Orbán Viktor: Nem akarom visszavonatni a primitív szankciókat, csak gondoljuk újra

Korábban már beszámoltunk arról, hogy Orbán Viktor kedden a Cicero közéleti folyóirat és a Berliner Zeitung című napilap rendezvényén vett részt. Azóta viszont megjelent a teljes panelbeszélgetésről készült felvétel is, amelyből újabb részletek derültek ki. 

A beszélgetés legelején Orbán Viktor leszögezte, hogy már az első nap agressziónak nevezte a háborút, és Magyarország ugyanazt gondolja most is.

Ráadásul én egy jogász vagyok, mármint voltam valaha. Még pontosabban: jártam jogi egyetemre. A helyzet jogilag teljesen nyilvánvaló […] ez agresszió. Mindegy, hogy mi volt az oka, ez nemzetközi jogsértés

– mondta a kormányfő, majd hozzáfűzte: a valódi kérdés az, hogy ehhez a konfliktushoz hogy állunk hozzá. 

Megszokták tőlem kérdezni: mi kinek az oldalán vagyunk? Mi a magyarok oldalán vagyunk. És egy nagyon nagy baj, hogy ezt a konfliktust nem tudtuk elszigetelni

– fogalmazott Orbán Viktor, és hozzátette, hogy Angela Merkellel volt ugyan néhány „brutális csörtéje” az utóbbi években, de amit a volt német kancellár csinált 2014-ben, a krími válság idején, az „mestermunka” volt.

„Mért nem lett belőle háború? Azért, mert a németek a kancellárral az élen azonnal tárgyalást kezdeményeztek, elmentek Kijevbe, elmentek Moszkvába, meghívták őket Brüsszelbe, és izolálták a konfliktust. Tehát a krími konfliktus megmaradt egy ukrán–orosz konfliktusnak, és nem engedték, hogy fölrobbanjon, és mindannyian belevonódjunk. És ez egy nagy diplomáciai teljesítmény volt” – mondta Orbán Viktor, majd hozzátette:

És most, amikor ez a háború kitört, nem volt senki, aki Európa részéről akár kísérletet tett volna arra, hogy izolálja. Az egész azonnal fölrobbant, és mindannyian belevonódtunk. És mindannyian arról beszélünk, hogy ukránok vagy oroszok, ahelyett hogy arról beszélnénk, mi a mi érdekünk.

Orbán Viktor leszögezte azt is: nem hajlandó úgy segíteni az ukránokat, hogy közben „tönkreteszi Magyarországot. „Nem az a kérdés, hogy a ki jó ember, hanem hogy ki oldja meg a problémát” – fűzte hozzá, hangsúlyozva, hogy a béke a megoldás, és ő emellett áll.

Ez megkülönböztet engem önöktől, akik az ukrán szempontból vezetik le, hogy mit kellene csinálni

– mondta a miniszterelnök a németeknek. Orbán Viktortól azt is megkérdezték, hogy ha ma is Angela Merkel lenne a kancellár, akkor megakadályozhatták volna-e a háborút. „Egész biztosan igen” – mondta erre a kormányfő.

Nem akarja visszavonatni a szankciókat

Orbán Viktor ezután tért ki a szankciókra. Azt mondta: „Lehet úgy szankciót csinálni, hogy közben az energiaoldalon nem tesszük tönkre magunkat, de a bizottság erre nem volt képes”. Szerinte a szankciók a mostani formájukban primitívek, katasztrofálisak, és „nem megfojtják Oroszországot, hanem extra pénzt adnak neki”, ami abból is látszik, hogy mennyivel nőttek a bevételeik a 2022-es első félévben.

„Inteligensebben kell csinálni, ügyesebben kell összerakni” – mondta a miniszterelnök, majd a következő szankciós kérdésre válaszolva részletesebben kifejtette az álláspontját.

Én még csak azt sem mondom, hogy vonjuk vissza. Csak azt javaslom, hogy gondoljuk újra és faragjuk újra a szankciókat. Tehát nem azt mondom, hogy ne csináljuk, meg hogy vonuljunk vissza, meg hogy adjuk föl. Tehát valami reasonable, common sense, értelmes dolgot tegyünk.

(A kormányfő idehaza azért ennél harciasabb álláspontot ütött meg, például három hete a Fidesz frakcióülésén is.)

Putyin trójai falova

Nem sokkal később a miniszterelnök egy másik kérdésnél (visszautalva néhány korábbi vádra) úgy fogalmazott:

Én úgy vagyok megvádolva, hogy én vagyok Putyinnak a trójai falova.

Majd hozzátette: „Én mindig azt mondom, hogy a magyarok érdekét képviseljük, és kész.” Ezután azzal folytatta, hogy a a háborúval „az oroszokat benyomtuk Kína hónalja alá”, miközben India és az kőolaj-exportáló országok (OPEC) sem álltak ki a Nyugat mellett, és ez szerinte jelzésértékű.

Ennek az egész, Nyugat által vállalt konfliktusnak az a következménye, hogy nyilvánvalóvá vált a gyengeségünk. Korábban ha a nyugati világ, különösen az amerikaiak a hatalmas hadseregükkel azt mondták, hogy ez a helyes, akkor a világ nagy része fölzárkózott mögéjük. Sose láttam olyat, hogy az amerikaiakat így elhessentsék […] ilyen gyengék globálisan még sose voltunk, ez szerintem nem jó

– fogalmazott Orbán Viktor. 

Nem Ukrajnának kell tárgyalnia az oroszokkal

„Hát jobb lenne, ha a nyilvánosság nem hallaná, amit most mondok. De most már ezen nem tudunk segíteni – ezt mondta Orbán Viktor egy következő kérdésnél, majd folytatta. – A tűzszünetnek nem Oroszország és Ukrajna közt kell létrejönnie, hanem Amerika és Oroszország közt. A tűzszünet és a tárgyalások nem egy ukrán–orosz tárgyalás függvénye” – fogalmazott, hozzátéve:

Aki azt gondolja, hogy ezt a háborút orosz–ukrán tárgyalás zárja le, az nem ezen a világon él. A hatalmi realitások mások, az amerikaiakkal kell tárgyalni, nekünk amerikai–orosz tárgyalás kell

– mondta Orbán Viktor.

Ezután azzal folytatta, hogy az oroszoknak „szinte korlátlan erőforrásai vannak” nyersanyagokból, katonailag és emberi erőforrás tekintetében, miközben az ukránoknak mindebből csak limitált erőforrásai lenénnek, ha nem kapnának külső erőforrásokat, de így nekik is korlátlan forrásaik vannak, „mert mi adunk nekik”.

A fegyvert, a kiképzést, az űrből az információt, hogy hova kell lőni, ezeket mind az amerikaiak adják. Az egész világ politikai szimpátiáját Ukrajna irányába az amerikai média tartja fenn, az a lokomotívja ennek. Az ukrán–orosz háború ma azért nyitott, mert az amerikaiak azt akarják, ezért bezárni is ők tudják, nekik kell megegyezniük az ukránokkal

– mondta.

A magyar Zelenszkijt fölakasztották az oroszok

Orbán Viktor ezután azzal folytatta: „Minden csepp vére a szívemnek az ukránokkal van. Ez egy hősies nép […] rendkívül hősiesen harcolnak, de csak azért tudnak nyílt háborúban lenni, mert mi korlátlanul mögéjük toljuk a pénzt, a fegyvert, az információt és mindent.” A miniszterelnök ezután utalt arra, hogy Joe Biden amerikai elnök túl messzire ment azzal, hogy tömeggyilkosnak nevezte az orosz elnököt.

Később, egy másik kérdésnél arról is beszélt, hogy szerinte az ukránok pozícióját a magyarok mindenki másnál jobban értik. „Szoktak beszélni Bucsáról. De ’56-ban Bucsát Budapestnek hívták. Tehát ha valaki tudja, hogy mit jelent a katonai támadás és elnyomás az oroszok részéről, hát mi tudjuk.” 

A mi Zelenszkijünket fölakasztották az ’56-os forradalom után

– mondta Orbán Viktor, utalva ezzel Nagy Imrére. Hozzátette: semmilyen jobb ajándékot nem lehet most adni Ukrajnának, mint egy tűzszünetet és azt, hogy felkínáljuk az Európai Unióhoz csatlakozás lehetőségét.

Gender és migráció

A beszélgetés egy későbbi pontján előkerült a migráció és gender kérdése. Orbán Viktor szerint a vasfüggönytől keletre ezeket nem akarják, ezeket veszélynek tekintik, és erősebb a nemzeti érzés is. „Egy német fülnek a national pride [nemzeti büszkeség] az valószínűleg egy borzalmas dolognak hangzik” – mondta Orbán Viktor, aki szerint a V4-ek egy konzervatív Európát képviselnek.

Mi értjük, hogy önök mit csinálnak. Migráció, hogy itt akkor azonos neműek is házasodhatnak, most már valami csoportos izé is lesz itt nemsokára. Ezeket mi mind értjük, ez német szempontból biztos logikus, de mi nem gondoljuk így. Ez állandóan támadás alatt van, ezt meg kell védeni, és ez együtt könnyebb

– mondta Orbán Viktor, hozzátéve azt is: nagy baj, hogy a britek elhagyták az uniót, mert ezzel megborult az unió belső dinamizmusa, és a V4-ek elvesztettek egy fontos szövetségest abban a kérdésben, hogy föderalizálni kell-e Európát.

Ha a britek benn maradtak volna az unióban, akkor sose lenne Európában Rule of Law [jogállamisági] eljárás

– jelentette ki Orbán Viktor, miközben arra is kitért, hogy ezekről a kérdésekről is tárgyaltak hétfőn Olaf Scholz kancellárral, aki megértőbbnek bizonyult ezzel kapcsolatban, mint korábban Angela Merkel.

A körülbelül egyórás beszélgetés jelentős része itt megtekinthető (leszámítva a beszélgetés legelejét).

A háború magyar áldozatai

A 444.hu hozzájutott a teljes hangfelvételhez, amely szerint a fenti videót megelőző részen Orbán Viktor arról is beszélt a beszélgetés legelején, hogy a háború előtt három héttel milyen volt a tárgyalása az orosz elnökkel. Vlagyimir Putyin akkor azt mondta neki, hogy nagyon erős az ukrán hadsereg, mivel amerikai–brit támogatást is kapnak, de azt is leszögezte: nem fogja hagyni, hogy Ukrajna a NATO-hoz csatlakozzon. Orbán Viktor szerint

A miniszterelnök ezután arra is utalt, hogy azért látják másként a kérdést, mint a németek, mert Kárpátalján él kétszázezer magyar, és a háborúban már mostanáig is életét vesztette közel kétszáz magyar ember. A kormányfő szerint többségük kettős állampolgár volt, akik besorozott katonaként haltak meg a fronton. 

Orbán Viktor arra is kitért, hogy a háborúval kapcsolatos közbeszéd túlságosan is Vlagyimir Putyinra koncentrál, és arra, hogy mit gondolhat, mire készülhet az orosz elnök.

Engem egyáltalán nem érdekel Vlagyimir Putyin

– mondta erről a miniszterelnök, hozzátéve, hogy őt Magyarország és Európa érdekli.

(Borítókép: Orbán Viktor Prágában 2022. október 7-én. Fotó: Michal Cizek / AFP)