16:00, December 10.
Marokkó 0
Portugália 0
al-Tumama Stadion Negyeddöntő
20:00, December 10.
Anglia 0
Franciaország 0

Nem lesz már olyan hatpárti ellenzéki összefogás, mint a választás előtt

PAP 5619
2022.10.06. 10:44
Az országgyűlési választások eredménye szétzilálta a hatpárti ellenzék együttműködését, a Fidesz–KDNP újabb kétharmados győzelme óta az összefogás szereplői a saját útjukat járják: a Demokratikus Koalíció árnyékkormányt alakított, a belharcoktól megtépázott Jobbik többet nem közösködne Gyurcsány Ferenccel, a Momentum teljes ellenzéki megújulást szeretne, az MSZP keresi a módját, hogyan tudna modern szociáldemokrata párt lenni, de az LMP és a Párbeszéd is önállósággal erősítené a saját hangját.

Már az április 3-i választást követő első reakciók nyilvánvalóvá tették, hogy az ellenzéki összefogás léket kapott; másképp mérik saját felelősségüket az egyes szereplők és másképp is képzelik el az ellenzéki politizálás jövőjét. Hat hónap elteltével még tovább távolodtak egymástól az ellenzéki pártok.

A DK lenne az ellenzék közepe

A közvélemény-kutatások szerint legerősebb ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció tette a leghatározottabb lépést abba az irányba, hogy maga köré szervezze az ellenzéket. Dobrev Klára vezetésével a DK árnyékkormányt alakított, a párt elnöke, Gyurcsány Ferenc a Partizánnak adott interjújában elismerte, hogy újrarendeznék az ellenzéki térfelet.

A pártelnök kifejtette, hogy Magyarországon kétpárti rendszer van, vagyis a Fidesz ellen egy ellenzéki blokknak kell felállnia, és a DK arra tör, hogy gravitációs pontként maga rendezze össze valamilyen módon a hat ellenzéki pártot.

Ezzel nem azt mondjuk, hogy a többiekre nincs szükség, nem azt mondjuk, hogy a többiekkel le akarunk számolni, de azt igen, hogy ez lesz a közepe az ellenzéknek

– jelentette ki a DK elnöke, aki hozzátette: amit Dobrev Klára képvisel az árnyékkormányban, az a magyar jövő.

Bár Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy az árnyékkormány nem jelent szakítást a többi ellenzéki párttal való együttműködéssel, sokatmondóan azt is kijelentette: „A DK nem fél alkalmazni az erejét.” A többi ellenzéki párt nem lelkesedik a DK kezdeményezéséért, és kritikusan reagált a Dobrev Klára vezetésével létrejött árnyékkormányra.

A Momentum nagy reménysége

Donáth Anna, a Momentum korábbi elnöke szerint legyen bármilyen erős, egy kisebbség nem fog kormányt váltani. Az Indexnek adott szeptemberi interjújában az európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott: a többség támogatása nélkül csak a vesztesek között lehet valaki a legerősebb. A DK árnyékkormányával kapcsolatban megjegyezte: egy új többség megteremtésére csakis egy megújulás révén lesz képes az ellenzék.

„Meg kell újulni szellemileg, szervezetileg – és a politikusok szintjén is. Hiszen az új többséghez olyan szavazók támogatására is szükségünk lesz, akik idén áprilisban, sőt, akár már évekkel korábban sem az ellenzéket választották. A Momentum egy olyan új többség megteremtésén dolgozik, amely nem az ellenzéki oldalon akar erőt felmutatni, hanem a kormány leváltására is képes” – válaszolta a momentumos politikus az Indexnek.

A választás óta Donáth Anna több cikkben és Facebook-bejegyzésben is az ellenzék szellemi és szervezeti megújulása mellett érvelt. Azt is felvetette, hogy nincs szükség annyi ellenzéki pártra, mint amennyi most van. Gyermeke megszületése előtt közölte: napjait egy időre a politika helyett családja és az anyai teendők fogják kitölteni, de vissza fog térni a politikába.

Kormányzóképes erővé kell formálódnunk, miközben megújulunk szellemileg és szervezetileg is. Visszatérésem után minden erőmmel azon fogok dolgozni, hogy befejezzük a megkezdett munkát. Mert erős és alternatívát nyújtó ellenzék nélkül soha nem lesz kormányváltás

írta Donáth Anna.

Noha jelenleg Gelencsér Ferenc a párt elnöke és frakcióvezetője, a tagság Donáth Annát tartja a Momentum reménységének, illetve elemzők szerint is tudatosan építi saját brandjét az európai parlamenti képviselő. Idén júliusban Schiffer András az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, az a benyomása, hogy Donáth Anna két év múlva „fel fog bukkanni a habokból”, és megváltóként azon kevés ellenzéki politikusok egyikeként térhet vissza, akinek van reflexiója.

A momentumos politikus erre válaszul az Indexnek diplomatikusan úgy reagált: felelőssége van az ellenzék újjászervezésében, és ebben a hosszú távú, nehéz, de elkerülhetetlen építkezésben szeretne részt venni.

Az MSZP vonzana, de taszított

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke nemrégiben az Indexnek azt mondta: egyelőre nem látja úgy, hogy a Demokratikus Koalíció kezdeményezése megváltoztatná az ellenzéki térfél dinamikáját. A szocialista politikus kifejtette: egypárti árnyékkormányról van szó, amely nem fogja át az egész ellenzéki szavazótábort, és nem is reagál annak összigényére, illetve nem vázol fel rövid távon egy válságkezelő alternatív programot, hosszú távon pedig egy növekedést szolgáló baloldali, szociáldemokrata gazdaságpolitikát sem. Kunhalmi Ágnes szerint a DK-s árnyékkormány nem a válságkezelést helyezi előtérbe, hanem személyekre, technológiára és hatalmi kérdésekre koncentrál, de ez bezárkózást jelent, nem egy holnap megvalósítható programot.

Kunhalmi Ágnes szeptember végén interjút adott az Indexnek, akkor azt mondta, hogy szükség van önállóan egy baloldali gyűjtőpártra, és ez az MSZP, de az összefogás mellett is kiállt, amelynek szerinte van jövője. „Van egy választási rendszer, egy függőségi viszonyokban kiteljesedett NER, ahol új pártot nem lehet meggyökeresíteni, ennek fényében kell eldöntenünk, hogy mit akarunk” – fogalmazott a szocialista politikus.

Lapunknak aztán arról beszélt, hogy az MSZP egy baloldali, szociáldemokrata gazdaságpolitikai alternatívára törekszik, ehhez tudnak majd később viszonyulni a zöldpártok – az LMP és a Párbeszéd –, illetve a liberálisok is, „mert csak ennek van értelme”. Vagyis úgy tűnik, hogy Kunhalmi Ágnes is gravitációs pontként képzelné el az MSZP jövőjét. Egyelőre azonban a párt nem vonzott, hanem eltaszította egyetlen európai parlamenti képviselőjét, Ujhelyi Istvánt, aki korábban elszürkültnek, unalmasnak nevezte pártját; teljes megújulást sürgetett és ezért kész volt elindulni a társelnökségért. Végül visszalépett, majd valami eltört benne és kilépett az MSZP-ből.

Kunhalmi Ágnes szavaiból arra lehet következtetni, hogy az MSZP a „vonzáskörzetében” tartaná az LMP-t és a Párbeszédet is, amelyek viszont mindketten zöldpólust képeznének és önállóan válnának megkerülhetetlenné.

Ki a zöldebb?

Schmuck Erzsébetnek, az LMP társelnökének pozíciót ajánlottak Dobrev Klára árnyékkormányában, de végül nem fogadta el. Az LMP-ben korainak tartják a DK kezdeményezését, inkább azzal foglalkoznak, hogyan lehet zöldpolitikai alternatívát építeni. Még mielőtt idén augusztus végén megválasztották volna a LMP társelnökének, Ungár Péter az Index Kibeszélő című műsorában kijelentette: az a célja, hogy a ciklus végére, 2026-ra az LMP egy megkerülhetetlen politikai erő legyen. Az Inforádiónak korábban hasonlóan nyilatkozott, azt mondta: az LMP-nek nem szövetségi politikája van, hanem politikája, és most önállóbb, karakteresebb politizálásnak van itt az ideje.

A Spirit FM Ceglédi kérdezi című műsorában az ellenzéki előválasztást rossz kompromisszumok összegyúrásának nevezte, de arra is kitért, hogy még nem döntötték el a pártok, lesz-e előválasztás a 2024-es önkormányzati választás előtt.

„Ha az LMP egyik vezetőjeként arra gondolok, hogy nincs kerületi polgármesterünk, nincs főpolgármester-helyettesünk, nem vagyunk jelen a fővárosi közgyűlésben, ha csak a szervezeti szempontokat nézem, miért akarnék együtt indulni? Ennél csak jobb lehet” – fogalmazott Ungár Péter.

Tordai Bence, a Párbeszéd júliusban megválasztott társelnöke is célként határozta meg egy zölpolitikai pólus megteremtését, illetve ő is kijelentette, hogy szeretnék megkerülhetetlen erővé tenni a pártjukat. Az Indexnek adott interjújában arra a kérdésre, hogy marad-e az összefogás, azt válaszolta: attól függ, hogy ki milyen súlyt képvisel benne.

„Ha azt látjuk, hogy a Párbeszéd szervezeti ereje úgy megnövekedett, hogy a következő előválasztáson ötven helyen indulunk, és abból harmincötöt megnyerünk, az más léptékű dolog lesz, mint a mostani volt” – jelentette ki Tordai Bence.

Ugyanakkor azt is mondta: választástechnikailag nincs másnak értelme, mint az összefogásnak. Az európai parlamenti választáson mégis külön terveznek indulni. „A Párbeszéd készen áll erre, alkalmassá kell tennünk a pártot az önálló indulásra” – közölte Tordai Bence. Az ellenzéki politikus kifejtette, hogy az európai parlamenti választás más, „ott arányos rendszer működik, tisztán listás szavazatokkal, nincs együttműködési kényszer”.

Jobb-bal, majd jobbra el

Április 3-a után a Jobbikot belső harcok emésztették, ez odáig fajult, hogy Jakab Péter elhagyta a pártot, amelynek legutóbbi tisztújításán Gyöngyösi Márton európai parlamenti képviselőt választották elnöknek.

Jakab Péter vezetésével a Jobbik elkötelezett híve volt az ellenzéki összefogásnak, és a Demokratikus Koalícióval való szoros együttműködést sem kérdőjelezte meg. A Jobbik újonnan megválasztott elnökeként az Indexnek adott interjújában Gyöngyösi Márton a párt korábbi szövetségi politikájáról már azt mondta: az előválasztási kampányban át kellett volna gondolni, hogy az ellenzéki pártok körében kikkel érdemes szövetségre lépni és pólust képezni. Azt is hozzátette, hogy a Momentummal és a LMP-vel továbbra is lenne létjogosultsága az együttműködésnek, de előbb a pártoknak rendbe kell szedniük magukat. De arról is beszélt: az összefogásnak biztos lesz még aktualitása, mert a következő választásra is a Fidesz fogja írni a szabályokat, és ennek megfelelően rá lesznek kényszerítve arra, hogy valamilyen együttműködés legyen az ellenzéki pártok között. 

A DK árnyékkormányáról az Indexnek azt mondta: „az egy virtigli baloldali alternatíva”. A Jobbik elnöke szerint most minden ellenzéki pártnak azon kellene dolgoznia, hogy a sűrűsödő problémákra milyen alternatívát és megoldásokat tudna kínálni, illetve hogyan tudná segíteni a magyar embereket „a politikai kiszorítósdi helyett”.

Gyurcsány Ferenc Partizánnak adott interjújára a Facebook-oldalán reagálva Gyöngyösi Márton azt írta, hogy

Gyurcsány Ferenc neve és jelenléte bármelyik ellenzéki párt környékén már a negyedik kétharmados Fidesz-győzelmet termelte ki.

 Továbbá azt is megjegyezte, hogy Jakab Péter „kétségtelenül túlságosan balra tolta a pártot, és a Jobbikot hagyományosan támogató jobboldali, konzervatív rétegeket nem kívánta megszólítani”.

Az ATV Egyenes beszéd című műsorában „karakteresen konzervatív, jobbközép pártként” határozta meg a Jobbikot, majd a műsorvezető többszöri kérdésére válaszul kijelentette: nagyon úgy tűnik, hogy a Jobbik és a DK nem fog többet együtt indulni országgyűlési választáson, mert az április 3-i választáson kiderült, hogy ez nem egy sikeres recept.

Az ellenzéki megszólalások és nyilatkozatok alapján a hat ellenzéki párt hatfelé indult el, a közös bennük, hogy mindegyikőjük megkerülhetetlenné válna. Arra még a pártok sem tudnak választ adni, hogy így milyen együttműködés lehet közöttük egy következő választáson, de az már világos: olyan összefogás már nem lesz, mint április 3-a előtt.

(Borítókép: Az ellenzék képviselői 2021. október 23-án. Fotó:  Gorondy-Novák Edit/Index)



  • Hírek
  • Hírek