Bábjáték vagy nyomásgyakorlási eszköz a nemzeti konzultáció?

„A bevezetett szankciók Európának is óriási károkat okoznak. (…) Nyugodtan kimondhatjuk: a szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig nem esett térdre. Ez a fegyver visszafelé sült el, a szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát. (…) Nem csoda, ha a feldühödött és magukat becsapva érző emberek egymás után váltják le a szankciókat támogató országok kormányait.” Mindezt Orbán Viktor miniszterelnök tette közzé saját Facebook-oldalán. 

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Kocsis Máté korábban arról beszélt, hogy kérni fogják a kormányt, kezdeményezzen nemzeti konzultációt az energiaszankciókról. Ahogy várható volt, a kormány elfogadta a Fidesz javaslatát, megvalósítják a nemzeti konzultációt – a döntésről maga Orbán Viktor tájékoztatta a közvéleményt.

Kevéssé ismert tény, hogy az Oroszország ellen irányuló, a kőolajat és nukleáris fűtőanyagokat érintő szankciós javaslatokat a Fidesz jelen lévő képviselői is szavazatukkal támogatták az Európai Parlamentben. (Az utólagos magyarázat szerint nem azért, mert egyetértenek vele, hanem hogy ezzel demonstrálják Ukrajna területi integritása és szuverenitása melletti kiállásukat.)

Lapunknak Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő ezt annyiban pontosította, hogy maga a döntés az (európai állam- és kormányfőket tömörítő) Európai Tanácsban született, így tehát a magyar kormány (az adott tanácsi formációban Magyarországot képviselő) tagja mind a hét eddig elfogadott szankciós csomagot – Orbán Viktor miniszterelnök tudtával és egyetértésével – szentesítette. (A szankciókról szóló döntésekben az Európai Parlament nem rendelkezik formális jogalkotási vagy döntési szereppel.)

A hatodik szankciós csomag középpontjában az olaj állt

„A hatodik szankciós csomag jelentősebb gazdasági hatással bíró eleme az orosz tengeri nyersolajra, illetve kőolajtermékekre vonatkozó importtilalom bevezetése volt. A szankciós csomag a csővezetéken érkező kőolaj tekintetében átmeneti mentességet biztosított azon tagállamok számára, amelyek különösen függnek az Oroszországból csővezetéken szállított nyersolajtól. Azonban azáltal, hogy Németország és Lengyelország is deklarálta, hogy az év végével megszünteti az orosz kőolaj importját, ez a gyakorlatban Magyarország, Szlovákia, Csehország és Bulgária számára biztosít átmeneti mentességet a vezetékes kőolaj importja tekintetében. A német és a lengyel vállalás fényében az Európai Bizottság becslései szerint a szankciós csomag ezen eleme összességében az Oroszországból származó jelenlegi olajimport kilencven százalékát fedi le” – magyarázza Ujhelyi István, hozzátéve, hogy

jómagam is – még jóval a kormányzati állásfoglalás előtt – világossá tettem, hogy nem fogok támogatni olyan, olajra vonatkozó szankciót, amely káros Magyarországnak, hiszen csak akkor érdemes a mély vízbe ugrani, ha megtanultunk már úszni. A Fidesz-kormány a tárgyalások során el is érte, hogy mentességet kapjunk, ez helyes és jó eredmény volt ebben a helyzetben. Éppen ezért ismét csak furcsa, hogy elhibázott szankciókról beszélnek, hiszen mi mentességet kaptunk, ráadásul a magyar kormány érdemben alakítani tudta a kereteket. Akkor mégis ki hibázott el, és mit?

– tette fel a költői kérdést.

A gáz szállítására jelenleg nincs korlátozó intézkedés

Jelen pillanatban sem a vezetékes, sem a cseppfolyós földgáz Oroszországból történő importjára nem vonatkozik egyetlen korlátozó intézkedés sem, tehát a földgázimport korlátozása vagy tilalma nem képezi az eddigi, hét szankciós csomag részét. Ugyanakkor a tendencia azt jelzi, hogy 2021 őszétől Oroszország tudatosan csökkentette az Európába irányuló földgáz mennyiségét. Ez a földgáztározók alacsony töltöttségi szintjét eredményezte, a megnövekedett kereslettel pedig fokozatos és jelentős áremelkedést okozott mind a földgáz, mind a villamos energia esetében. Ezt jól szemlélteti az a példa, hogy a 2022-es naptári évben még egyetlen nap során sem érkezett olyan mennyiségű földgáz Európába, mint 2021-ben. Ugyancsak beszédes, hogy míg 2019-ben a teljes európai földgázfogyasztás mintegy 36 százaléka érkezett Oroszországból, ez az arány 2022 első félévében 21 százalékra csökkent. 

(vélhetően részben azért, hogy az Európai Uniót elrettentse bármilyen típusú energiahordozóra vonatkozó esetleges szankció kivetésétől). 

A szinte teljes európai egyetértéssel meghozott energiaszankciók már a múlt eldöntött és lezárt fejezetéhez tartoznak, ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy az „elhibázott brüsszeli szankciókról” szóló nemzeti konzultáció, az emberek megkérdezése milyen célokat szolgál és milyen hatással lehet a magyar politika előttünk álló időszakára.

Schiffer András: Orbán másként viselkedik az uniós csúcson, mint idehaza

„Abban semmi rendkívüli nincs, hogy a fideszesek az Európai Parlamentben rendre másként szavaznak, Orbán pedig az uniós csúcson másként viselkedik, mint ahogy a magyar kormány idehaza kommunikál. A miniszterelnök a frakcióvezetőknek adott válaszában el is ismerte, hogy balanszíroznia kell, nem akarja úgymond fölöslegesen megbontani az európai egységet” – mondta az Indexnek Schiffer András volt parlamenti képviselő. Szerinte azokba a kérdésekbe áll bele, amelyek közvetlenül érintik az országot, a magyar háztartásokat. Orbán Viktor 2010 óta használja a kettős kommunikáció bűvésztrükkjét, ha ez azóta nem égett rájuk, érdemes folytatniuk.

„Az is tény, hogy ott van a levegőben a szankciók további kiterjesztésének lehetősége, a magyar miniszterelnök pedig joggal érezheti úgy, ha nehéz tárgyalási pozícióba kerül Brüsszelben, jól jöhet a Fidesz bábszínházának eszköztárába tartozó konzultációs népi legitimáció.” Schiffer András úgy látja, legkésőbb 2002-ben már felismerte a miniszterelnök, hogy ’90 óta a magyar demokráciában van egy nagyon súlyos demokratikus deficit (például elmaradt az alkotmányozás a rendszerváltó parlamentben), a pártok az ezredfordulóra kiüresedtek, fokozódott az állampolgári passzivitás. Ezt a helyzetet Orbán Viktor egy sajátos, felülről irányított játékkal hidalta át, megadva az embereknek az állampolgári részvétel illúzióját. Azóta is a legitimációs feszültség csillapítására használja a nemzeti konzultáció nevű populista bábjátékot.

hiszen a mostani parlamentben a Mi Hazánk az egyetlen párt, amelyik képes lehet átfogó kritikát megfogalmazni az Európai Uniót foglyul ejtő globális nagytőkével és az amerikai imperialista nyomulással szemben. A többi – Action for Democracy – által finanszírozott ellenzéki párttól ilyet nem lehet elvárni. Az Orbán elleni gyűlöletben egymásra licitáló megszólalásaik tovább erősítik a kormányoldali kétharmadot.

Erre jó a konzultáció

Pulai András, a Publicus Intézet vezetője – megerősítve, hogy a gázimportot egyáltalán nem érintik a szankciók – arra hívja fel a figyelmet, hogy még azokat az indirekt szankciókat is visszavonta az EU, amelyek a gáz szállításához kapcsolódó ipari szankciók voltak. Az Északi Áramlat-turbina esete is ezt jelzi.

A gáz mennyiségével való játék az orosz nyomásgyakorlás lényegében egyetlen eszköze, amivel ebben a háborús időben élni tud. Ennek okán a szankciók kivezetése egyoldalú lépés marad, és nem fogja követni a gázszállítások helyreállítása. 

A szakember úgy látja, a Fidesz támogatottsága a rezsiemelés és adóemelés után mélyrepülésben van. A Publicus Intézet mérése szerint hét-nyolcszázezer szavazót vesztett a kormánypárt. Mindezzel összefüggésben bizalmi vákuum alakul ki a kormányzat körül, amely általában hitelteleníti a kormányzat által képviselt politikát. Így, mivel a Fidesz a megszorításokat nem tudja meg nem történtté tenni, a felelősséget próbálja hárítani. Ennek a kármentő vagy veszteségminimalizáló akciónak a része a nemzeti konzultáció, ami Pulai András értelmezésében azt jelenti, hogy adófizetői pénzen próbálják meg javítani a Fidesz elvesztett támogatottságát.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint viszont magának a nemzeti konzultációnak nem közvélemény-kutatási, hanem politikai nyomásgyakorlási szerepe van:

ha több százezer vagy esetleg több millió ember visszaküldi a kérdőívet, akkor az olyan nagy súlyú politikai cselekvésnek minősül, ami jelentősen megerősíti a kormány pozícióját az aktuális politikai kérdésekben.

„Ezt politikai szempontból ahhoz lehet hasonlítani, mint amikor egy Békemeneten százezrek jelennek meg, ami például tavaly október 23-án a baloldali tüntetés kudarcával szembeállítva komoly lendületet adott a jobboldalnak a kampány elején. Jelenleg az uniós szankciók kapcsán van szüksége hasonló támaszra a kormányoldalnak, emellett a konzultáció és az arra épülő kommunikáció során az emberek többsége számára is egyértelművé válik, hogy a kormánynak mi a pozíciója az uniós szankciók kapcsán.”

A Fidesz és személyesen Orbán Viktor kommunikációja is koherens a szankciók ügyében, Orbán Viktor például a miniszterelnökké választását követő első, május 16-i beszédében a Parlamentben úgy fogalmazott : „Én akárhogy is próbálok visszaemlékezni, nem jut eszembe olyan kontinentális zárlat, amely eredményes lett volna. De olyat már láttam, hogy az bukott bele, aki kitalálta. Reménykedjünk és imádkozzunk, hogy most másképpen legyen. Magyarország az európai egység érdekében nem akadályozza meg a szankciókat, amíg azok nem lépik át a magyar gazdaság önvédelmének vörös vonalát, vagyis nem veszélyeztetik Magyarország energiabiztonságát.”

Ha sikeres lesz a konzultáció, akkor várhatóan a kormány sokkal nagyobb erővel fogja majd uniós színtéren képviselni szankcióellenes álláspontját.

„Olaszország ebben fontos partner lehet, hisz a hétvégi jobboldali fordulatnak köszönhetően egy olyan kormány állhat fel, amely szintén kritikus a brüsszeli szankciókkal szemben. Magyarország egyedül kevés ahhoz, hogy például az Egyesült Államokkal szembeszálljon (ők is erőteljes nyomást fejtenek ki Brüsszelre a szankciók érdekében), de ha már Európa harmadik legerősebb országa is Magyarország mellé áll, akkor sikeres lehet a miniszterelnök törekvése” – húzta alá Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

(Borítókép: Nemzeti konzultációs ívet tartalmazó levelet kézbesít a postás egy V. kerületi házban 2021. július 2-án. Fotó: Mónus Márton / MTI)