot. Mindezeket ahelyett, hogy a kormány bevásárolná magát a Vodafone-ba. Támogatja-e ezeket a javaslatokat? – tette fel a kérdést Kanász-Nagy Máté.

    Orbán Viktor azt javasolta, hogy a nemzetstratégiai célokat ne állítsák szembe, legyen magyar kézben telekommunikációs rendszer, mert ez olyan fontos, mint a klíma. A szélenergiáról vita van a kormányban, ennek a vitának még nincs vége. A kormány nem „atomfogságról” beszél, az atomenergiával nem tudják megoldani az ország energiaellátását. A napenergiát terhelő adócsökkentésre már gondoltak, de még nem tervezik.

    Kanász-Nagy Máté igyekszik a kormányban való vitákat figyelemmel kísérni. Szerinte Palkovics László miniszter nem akarja a szélenergia hasznosítását, az LMP-s képviselő tudni szeretné, hogy Orbán Viktor milyen álláspontot képvisel.

    Orbán Viktor azt mondta: Magyarországon vannak szélturbinák, igyekeznek a tapasztalatokat figyelembe venni, nem ideológiai kérdésként viszonyul a témához.

  • Dúró Dóra arról beszélt azonnali kérdésében, hogy 2011 óta Magyarországon a termékenység sosem csökkent az előző évihez képest, de idén akár még a csökkenésre is sor kerülhet. Hangsúlyozta: gyermekvállalás helyett ma jobban foglalkoztatja a családokat, hogy ki tudják-e fizetni a rezsit, lesz-e tanár, vagy hogyan oldják meg, ha újra online oktatás lesz. Úgy véli, a kormány politikájának következménye az is, hogy a multik évente nagyságrendileg annyi pénzt visznek ki az országból, amennyit a teljes rezsivédelmi alapra fordítanak. 

    A Mi Hazánk politikusa arra figyelmeztetett: ha folytatódik a tendencia, akkor fenntarthatatlan államháztartás felé rohanunk, és azt kérdezte: mit tesznek annak érdekében, hogy elkerüljük az összeomlást?

    Orbán Viktor leszögezte, hogy idén volt családi szja-visszatérítés, de ha a nyugdíjon kívül bármilyen juttatást az inflációhoz kötnének, az ilyen szankciós politika mellett államcsődöt jelentene. Világossá tette, hogy online oktatás nem lesz, a demográfiai helyzetelemzéssel viszont egyetért, elismerte, hogy sok minden történt a családtámogatásban, de áttörést nem sikerült elérni, ezért folytatni kell a munkát, újabb családokat támogató lépések jönnek.

    Dúró Dóra ismeri és elismeri a családpolitikai erőfeszítéseket, de szerinte le lehet vonni azt a konzekvenciát, hogy ez kevés, és nem elég hatékony, ezért még két aspektust ajánlott a kormányfő figyelmébe: idén legalább 70 olyan munkanap van, amikor a családoknak kell gondoskodniuk a gyerekről, a másik, hogy az első gyermek vállalásakor kitolódott az édesanyák életkora.

    Orbán Viktor viszontválaszában elmondta: egyetért Dúró Dórával, majd jelezte: minden intézkedést megvédtek, sőt, a decemberben bejelentendő intézkedések egyikéről elárulta, az egyik a 25–30 éves életkor közötti gyermekvállalást támogathatja az szja-mentesség meghosszabbításával.

  • Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a kormány azzal nyert választást, hogy lesz olcsó orosz gáz, és a rezsicsökkentést megvédik, ebből azonban csak rezsinövelés lett. Tordai szerint rossz szerződéseket kötöttek az oroszokkal földgáz ügyében, és végtelen ideig, „hatalmas pénzt fizethetünk” az oroszoknak. „Orbán úr, vállalják a felelősséget ezért az elbaltázott üzletért?” – tette fel a kérdést.

    Orbán Viktor úgy látja, hogy Tordai szerint is a szankciók miatt növekedtek az árak. Magyarország érdeke az lenne, hogy fix áras szerződést kössenek, de az EU megtiltotta. A kormányfő azt mondta: szívesen megteszi, hogy a párbeszédes képviselő véleményét kulturált formában az Európai Bizottság tudomására hozza.

    Tordai szerint szövegértési problémái vannak a kormányfőnek, mert ő nem a szankciókról beszélt. Mit ajánl a magyaroknak? Keressenek többet, vagy fogyasszanak kevesebbet, spóroljanak? – kérdezte Tordai Bence a kormányfőtől.

    Orbán Viktor azt tanácsolná, hogy az ellenzékhez semmiképpen se forduljanak. Amit tud javasolni a választóknak, hogy értékeljék és becsüljék meg azt a körülményt, hogy havonta 180 ezer forintos rezsitámogatást tud adni a kormány, ezért pedig érdemes a választóknak kitüntetniük bizalmukkal a kormányt. Orbán szerint elviselhető állapotokat tudnak biztosítani, adókat fognak csökkenteni, és emelni fogják a fizetéseket is majd.

  • Lukács László György szerint az elmúlt hetekben sorra kapkodtuk a fejünket, hogy mennyi vendéglátóegység zárt be az élelmiszer-infláció és az energiaár-növekedés miatt, így családok veszítették el a megélhetésüket, az alkalmazottak kereshetnek új munkahelyeket. A Jobbik frakcióvezetője megjegyezte: az a helyzet, hogy lehet éppen Orbán Viktor egyik kedvenc étterme vagy péksége, amelyik épp azt fontolgatja, hogy bezár.

    Orbán Viktor válaszában elmondta: a magyar vállalkozásoknak három eszközzel segít a kormány: vállalkozástámogatási programot indítanak, amellyel egyrészt az energiaszámlákat szeretnék részlegesen ellensúlyozni, másfelől támogatni a kisvállalkozásoknál olyan beruházásokat, amelyekkel energiát takaríthatnak meg. Ezek energiaintenzív vállalkozások. A második program a nagyokat érinti, ez a gyármentő program, itt majd egyénileg tárgyalnak az energiaintenzív termelővállalatokkal. A harmadik, hogy munkahelyvédelmi akcióterv is indul, ha szükség lesz rá.

    Lukács László György válaszában közölte: a legkisebbeknek, egyéni vállalkozóknak, a kicsi kft.-nek nem adnak igazi támogatást, ellenben a multikat rendesen kívánják támogatni. A Jobbik azt kéri, hogy ne a multikat támogassák, hanem a hazai kisvállalkozásokat.

    Orbán Viktor viszontválaszában újra elmondta, hogy három programot indítanak, az első kettőben egyetlen multicég sem szerepel. Hozzátette: 1600 milliárd forint támogatás ment a kkv-szektornak 2020 óta. A miniszterelnök abban bízik, hogy képesek lesznek olyan programot indítani, amely a kicsiket is eléri majd.

  • Molnár Zsolt (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány ígéretet tett arra, hogy az áram árát nem emelik. A politikus szerint Paks többet termel, mint ami a lakosságnak szükséges, ezért semmi sem indokolja az áremelést, ilyen infláció és euroárfolyam mellett „ez sarcnak számít”. Molnár Zsolt és az MSZP azt kéri, hogy az ár maradjon 36,6 forint forintnál. Molnár Zsolt azt is mondta, hogy az MSZP mindig a családok támogatása mellett állt.

    Orbán Viktor szerint Molnár felszólalása egészen úgy hangzott, mint egy kormánypárti felszólalás, „de most nincs hely a kormányban”. Arra kérte az MSZP-t, hogy támogassák Paks 1 üzemidejének növelését, illetve a Paks 2 megépítését célzó erőfeszítéseket. Azt is elmondta, hogy Paks 1 nem fedezi az ország teljes energiaellátást, csak az egyharmadát.

    Molnár Zsolt szerint a magyar–olasz meccs és az áramszámla miatt izgulnak a családok, majd azt mondta: a Puskás Arénában hajrá, magyarok!, a számlaharcban hajrá, magyar családok!

    Orbán Viktor válaszában azt mondta: minden magyar család energiafogyasztását 180 ezer forint mértékig támogatják. Ha nem lesznek szankciók, akkor nagyobb támogatást tudnak majd adni.

  • Kálmán Olga szerint Orbán Viktor tönkretette a forintot, és arra kérte a kormányfőt, hogy hagyjon fel az összeesküvés-elméletekkel. Hangsúlyozta: a következményeket a boltokban látják, az Eurostat számai alapján Magyarország rekorder a drágulásban.

    Az ellenzéki képviselő azzal folytatta, hogy elvették a céges autók és szállítmányozók kedvezményes tankolását, emelték az autópálya-matricák árát. Kálmán Olga úgy fogalmazott: érti, hogy ez csak egy megszorítás a sok közül, és a magyaroktól akarja elvenni azt a pénzt, amit az uniótól nem kaptak meg, majd feltette a kérdést: mikor lesz már ennek vége, miniszterelnök úr?

    Orbán Viktor válaszában kifejtette, hogy az élelmiszerár-emelkedésnek akkor lesz vége, amikor a szankcióknak is végük. A forintról elmondta: Kálmán Olga egy olyan párt képviselője, amelynek kormányzása idején 1,1 millió jelzáloghitel volt, nagyrészt devizában, ezek tönkretették az embereket, ezért azt javasolja, hogy óvatosabban rója fel a kormánynak a forint gyengeségét, tekintettel arra, hogy a 2010-ben alakult kormány takarította el a devizacsődtömeget. 

    Kálmán Olga annyira nem büszkélkedne azzal, hogy úgy takarította el ezt a csődtömeget, hogy 400-420-as eurót csinált. A képviselő szerint akkor lesz vége az élelmiszer-drágulásnak, amikor vége lesz az Orbán-kormánynak, ezért alakítottak árnyékkormányt.

    Orbán Viktor viszontválaszában közölte: örül, hogy a képviselő asszony egymásra figyelő kormányzást ígér, de megjegyezte, nehéz úgy egymásra figyelni, ha közben kilövik az ember szemét. Arra is emlékeztette Kálmán Olgát, hogy 2002–2010 között vezették az országot, akkor nem árnyékban, hanem napsütésben, jól le is égtek, ezért azt javasolja, hogy maradjanak csak az árnyékban.

  • Az azonnali kérdések és válaszok órájában Orbán Viktor válaszol az ellenzéki képviselők felvetéseire, közvetítésünket 17:15 körül folytatjuk. 

  • Orbán Viktor a Jobbik frakcióvezetőjének, Lukács Lászlónak válaszolva arról beszélt, hogy Donyeckben népszavazást tartanak, és „biztos”, hogy most is ott van a Jobbik elnöke, Gyöngyösi Márton, aki korábban volt már választási megfigyelőként a térségben. „Biztos most is ott van, sok sikert kívánunk neki” – jelentette ki a kormányfő, majd arról beszélt, ha Gyurcsány Ferenc arról beszélt, „ki a rongy ember”, fordulhatna a Jobbik mostani elnökéhez is.

    Szabó Tímea felszólalásával kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: a kataváltozások nem adónövelésről szólnak, hanem adócsökkentésről. Ami a béreket illeti, hangsúlyozta: a Gyurcsány-kormány idején az átlagbér alacsonyabb volt, mint most a minimálbér. Orbán Viktor szerint az ellenzék javaslatai csak elvennének az emberektől.

    A kormányfő arról is beszélt, hogy türelmesen meghallgatta a szocialista Gurmai Zitát, aki széteső társadalomról beszélt. Orbán Viktor a megállapításait túlzónak tartja, a kormányfő szerint az MSZP-s politikus a magyar társadalmat összekeveri a szocialista párttal.

    A momentumos Gelencsér Ferenc arról beszélt, hogy a kormány elosztogatta a pénzt, Orbán Viktor szerint azonban a nyugdíjasok megkapták a 13. havi nyugdíjat, amit a Gyurcsány-kormány elvett tőlük. A 25 év alattiak számára szja-mentességet biztosítottak, megemelték a minimálbért. Orbán Viktor szerint szerényen, de néha elismerésüket fejezhetnék ki emiatt a momentumosok.

    Gelencsér arról is beszélt, hogy az oroszokkal nem lehet tárgyalni, Orbán Viktor ígérte: ezt át fogja adni Emmanuel Macronnak és Olaf Scholznak, akik ugyanis rendszeresen tárgyalnak az oroszokkal.

    A kormányfő szerint is példátlan, hogy az USA-ból fizetik az ellenzéket, külföldi kampánytámogatást elfogadni törvénytelen, ennek mindig megkérik az árát. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy azért támogatja az ellenzék a szankciókat és a háborút, mert ezt kérhették tőlük.

    „Aki fizeti a számlát, az rendeli a nótát” – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint ezt a „fizetett” nótát hallgatták az ellenzéktől ma a parlamentben.

  • Orbán Viktor szerint a Momentum, a Párbeszéd, az MSZP, a Jobbik és a DK – akiket a magyar baloldalnak nevezett – a háború oldalán áll. „Nemcsak a háború, hanem a szankciók oldalán is állnak” – folytatta a miniszterelnök, hozzátéve: ez hiba, mert a háború és a szankciók rosszak, ártanak a magyaroknak, ezért az álláspontjuk felülvizsgálatára kérte őket.

    A kormányfő Toroczkai Lászlót arról tájékoztatta, hogy a szankciókat hathavonta szavazzák meg, ezért a konzultáció nem időszerűtlen, hiszen újabb és újabb meghosszabbítások előtt állnak. A szankciók megszavazása ügyében arra hívta fel a figyelmet: Magyarország kiharcolta, hogy Magyarországra, Szlovákiára és Csehországra ne vonatkozzon az olajszankció. A lengyelek kérésére nem a szankciók megvétózását választottak, hanem a kivétel elérését. A nukleáris termékekre vonatkozó szankciókat nem engedik napirendre venni, a gázra vonatkozó szankciókat is azért nem tűzik napirendre, mert Magyarország bejelentette, hogy nem szavazná meg. A többi szankció megvétózása, függetlenül attól, hogy Orbán Viktor észszerűnek látja-e azokat vagy sem, azt jelentené, hogy megbontanák az európai egységet, de a miniszterelnök rögzítette:

    Egyensúlyt kell tartani az európai egység és a legfontosabb magyar érdekek megvédése között.

    Orbán Viktor a rendszerhasználati díjról elmondta: annak tekintélyes része azért létezik, mert a megújuló energiaforrásokat rá kell vezetni a rendszerre, ha ezekből kevesebb lenne, akkor alacsonyabb lenne a rendszerhasználati díj. Az áfacsökkentést sem tartja észszerű javaslatnak, az ebből befolyó bevételeket a rezsicsökkentési alapba teszik. Az áfacsökkentésről az a tapasztalatuk, hogy az nem az emberekhez, hanem a cégekhez és a kereskedőkhöz jut el.

    A vagyonadót sem támogatják, ehhez az összes magyar vagyonát állami nyilvántartásba kellene venni. Orbán Viktor megjegyezte: az extraprofitadót a bankokra, telekommunikációs cégekre és a kereskedelmi hálózatokra vetették ki, ezeknél mind nagy számban vannak külföldiek. A romákat támogató programok leállítását nem tudja támogatni – jelezte Toroczkai Lászlónak.

    A kormányfő Ungár Péternek azt válaszolta, hogy „a fiatalság mentséget ad a tudatlanság egy bizonyos mértéke alól”, ezért arról tájékoztatja az LMP társelnökét, hogy 2010-ben a választások megnyerése után az első dolguk az volt, hogy a Gyurcsány-kormány által az oroszoknak eladott Mol-részvényt visszaszerezték Magyarországnak. Emellett növelték az interkonnektorok számát, és a gáztározókat is visszavásárolták.

    A szélenergiával kapcsolatban viták zajlanak a kormányon belül is, egyelőre nincsenek meggyőződve arról, hogy szükséges ennek az újraindítása. Orbán Viktor arra hívta fel Ungár Péter figyelmét, hogy amikor a kormány teljesítményét a megújuló energiák tekintetében mérlegre teszi, ne feledkezzen meg arról, hogy soha nem látott napenergia-fejlesztések zajlanak Magyarországon. A kormányfő érti, hogy amikor a jobboldalhoz beszél az LMP politikusa, akkor idesorolja az ismert publicistákat, de túlértékeli a szerepüket.

    Orbán Viktor végül válaszolt arra a kérdésre is, hogy mit kell tenni. A miniszterelnök úgy látja, hogy mihamarabbi orosz–amerikai tárgyalásokra van szükség a tűzszünet és béke érdekében. Orbán Viktor úgy véli, azok,

    akik azt hiszik, hogy orosz–ukrán tárgyalások lezárhatják ezt a háborút, nem ismerik a nemzetközi politikát, orosz–amerikai tárgyalásokra van szükség, és Európának arra kell törekednie, hogy legyen ebben hangja.

    A miniszterelnök megjegyezte azt is, a nemzetközi, diplomáciai és külpolitikai vitákban nem az a kérdés, hogy kinek van igaza, „ez gyermeteg megközelítés”, a vita arról szól, hogy kinek mi az érdeke, és azokat hogyan lehet összeegyeztetni.

  • „Megkínzott, majd megölt gyermekek, családapák, családanyák sírja fölött azt mondja a magyar kormányfő, hogy az életben maradottak nyújtsanak békejobbot, ne büntessék a gyilkost” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

    Önök itt velem szemben a háborús bűnökkel vádolt állam vezetőit védik. Önök, Európában egyetlenként, hivatalosan találkoznak és kezet fognak a gyilkosokkal. Ez undorító. A magyar kormányfő nemzete tisztességét ajánlja Putyin hatalmáért. Van rongy ember, vannak még rongyabbak, és van a legrongyabb ember

    – mondta a DK elnöke.

    Gyurcsány Ferenc szerint új idők járnak, erkölcse lett a háborúnak, az erkölcs nélküli kormány viszont nem érti, a világ Ukrajna népével van, de a kormány Putyinnal. A volt miniszterelnök úgy látja, hogy a kormánypárti képviselők a végén a rongy emberek táborába fognak tartozni.

    Nem tudom, hogy mivel fogja Putyin az önök emberét, de amit a kormányfő tesz, nemcsak erkölcstelen, hanem észszerűtlen is. Azt gondolom, hogy fogják a fiút. Egyszer talán ki fog derülni, hogy mivel. Ha rajtunk múlik, azon leszünk

    – jelentette ki Gyurcsány Ferenc.

    Az ellenzéki pártvezető kitért arra is, hogy vége a Brüsszellel szembeni szabadságharcnak, alázat van és megfelelés. Megjegyezte azt is, hogy a valutatartalékok lassan nem elegendők háromhavi import fedezetére, ez azt jelenti, hogy amikor elérjük ezt a szintet, akkor Magyarország technikai értelemben államcsődben lesz.

    Gyurcsány Ferenc is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányfő támogatta a szankciókat, ezért abszurdnak nevezi az erről szóló nemzeti konzultációt.

    Szánalmas kormányunk és kormányfőnk van, nagy száj, kis tehetség. Láttunk már ilyet, előbb-utóbb vége lesz

    – zárta felszólalását a DK vezetője.

  • Kocsis Máté (Fidesz) több kérdést is feltett a parlamentben a magyar nemzeti érdekekkel összefüggésben:

    • Igaz-e, hogy a háború kitörésekor nem voltak magasak az árak?
    • Igaz-e, hogy a szankciókkal háromszorosára nőttek az energiaárak Európában?
    • Igaz-e, hogy fél év alatt 158 milliárd euró árbevételt szerzett Oroszország az energiaárak emelkedése miatt?
    • Igaz-e, hogy Brüsszel nem ezt ígérte, amikor szankciókról beszélt?
    • Igaz-e, hogy a szankciók hatnak az árakra, és felnyomják az inflációt is?
    • Igaz-e, hogy az ellenzéki politikusok többször is éltették a szankciókat?
    • Igaz-e, hogy a kormány átlagosan 180 ezer forintot ad a családoknak a rezsicsökkentés megtartása érdekében?
    • Igaz-e, hogy ostobaságnak és hülyeségnek nevezték a rezsicsökkentést az ellenzékben?
    • Igaz-e, hogy a benzinárstopot azért tudják tartani, mert a kormány kiharcolta, hogy a kőolajszankciók ne vonatkozzanak Magyarországra?
    • Igaz-e, hogy az ellenzék arról beszélt, hogy az árstopokat csak a választásig tartja a kormány?

    Kocsis Máté szerint mindegyik kérdésre a válasz az, hogy igaz.

    A Fidesz frakcióvezetője szerint az ellenzék megpróbálja elbizonytalanítani a magyarokat, ők a válságnak „a gonosz vámszedői”, ezt csinálták a koronavírus-járvány alatt is, „a magyarokat sodorták veszélybe”.

    Miért nem tetszenek felhagyni a Magyarország-ellenes politikával? – tette fel a kérdést Kocsis Máté, aki szerint ha már az ellenzék nem tud segíteni az uniós pénzekkel összefüggésben, akkor maradjanak csendben, „mindig a brüsszeli igényt elégítik ki”.

    Kocsis Máté szerint kétféle ember ül az ellenzék soriban, aki már tagja, és a másik, aki szeretne tagja lenni az az árnyékkormánynak. „Ez most árnyék, de erre most rá is vetődtek” – mondta Kocsis. Azt is kijelentette: egyszer már volt olyan, amikor úgy tettek, mintha kormányoznának, „reméljük, hogy az árnyék az is marad”.

    A jobbikos Lukács Lászlónak is reagált, Kocsis szerint a felszólalásában nem idézett jól Orbán Viktortól, „Ungár Péter legalább az igényesebb sajtót olvassa” (az LMP-s politikus a felszólalása közben elmondta, hogy szokott jobboldali sajtót olvasni), míg a jobbikos politikus a Hócipőt.

    Szabó Tímeának azt válaszolta: amit a kormánypárti képviselők Brüsszelben megszavaztak, azokban nem voltak energiaszankciók, szerinte a párbeszédes képviselő több dolgot nem ért a parlament működésében, ezért lehet neki ez is „zavaros”.

    Beszélt arról is, hogy Márki-Zay Péter elismerte: külföldi kampánytámogatást kaptak, pedig az törvényellenes. Közös ellenzéki kampány volt, tehát közös a felelősség is. Kocsis Máté csak egy kérdést tett fel az ellenzéknek: „Mit ígértek cserébe?”

  • Simicskó István megköszönte a miniszterelnök tájékoztatását, a felvázolt helyzetképet világosnak és egyértelműnek nevezte. A KDNP frakcióvezetője utalt arra is, hogy új világrend kezd kialakulni, ennek egyik szomorú állomása egy újabb testvérháború, ráadásul a szomszédságunkban.

    2022-09-26 14 39 10-Plenáris élőközvetítés - Országgyűlés.png
    Fotó: parlament.hu

    Magyarország mindig a béke mellett állt, és segíti a háború elől menekülőket – hangsúlyozta. Simicskó István azt írta fel még magának, hogy Brüsszel felelős a jelenlegi helyzetért, elhibázott szankciós politikát említve.

    Simicskó István a vakáció utolsó három betűjéből kiindulva elmondta: megtapasztalták, hogy a globalizáció milyen kihívást jelent a nemzeti identitás megőrzésére, a migráció rendkívüli kockázatokat és fenyegetést rejt 2015 óta, és most itt van a szankció, ami önveszélyes Európára. A KDNP fontosnak tartja a nemzeti konzultációt, és példaértékűnek látják, ahogy a kormány védi a családokat.

  • Gelencsér Ferenc (Momentum) szerint a miniszterelnök „belekavarodott a saját maga által teremtett alternatív valóságba”, ugyanis minden szankciót megszavazott, amit a németek kértek tőle, most pedig arról beszél, hogy a szankciók nem működnek.

    A saját döntéseik ellen tiltakoznak?

    – tette fel a kérdést a momentumos politikus.

    Gelencsér Ferenc szerint a szankciók működnek, és béke csak akkor lesz, ha Ukrajna megnyeri a honvédő háborúját a háborús bűnösök ellen.

    Arról is beszélt, hogy hamarosan rezsiszámlák formájában fog megérkezni a valóság az országba. Családok tízezrei képtelenek lesznek kifizetni a gázszámlát. Gelencsér szerint örökre megjegyzik majd, hogy a szenvedéseikről nem vesz tudomást a kormány. Azt is mondta, hogy a kormány bedönti a középosztályt, szegénységbe nyomja őket, az ország pedig így összeomolhat.

    Gelencsér Ferenc kijelentette: Orbán Viktor 12 éve kétharmaddal „uralkodik”, ne nézze le az embereket, a rossz mutatók miatti felelősség őt és kormányát terheli. Az infláció már a háború előtt megjelent.

    A politikus kérdésként felvetette, hogy ha Orbán Viktor 1956-ban élt volna, akkor a magyar szabadságharcosoknak is azt mondta volna, hogy tegyék le a fegyvert, és tárgyaljanak az oroszokkal?

    Gelencsér egyébként kiemelte: Magyarország érdeke, hogy az ukránok nyerjenek.

  • Gurmai Zita szerint Orbán Viktor beszédében a valódi helyzet és az értékelés nem igazán találkozott. Úgy látja, a valódi helyzet az, hogy Magyarország soha nem látott megélhetési katasztrófa küszöbén áll a brutális drágulás, a gyenge forint, a sérülékeny gazdaság és az infláció miatt. A szocialista képviselő szerint „ócska fideszes trükk” mindent a háborúra fogni, mert már előtte is minden drágult „az elhibázott gazdaságpolitika” miatt.

    Gurmai Zita úgy gondolja, hogy a Fidesz építette le a jogállamot, ami miatt uniós pénzektől esik el az ország, az energiahatékonysággal sem foglalkoztak, ezért az embereknek a kormány miatt kell többet fűteniük és fizetniük, ráadásul a rezsicsökkentést sem megvédik, hanem eltörlik. Kiemelte: rezsistopra van szükség, valamint Paks jóval olcsóbban termel, mint amennyiért adják a családoknak az áramot. 

    Az ellenzéki politikus embertelen fideszes szemléletnek nevezte a rezsiszámlákat terhelő adókat, ezért azt követelte, hogy  5 százalékos adója legyen a lakossági áramnak, gáznak, palackos gáznak, tűzifának, brikettnek és koksznak.

  • Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta: megszokták már, hogy Orbán Viktor az esetek többségében nem mond igazat, az ellenzéki politikus szerint most sem mondott azt. Többek között arról beszélt, hogy a kormányoldal az Oroszországgal szembeni szankciókat megszavazta, Orbán Viktor pedig nem vétózta meg őket az Európai Tanácsban, pedig megtehette volna.

    2022-09-26 14 18 02-Plenáris élőközvetítés - Országgyűlés.png
    Fotó: Parlament.hu

    Szabó Tímea kijelentette: az elmúlt 30 év legnagyobb válsága áll előttünk, de Orbán Viktor „nem hajlandó felelősséget vállalni”. Arra is kitért, hogy a választás előtt a kormányoldal azt ígérte: nem lesz adóemelés, nem lesznek megszorítások, megvédik a rezsicsökkentést, Szabó Tímea szerint azonban mára kiderült, hogy a kormányfő „hazudott”.

    Hazudott a választás előtt, hazudott a kampányban, és hazudott ma is – jelentette ki a párbeszédes politikus. Azt is mondta, hogy Orbán Viktor a mai parlamenti beszédével sem segített a magyar embereken, semmilyen támogatást nem jelentett be.

    A Párbeszéd követeli, hogy a kormány azonnal csökkentse a rendszerhasználati díjat, minden család kapjon 120 ezer forintos rezsiutalványt, kezdjék el a lakóházak energiahatékony felújítását, továbbá a munkanélküliség elkerülése érdekében vezessenek be olyan felnőttképzéseket, melyek segítenek az energiahatékony átállásra. „Segítsen az embereknek” – kérte felszólalása végén a kormányfőtől Szabó Tímea.

  • Lukács László György azzal indított, amivel egyetért: Magyarország biztonsága mindannyiunk számára a legfontosabb, ahogy a béke is. A Jobbik frakcióvezetője ugyanakkor úgy látja, nem a Nyugat áll háborúban, hanem Oroszország áll háborúban, ők indították a háborút, ők tudják lezárni is. A jobbikos politikus a szankciókról leszögezte: Orbán Viktor megszavazta a szankciókat, egyes helyeken szankciókirálynak hívják.

    A politikus hozzátette: azért is kell aggodalommal figyelni a folyamatokat, mert a háború hatására az ukrán embereknek meglesz az érzetük arról, hogy kire számíthattak, és kire nem, így a magyar ajkú kisebbség életét fogja befolyásolni, hogy hogyan állnak a magyar politikához.

    Lukács László György úgy látja, hogy a szankciók működnek az oroszokkal szemben, viszont mi is érezzük a hatásukat. Arra emlékeztetett, hogy Oroszországban látványos GDP-visszaesés van, az exportjuk és importjuk is jelentősen esett, a szankciós csomagok komolyan érintik őket.

    A frakcióvezető a miniszterelnök dühös európai embereket említő szavaira reflektálva hangsúlyozta:

    a magyar emberek is dühösek.

    Majd felsorolta: beütött a recesszió, infláció van, részlegesen eltörölték a rezsicsökkentést. A Jobbik átfogó áfacsökkentést javasolt, és kitért a Dunaferr-ügyre is, amitől szerinte az egész város sorsa függ. Lukács László György jelezte azt is, hogy már akkor ársapkákat vezettek be, amikor még nem volt háború.

  • Ungár Péter (LMP) azt kérdezte: ha már Orbán Viktor az energiafüggősség csökkentéséről beszélt, akkor mit tett a kormány az Oroszországnak való kiszolgáltatottság ellen a háború előtti tíz évben?

    Az LMP frakcióvezetője szerint lehetett volna érdemben ezt a függőséget csökkenteni. Ungár Péter azonban kifejtette, hogy ezt nem lehet úgy megtenni, hogy például tiltják a szélenergia használatát. A napenergia fontossága mellett is érvelt, ugyanakkor elmondta: termékdíj van rajta, adóztatják a napelemeket, nehezítik, hogy a lakosság fel tudja használni őket. Sérelmezte, hogy a kormányfő nem beszélt a lakossági szigetelésről sem.

    Ungár azt is a kormányoldal szemére vetette, hogy hahotáztak a háború előtt, és azt mondták, nem lesz háború, aztán mikor lett, azt mondták, hogy villámháború lesz. Tévedtek, tehát az LMP-s politikus szerint a front alakulásával kapcsolatban is szerényebben kellene fogalmazniuk.

    Lehet kritizálni a szankciós politikát, de akkor mi az alternatívája, mit lehet tenni azért, hogy vége legyen a háborúnak? – szegezte a kérdést a kormányfőnek Ungár Péter, aki szerint Orbán Viktor erre nem adott választ.

    A politikus kifejtette: a magyar nemzeti érdek az, hogy Ukrajnának meg kell maradnia, mert ha Oroszország lesz hazánk szomszédja, az az országnak rossz lesz. A tűzszünetet azok tudják elérni, akik bevonultak egy országba. Azt is hozzátette: a béke fontos, legyen béke, de azt tud békét teremteni, aki támadott. Ahhoz pedig azt kell éreznie, hogy nem folytathatja tovább, amit eddig csinált, erre jók a szankciók.

  • Toroczkai László szerint nem hallottunk újat Orbán Viktortól. A Mi Hazánk vezetője szerint krízishelyzet van, igazi nemzeti konzultációra lenne szükség, de amit ma hallottak, az nem valódi konzultáció.

    A politikus feltette a kérdést: ha a kormány és az emberek is elutasítják a szankciókat, akkor

    ön, miniszterelnök úr, a versailles-i csúcson miért szavazott mégis ezeknek a szankcióknak az elindítására?

    Toroczkai László úgy látja, hogy a kormányfő máshogy beszél itthon és külföldön. A pártelnök hangsúlyozta: a kormány számíthat a Mi Hazánk támogatására, ha őszintén akarja képviselni a magyar nemzet érdekeit Brüsszelben.

    Toroczkai László
    Toroczkai László
    Fotó: parlament.hu

    Az ellenzéki képviselő a Mi Hazánk javaslatai közül többek között ismertette: pártja azt kérte, hogy csökkentsék a rendszerhasználati díjat, vagy engedjék el, ehhez képest emelték. Azt sem értik, hogy az áfatartalom esetében miért nem térnek el az eddigi gyakorlattól. Toroczkai László a digitális adó bevezetését sürgette, példaként említve a Facebookot és a Google-t. A vagyonadóra is kitért, sávos vagyonadót javasolnak, de megjegyezte: „a kormány nem hallja a javaslatainkat”.

  • Orbán Viktor megerősítette: a Brüsszellel fennálló viták ellenére a kormány továbbra is az EU tagjaként képzeli el az ország jövőjét. Európai nemzet vagyunk, de az EU csak akkor lesz erős, ha minden árnyalatát megtartja és tiszteli. A kormányfő kijelentette: akik elvitatják a jogainkat, egyszínű falansztert képzelnek el. Azt is mondta: büszke nemzet vagyunk, amely tudatában van annak, hogy mindig többet adott a világnak, mint amit kapott érte.

    A kormányfő milyen esélyeket lát az előttünk álló hónapokra? Orbán Viktor szerint az ország jobb állapotban fordul rá a következő nehéz hónapokra, mint 2008-ban, amikor a pénzügyi válság „kicsontozta” az országot. Az EU átlagát meghaladó gazdasági növekedésre vagyunk képesek.

    „Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor” – fogalmazott a kormányfő. A szankciók súlyos károkat okoznak, de Orbán Viktor lát rá esélyt, hogy az ország megerősödve kerüljön ki a válságból. Arra kérte a képviselőket, hogy az előttük álló üléseken a legtöbbet hozzák ki magukból.

  • Orbán Viktor ismertette: végigviszik a folyamatban lévő állami beruházásokat, de újabb állami beruházást a bizonytalan gazdasági helyzet miatt nem indítanak, mert nem tudják garantálni, hogy be is tudják fejezni. Forrást és lehetőséget csak arra látnak, hogy munkahelyteremtő magánberuházásokat támogassanak. Ha a gazdasági helyzet újra kiszámítható lesz, akkor indítják újra a most felfüggesztett állami beruházásokat.

    A kormányfő kitért arra is, hogy a szankciós energiaárak miatt a kormány frissítette közép- és hosszú távú energiastratégiáját. Azzal számolnak, hogy Magyarország hosszabb távon is nettó olajimportőr marad. A villamosenergia-rendszer teljes átalakítási terve elkészült: hálózatfejlesztés, új erőművek építése, Paks üzemidő-hosszabbítása és az új blokkok építése is benne van. Orbán Viktor szerint a következő tíz év legnagyobb fejlesztése ez, összesen 32 nagyberuházást valósítanak meg, ezek nélkül a magyar energiarendszert nem lehet korszerűsíteni, és a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége sem biztosítható.

    A szükséges pénzügyi forrásokat az EU megígérte, ha a brüsszeli bürokraták mégsem adják ide azt a pénzt, ami Magyarországnak jár, akkor más pénzügyi forrásokból szerezzük be a szükséges összeget.

    – jelentette ki Orbán Viktor. Az erről szóló tárgyalásokat el is indították.

    A kormány egyszerűsítette és felgyorsította a napenergiát termelő és a geotermikus energiára vonatkozó eljárásrendet. A kormány a következő két év válságkezelésében sem adja fel nemzetstratégiai céljait: fejlesztik a közlekedési hálózatokat, folytatják a családtámogatási programokat és szélesítik azokat, december elején alakítják ki a 2023-as költségvetés végleges formáját, abban lesznek új családtámogatási intézkedések is.

    Nem állnak meg a fejlesztésalapú gazdaság kiépítésének programjával sem, a munkaalapú gazdaság bázisára felépítik a kutatási és fejlesztési alapú gazdaságot is. Ennek lokomotívjai az újjászervezett egyetemek. Így tesznek majd a hadiipar- és hadseregépítési programjaikkal is.

  • Orbán Viktor elmondta: európai összevetésben Németországban a családok bevételének 20 százalékát, Ausztriában 6, Magyarországon pedig a 30 százalékát adják energiatámogatásként.

    Az energiatámogatásokat az extraprofitadóból tudják fedezni, ez az idei ártámogatásokra elég lesz, jó eséllyel a jövő évre is.

    A kormány felfogásában a családok megsegítése áll az első helyen, utána a vállalkozások következnek. A vállalkozók minden erejére, tehetségére és vezetői képességeire szükség lesz. A kormány 200 milliárdos programot hirdetett a kkv-knak, lesz gyármentő program, és ha kell, lesz munkahelyvédelmi akcióterv is.

  • A hazai földgázfelhasználást csökkentenünk kell, ezt kell tenni az államnak, az állami vállalatoknak, intézményeknek, de ezt kell tenniük a családoknak és a vállalkozásoknak is – emelte ki Orbán Viktor, majd ismertette a korábbi döntéseiket: mérséklik a földgázhasználatot, elrendelték a hazai gázkitermelés növelését, elrendelték a Mátrai Erőmű újraindítását, meghosszabbítják a paksi atomerőmű üzemidejét és hozzákezdenek Paks 2 építéséhez. Arra kérte a baloldali pártokat, hogy ne akadályozzák tovább a magyar atomipar fejlesztését, és támogassák az üzemidő-hosszabbítást, valamint az új blokkok építését.

    Orbán Viktor azzal folytatta, hogy védik továbbra is a családokat, több mint ezermilliárd forint maradt a családoknál, 13. havi nyugdíjat fizettek, inflációs nyugdíj-kiegészítés és nyugdíjprémium is van, a 25 év alattiak adómentessége marad, meghosszabbították az árstopokat, meghosszabbítják a kamatstopot. Fenntartják a sávos rezsicsökkentést, amivel átlagosan havi 181 ezer forintot spórolnak a családok.

  • Orbán Viktor elmondta: nemzeti konzultációval Európában elsőként Magyarországon megkérdezik az emberek véleményét a szankciókról. A korábbi konzultációkkal is sikerült létrehozni az egységet, megteremtették a válságkezelés alapját.

    Arra kérem a magyarokat, mindenki mondja el a véleményét, mert minden magyar család életét érintik és érinteni fogják

    – hangsúlyozta a kormányfő a szankciókkal és a konzultációval kapcsolatban.

    Amíg a szankciók élnek, Magyarország legfontosabb feladata, hogy garantálják az energiaellátást, védeni kell a családokat és a munkahelyeket. A kormányfő arról tájékoztatott: a kormány képes biztosítani az energiaellátást, a nyári döntésekkel már biztosították is. Van gáz, kőolaj és villamos energia.

  • Ha ez így megy tovább, egész Európa belegebed, ideje erről őszintén beszélni amerikai barátainkkal is, addig, amíg nem késő  fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint Európában egyre több a dühös ember, mi is azok vagyunk. Hangsúlyozta: meg kell érteni, hogy nem lehet nemzetgazdaságok és emberek millióinak sorsával hazardírozni, bántó és sértő nyegleség azt válaszolni, hogy a számlákat küldjék el Moszkvába.

    Orbán Viktor az olasz jobboldal választási győzelméről megjegyezte: dicsőség Olaszországnak, de persze ez a mai estére nem vonatkozik – a magyar labdarúgó-válogatott ma este Olaszországot fogadja Budapesten.

    A miniszterelnök szerint Brüsszelben az a divat, hogy mindenkinél okosabbak, de ha kifogynak az érvekből, vagy a tények nem őket igazolják, akkor az európai értékek megsértésével vádolják azt, aki ellenszegül, például bennünket – intellektuálisan nem túl lelkesítőOrbán Viktor hangsúlyozta, ki kell mondani őszintén, a szankciók bevezetése nem demokratikus módon történt, ezekről a brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek, az európai embereket nem kérdezte meg senki, de a szankciók árát az európai emberek fizetik. 

    Orbán Viktornak az a meggyőződése, hogy mielőtt a szankciók visszavonhatatlanul és hosszú távon részeivé válnak az életnek, meg kell ismerni az emberek véleményét, ezért Európában elsőként megkérdezik az emberek véleményét a szankciókról.

  • Orbán Viktor elmondta: az energiaárak növekedése kihat az élelmiszerárakra is, a gabonaárak emelkednek, a műtrágyaárak fél év alatt háromszorosára emelkedtek.

    „Mondjuk ki nyíltan, ha megszüntetnék a szankciókat, az árak a felére esnének, az infláció is megfeleződne” – jelentette ki Orbán Viktor.

    A kormányfő szerint a szankciók nélkül az európai gazdaság erőre kapna. A brüsszeli bürokraták nem ezt ígérték, amikor ráerőltették az unióra a szankciókat. Azt ígérték, hogy az oroszoknak fognak fájni, nem az európai embereknek, mégis károkat okoznak Európának a szankciók.

    Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert a megemelt energiaexportból, 85 milliárd eurót az EU országai fizettek ki. A szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország nem esett térdre. Visszafelé sültek el a szankciók, lábon lőtte magát Európa. A háború végét ma sem látjuk, de a számlák az egekbe szöktek.

  • 2022-ben a gazdasági bajok oka az orosz–ukrán háborúra adott válasz, vagyis a háborús szankciók és az azok miatt sokszorosára emelkedő energiaárak – hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve: az energiaárak növekedése minden országban növeli az inflációt, az energiaárak drasztikus növekedését pedig a szankciók okozták, így az energiaárak drasztikus növekedéséért nem a gazdaság, hanem a politika, a brüsszeli politikai döntések a felelősek.

    Az európai álláspont korábban, élén Németországgal az volt, hogy a szankciók nem terjedhetnek ki az energiára, Orbán Viktor szerint ez józan álláspont volt. A kormányfő most először lát olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra.

    Orbán Viktor ismertette: 2022 júniusában Brüsszelben elfogadták a gazdasági, kereskedelmi szankciókat, köztük az olajszállítási szankciókat, ráadásul napirendre vették a földgázvásárlási szankciót, ezért a földgáz ára egy hónap alatt megkétszereződött, majd újabb egy hónap alatt megháromszorozódott. A brüsszeli szabályok pedig összekötik a villamos energia árát a gáz árával, ezért hasonló folyamatok mentek végbe ott is. A kormányfő megjegyezte azt is, hogy az amerikai gázár és villamosenergia-ár töredéke az európai áraknak.

    Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek

    – rögzítette Orbán Viktor.

  • Orbán Viktor elmondta: a háború folytatása és mélyítése helyett fegyverszünetet és béketárgyalásokat követel Magyarország. Hazánk számára a biztonság, a gazdasági és a nemzeti szuverenitás védelme a fontos, a kormány ezért hozott létre honvédelmi alapot, költeni kell a hadseregre, a határvédelemre és a nemzetbiztonsági szolgálatok megerősítésére. Létrehozták a határvadász-alakulatokat. Orbán Viktor kiemelte: vannak és lesznek külső és belső befolyásolási kísérletek, ezektől is meg kell védeni az országot.

    Továbbá kifejtette, a családokat a gazdasági következmények érintik közvetlenül: az infláció és az árak emelkedése. 40 éve nem látott értékű infláció száguld végig a fejlett országokban. A mi régiónkban a legmagasabb az infláció, nő a költségvetési hiány és az államadósság, az árak emelkednek. Orbán Viktor elmondta: nem ez az első eset, láttunk már, látott már jó néhány gazdasági válságot. Arról is beszélt, hogy 2008-ban világszerte, Magyarországon is pénzügyi válság okozott fejfájást. Azokat a gyötrelmeket a bankrendszer, a devizahitelek okozták. Ráadásul egy cselekvőképtelen, széteső kormány volt hatalmon.

  • Alkotmányos szokásaink szerint jelentést teszek önöknek a kormány döntéseiről, melyeket a két ülésszak között hoztunk – kezdte beszédét a kormányfő. Orbán Viktor részletezte, hogy súlyos, sokkszerű változások érték Európa országait az energiaárak növekedése miatt, ami körülöttünk történik, a megszokottnál is erősebben határozza meg a mi életünket.

    A miniszterelnök leszögezte: háború van a keleti szomszédságunkban, mégis lépésről lépésre a világ egyre nagyobb része válik a háború elszenvedőjévé. A kormányfő szerint lokális háború lenne, de a nyugati szankciók globális gazdasági háborúvá változtatták azt, így lokális fegyveres és globális gazdasági háború van.

    Az első kérdésnek azt nevezte, hogy meddig tart ez a háború. Tavasszal sokan reménykedtek rövid háborúban, de Orbán Viktor hangsúlyozta: ma már világos, elhúzódó háborúra kell számítani, Ukrajnát fegyverrel és pénzzel segíti az Egyesült Államok és az EU, míg Oroszország tartalékai emberben és fegyverben is végtelenek, ezért arra kell készülni, hogy a háború idén és jövőre is folytatódik.

    A Nyugat ma a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke oldalán. Mi a háború folytatása és mélyítése helyett azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat követelünk

    – fogalmazott Orbán Viktor.