Egymás szekálása már óvodáskorban elkezdődik

Már óvodások között is előfordul az internetes zaklatás, a közösségimédia-szakértő arról számolt be, hogy a még írni nem tudó gyerekek videók küldésével bántják egymást.

A Kék Vonal szakmai vezetője pedig arról számolt be, hogy egyre fiatalabb gyerekek kérnek tőlük segítséget. A Felelős Szülők Iskolája szerint egyszerűbb megelőzni az iskolai zaklatásokat, mint kezelni a krízishelyzetet, ezért célszerű lenne az osztályfőnöki órákon is beszélni arról, hogyan kell és hogyan nem szabad viselkedniük egymással a gyerekeknek. A klinikai szakpszichológus arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad csöndben maradni, mielőbb segítséget kell kérnie a bántalmazott gyereknek. Arra is kitérünk, hogy hova tudnak fordulni és mit tehetnek az érintettek.

Az internetes zaklatások aránya is megnőtt

Klausz Melinda közösségimédia-szakértő úgy látja, hogy egyre több az agresszív gyerek manapság, aminek szerinte egyik oka, hogy a negatív információk a mai világban könnyebben eljutnak hozzájuk. „A televíziót kapcsolgatva vagy a közösségi oldalakon véletlenül is bele lehet futni erőszakos tartalmakba, az algoritmus szerint pedig hasonló videók jelennek meg, mint amiket megnéztünk, amire rákattintottunk” – ismertette a social media specialista, aki úgy véli, hogy az információdömpingben sokszor nehéz kiszűrni a szülőknek ezeket a tartalmakat. Hosszú távon pedig szorongáshoz, indulatkezelési problémákhoz, erőszakos viselkedéshez vezethetnek.

A digitálismarketing-specialista elmondása szerint gyakrabban fordul elő, hogy a gyerekek az online térben bántják egymást. Ennek egyik oka, hogy a közösségi életterük egyre inkább erre a platformra terelődik át. „Az internet világában nem látják egymás arcát, mimikáját, sokszor nem is tudja valaki, hogy egy viccesnek szánt közléssel megbántotta a másikat” – mondta a szakértő, aki ezért azt tanácsolja, hogy mindig azonnal jelezzük az illetőnek, hogy megsértett minket.

Az online platformok kommunikációjával foglalkozó Klausz Melinda elmondta, hogy az internetes zaklatás bármelyik korban előfordulhat, akár óvodásoknál is. „A digitális technológiának köszönhetően nem kell feltétlenül tudni írni-olvasni a gyereknek ahhoz, hogy bántsa a társát. Ha már pár éves korától használ mobileszközöket például, fel tudja mondani videóban, vagy hangfájlt tud küldeni a másiknak. Ha belegondolunk, már az első közösségi térben, az óvodában is előfordult többeknél, hogy társai csúfolták, ez manapság ugyanúgy jelen van, csak az online térben történik” – fejtette ki. Hozzátette: a 2010-es adatok szerint minden ötödik gyerek lett internetes zaklatás áldozata, 2017-ben Magyarországon már minden harmadik gyerek volt érintett az UNICEF felmérése alapján. Három évvel később egy másik hazai kutatásból az derült ki, hogy az általános iskolások 68,9 százalékát, a középiskolások 72,4 százalékát érte már online bántalmazás.

Minden olyan dolog zaklatásnak számít az interneten, amit a másik nem szeretne megkapni sem információban, sem képben, sem videóban, ami a másik fél számára kedvezőtlen. Ez lehet egy szöveg vagy csak egy kifejezés, egy szó.

Akár annyi is elég, hogy „gonosz vagy”, ha ezt rendszeresen küldözgetik. Felnőttként ezeket jobban tudjuk ignorálni, és, mondjuk, letiltjuk az illetőt, de ha egy gyerek kap ilyet, azt zaklatásnak éli meg” – hangsúlyozta. A közösségi média konfliktuskezelését is monitorozó specialista szerint fontos, hogy a gyerek azonnal jelezze, ha bármilyen bántalmazás éri, akár a kortársaitól, főleg ha ez rendszeresen előfordul.

Nem szabad csöndben maradni, vagy a szülőnek vagy a pedagógusnak el kell mondani. Nemcsak az áldozattal, hanem a zaklatóval is foglalkozni kell, akárcsak a néma tanúkkal. Azt tudni kell, hogy a sértő képek továbbküldője is részt vesz a negatív események erősítésében. 

Ha nem beszél a gyerek, akkor is látszik rajta, ha valami nincs rendben vele, a szülőnek, a pedagógusnak is feltűnhet, ha odafigyelnek rá. Le kell ülni beszélgetni vele, ez az egyetlen út, ami napjainkban igencsak nehéz ennyi munka mellett, de a „mi újság a suliban?” kérdés mellett vagy helyett egyre inkább érdemes megkérdezni, milyen érdekes videóval találkozott a TikTokon” – hívta fel a figyelmet a közösségimédia-szakértő. 

Klausz Melinda ugyanakkor hozzáfűzte, annak ellenére, hogy sok negatívummal találkozhatunk az interneten, számos előnnyel jár a digitális jelenlét. „Manapság már nem lehet megúszni, hogy ne legyünk jelen a felületeken, maximum a napjainkba érdemes egy kis digitális detoxot beiktatni” – húzta alá.

Egyre fiatalabb gyerekek hívják a segélyvonalat

Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője az Indexnek elmondta: munkatársaival együtt azt tapasztalták, hogy egyre rosszabb a gyerekek mentális állapota, aminek nagyon komplex okai vannak. „Az elmúlt 5-6 évben folyamatos tendencia, hogy az interneten élnek közösségi életet, itt játszanak videójátékokat, tartják a kapcsolatot, szerveznek programokat. Ennek egyenes következménye, hogy a rossz élmények, bántások is megtörténhetnek az online térben is. A koronavírus-járvány miatti korlátozások fokozták azoknak a tiniknek a digitális függőségét, akik már a Covid előtt is hajlamosak voltak az internetes felületekre menekülni, ami pszichésen nem tett jót nekik. A közösség peremére kerülés, a magány, a nem konstruktív megküzdési eszközök általános lehangoltságot okozhatnak mindenkinél, ezért nagyon sürgető sokkal több erőforrással foglalkozni a gyerekek mentális egészségének megőrzésével.

A megkeresésekről vezetett statisztikák szerint a mentális betegségek aránya, a szorongás, a szuicid hajlam az elmúlt három évben nőtt a Kék Vonalhoz forduló gyerekek körében, miközben egyre nehezebben tudunk nekik szakembert ajánlani

– hangsúlyozta.

A Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője szerint ebben nagyban közrejátszott a járványhelyzet, a korlátozások idején a gyerekek el voltak zárva egymástól, csak az interneten tudták tartani a kapcsolatot egymással. Sok kamasz számol be nekik arról, hogy elszoktak a személyes jelenléttől, voltak, akik a kortársak zaklatása miatt fordultak hozzájuk. „Közösségenként és egyénenként is eltérő, hogy milyen bántásokat tapasztalnak az áldozatok.

Nem lényeges kérdés, hogy mivel bántják őket, mert bármi lehet a bullying témája, de leginkább az, amivel az adott csoportból kilógnak. Egy elitiskolában például az, ha valaki rosszabbul tanul, egy módosabb közegben, ha szegényebb családból származik, és sok tizenéves van, akinek a megjelenését, testalkatát érik a bántó kritikák, fontos, hogy sosem az áldozat a hibás. A bántalmazókban van egy olyan frusztráció, amivel nem tudnak konstruktív módon bánni, és mindig azt szemelik ki áldozatnak, akiről azt gondolják, nem számíthat védelemre, például mert az adott csoportba nem tudott beilleszkedni

 – fejtette ki Csekeő Borbála. Majd hozzátette, hogy áldozat mindenkiből lehet, de akinek a családi biztonság hiányában, esetleg a szülők frusztráltságából fakadóan „a gyerekre rakott terhek miatt” az önértékelése alacsony, az érzékenyebben veszi a sértéseket. Aki nem tud bízni a szüleiben, a tanáraiban, az egyre inkább elveszti a bizalmat az összes felnőttben. Ők bármilyen krízishelyzetben könnyebben maradhatnak teljesen magukra. A Kék Vonal nekik is megpróbál segítséget nyújtani, ingyenesen hívható 116 111-es telefonszámukon munkatársaik folyamatosan rendelkezésükre állnak. 

Megdöbbentő, hogy az utóbbi időszakban egyre fiatalabb gyerekek is hívnak minket, amíg korábban jellemzően a 16-17 éves korosztály fordult a Kék Vonalhoz, manapság már kevésbé ritka, hogy 12-13 éves gyerekek keresik meg a szolgálatot.

A szolgáltatásaik anonim módon működnek, a chatszobában vagy a levelezőfelületen még hang sem kell a segítségkéréshez. Vannak azonban olyan esetek, ha önsértésről, szuicid kísérletről vagy erős késztetésről számol be a hívó, hogy az önkéntes vagy egy munkatárs addig a vonalban marad, amíg nem hallja a mentőtiszt hangját – részletezte az alapítvány szakmai vezetője. Hozzátette: az ilyen krízisintervenciós helyzetekben a gyerek megmentésével foglalkoznak, a telefonáló ilyenkor ritkán van olyan lelkiállapotban, hogy az előzményekről képes legyen beszámolni.

„Egy öngyilkossági kísérletet nem lehet egyetlen okra visszavezetni. Tapasztalataink alapján a szuicid krízisben segítséget kérő megkeresőink életében régóta halmozódnak a problémák, az élet egyik színtere sincs rendben. Természetesen ilyenkor minden jobban fáj, és az utolsó csepp egy végzetes tett előtt lehet a kortárscsoportban tapasztat bántás, de bármilyen más veszteség, konfliktus, rossz élmény is. Kutatási adatok szerint a befejezett öngyilkosságok nagyon nagy százalékában van egy ismert vagy kezeletlen, de sejthető pszichés betegség. Kiskorúak esetében leginkább serdülőkori depresszió, amihez nagyon komplex okok vezethetnek” – emelte ki Csekeő Borbála. A szakember hozzátette, hogy egy biztos támogató környezet segít ezeket a helyzeteket elkerülni vagy időben felismerni, de megfelelő segítő szakemberhez jutni egyre nehezebb.

„Sokszor az egész család problémákkal küzd, és ahhoz, hogy lelkileg stabil hátteret tudjanak nyújtani a szülők, először velük kellene foglalkoznia szakembereknek, de erre sajnos ritkán van a gyermekvédelemben kapacitás” – emelte ki a Kék Vonalnál dolgozó pszichológus.

A Felelős Szülők Iskolája próbálja megelőzni

A Felelős Szülők Iskolája szervezet már 2010 óta foglalkozik a diákok, szüleik, tanárok szakmai és lelki támogatásával, közösségi programokat szerveznek az oktatás érintettjei számára, aktuális problémákra próbálnak megoldást keresni pszichológusok és egyéb szakemberek közreműködésével. Az iskolai zaklatással számtalan alkalommal foglalkoztak már: idén márciusban az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán szakértőjük, Szigeti Mónika klinikai szakpszichológus tartott előadást.

Tibenszky Moni Lisa, a szervezet alapítója az Indexnek arról beszélt, hogy a közösségük tagjai is érzékelik a napjainkban egyre több embert érintő jelenséget.

Már egyre jellemzőbb, hogy nem tudunk az internetre olyan tartalmakat kitenni, hogy ne kapjunk rá negatív kommenteket, amit felnőttként jobban tudunk kezelni, de a gyerekek sérülékenyebbek.

Azt látjuk, hogy jelenleg van egy krónikus stresszfaktor, ami borzasztóan megnőtt az utóbbi időben. Ez a járványügyi korlátozások feloldása után némileg csökkent, de az ukrajnai háború kirobbanásával, majd a gazdasági nehézségekkel, a bizonytalansággal újra megnőtt a szülők, a tanárok és a gyerekek között. A kicsik, a kamaszok azt a szorongást tükrözik vissza, ami most az egész társadalmat jellemzi. Ez verbálisan is megmutatkozik, lobbanékonyabbak lettek, agresszívabbak a felnőttek is, ami a gyerekekre is kivetül” – mondta a szervezet vezetője, aki maga is édesanya.

A közösségükhöz tartozó pszichológusok és pedagógusok is érzékelték, hogy a Covid-helyzet maradandó sebeket okozott a gyerekekben, a szorongásos esetek, az evészavarok, indulatkezelési nehézségek, az alvásproblémák aránya jelentősen megnőtt.

Kimaradtak a szociális és lelki fejlődésükhöz markánsan hozzátartozó közösségépítések, az osztálykirándulások, a versenyek, a szalagavatók. Ez a 1,5-2 év szinte bepótolhatatlan, ennek megmaradtak a pszichés nyomai.

A digitális oktatás alatt és után egyre több időt töltöttek az online térben, és az erre vonatkozó kutatások kimutatták, hogy sok gyereknél idegrendszeri átalakulások jöttek létre, az agyi érések, idegi funkciók sérültek, függőségek alakultak ki, amelyekre a neuropedagógia már keresi a megoldásokat. A társadalmat jellemző frusztráció volt, akinél extrém módon jelentkezett: tudunk olyan gyerekekről, akik több hámréteget lekoptatva a kezükről naponta százszor mostak kezet fertőtlenítővel, annyira féltek a vírustól” – részletezte Tibenszky Moni Lisa.

A Felelős Szülők Iskolája Tanárok Klubjában ingyenes módszertani képzés keretében foglalkoznak azzal, hogy a lelki egészség megőrzése érdekében mit lehet tenni, kinek mi a feladata.

A legfontosabb, hogy a gyerekekkel megbeszéljék a látott tartalmakat, hisz például a megnövekedett internetes jelenlétük miatt a szülők előtt is nagyrészt láthatatlan a tevékenységük, ahogy az internetes zaklatások is.

A kölcsönös kommunikáció a pedagógusok, a szülők és a gyerekek között ezért kiemelten fontos, hogy a sértő tartalmakat vagy az online bántalmazást ki tudják kerülni, illetve már első megjelenésük után kizárni az online közegükből.

A gyereken sokszor csak annyi látszik, hogy alvásproblémái lesznek, agresszívebb vagy épp visszahúzódóbb lesz, megváltozik a viselkedése

– említette az FSZI alapítója, aki úgy gondolja, hogy osztályfőnöki órákon is érdemes lenne beszélni arról, hogy hogyan kell az interneten és személyesen viselkedni, mi az, ami bántó, mit és mit nem tehetnek meg. „Megelőzni könnyebb az ilyen helyzeteket, mint amikor már kialakult a zaklató, az áldozat és a szemtanú(k) hármasa.

Itt sokszor a legnagyobb változást a szemtanúk tudják elindítani azzal, hogy nem szemlélői, hanem megakadályozói lesznek a folyamatnak. Nem asszisztálnak a csúfolás, zaklatás, kirekesztés folyamatához

– hangsúlyozta a szervezet vezetője. A tapasztalataik azt mutatják, hogy a szeretetteljes családi környezetben élők, és akiket támogató oktatói közeg vesz körül, azok nagyobb érzelmi biztonságban vannak. „A lelki stabilitás védelmet jelenthet az internet nyílt terében, emellett az is, ha tudja a gyerek, hogy mi tehet ellene, hogyan védheti meg magát, meri a szülőnek vagy az oktatójának jelezni. Minden helyzetben elérhetőnek kell lennünk szülőként, a bizalom a legfontosabb, mert ha egy gyerek önértékelése, önbizalma sérül a zaklatás hatására, akkor elindulhat egy önsorsrontó, veszélyes úton.

Fontos, hogy tudjunk segítséget kérni: a szülő a tanártól, az iskolapszichológustól, a családsegítő hálózattól, a pedagógiai szakszolgálattól

– emelte ki a Felelős Szülők Iskolájának alapítója. 

Korcsoportonként máshogy jelentkezik a zaklatás

Az FSZI szakértője, Szigeti Mónika klinikai szakpszichológus elmondta, hogy az öröklött és a felnőttektől látott mintáknak, valamint a környezethez való alkalmazkodásnak is kiemelkedő szerepe van abban, hogy hogyan viselkedünk másokkal. „A zaklatásra a bullying kifejezést alkalmazzuk, ami olyan ismétlődő cselekedet, aminek célja a másik megalázása, és az utóbbi időben egyre inkább az internetes térbe tolódik” – fejtette ki a pszichológus. Kiemelte, hogy a zaklató is áldozat volt egy másik közegben, saját frusztrációját verbális vagy fizikális erőszakkal próbálja a gyengébbnek vélt bántalmazotton levezetni. „Az erőszakkal kisebbségi érzéseit egy gyengébb felett érzett erőfölénnyel akarja eltitkolni, szociális előnyt szerezve ezzel. A szemlélődők csak 11 százaléka avatkozik be, mert fél az áldozattá válástól, ezzel pedig megerősíti a helytelen cselekedetben a bántalmazót” – részletezte.

Az alsós gyermekek jellemzően személyes csúfolódása inkább a családra, az anyagi helyzetre, testi gyengeségre vonatkozik, kevésbé tudatos, inkább indulatkezelési problémáról van szó. A tinédzsereknél sokszor a közösségi online platformokon fordul elő a külső becsmérlése, vagy sportban, tanulásban az adott közösségben értéknek számító tevékenységben való ügyetlenség kigúnyolása, a serdülőknél a kiközösítés és a pletyka is annak számít. A bántalmazó célja a legérzékenyebb pont megtalálása

– ismertette Szigeti Mónika. A pszichológus felhívta a figyelmet arra, hogy a zaklatásba be kell avatkozni, mivel a gyerek egyedül nem tudja megoldani a helyzetet, és ez az önbizalom, az önértékelés tartós csökkenéséhez vezethet. „A szülő mellett egy olyan tanárhoz is fordulhat, akiben megbízik, vagy iskolapszichológushoz, de célszerűbb iskolai prevenciós céllal megelőzni a helyzetet” – tanácsolta a klinikai szakpszichológus. 

Ha ön jogellenes vagy kiskorúakra káros tartalommal találkozik, olvassa el a témáról szóló cikkünket, és használja a cikk végén található bejelentőfelületet!

Vészhelyzetben hívja a 112-es számon a Segélyhívót!

Ha önt vagy ismerősét erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, akkor hívja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes 06-80-20-55-20-as számon.

(Borítókép: Index)

További részletek

Az oldalról ajánljuk

  • Belföld
Fontos napok előtt állnak a középiskolába felvételiző diákok

Számos teendő vár a fiatalokra és a szülőkre egyaránt.

január 22., 18:02

  • Gazdaság
Akkugyárügy: a németek üdvözlik, nálunk ellenállásba ütközik

A CATL türingiai beruházása kifejezetten pozitív fogadtatásban részesült.

január 24., 15:47

  • Gazdaság
Tavasz helyett ősszel fogadhatják el a 2024-es magyar költségvetést

A Pénzügyminisztérium szerint a kérdést legkorábban március-áprilisban tárgyalja a kormány.

5 órája

  • Külföld
Ferenc pápa: A homoszexualitás nem bűncselekmény

Több alkalommal nyilvánosan misézett meleg és transz emberekből álló gyülekezetnek.

január 25., 16:13

  • Belföld
Több vármegyében is szállingózhat a hó

A migréneseknek nem lesz jó napjuk.

16 órája